Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/46

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


A HÉBER IRATOK KÉZIRATAI
47
az Új világ angol könyv 274. oldalán lévő első paragrafust a Jób 32:3-ra vonatkozólag. A Maszora egy fontos kódexre hivatkozva felsorol 32 szakaszt, amelyek az olvasásban eltérőek, és amelyeket Severin-neknek neveztek. Ebben az esetben is egyesek e fordításokból csak olyan jelentéktelen dolgokat befolyásolnak, mint a helyesírás, azonban mások megjelölik az írnokok azon pontjait, ahol a Szentírás verseinek értelmezéséről van szó.
A szoferimek valamint a Héber Iratokban való sok módosításaik periódusa után, valószínű, hogy a mássalhangzós Héber kéziratok, Krisztus után a második században meg voltak határozva. A meglevő kéziratokból valamint a Héber Biblia nyomtatott kiadványaiból most ismert héber szöveg, tulajdonképpen az úgynevezett „Maszoréta szöveg”. Kialakulását általában a Krisztus utáni hatodik és nyolcadik század közzé helyezik. Ezen szöveg nem változtatta meg a mássalhangzós héber szöveget, de minden bizonnyal felbecsülhetetlenül hozzájárult a mássalhangzós szöveg világossá tevéséhez.
A maszoréta szöveg egy csoport képzett és tudós zsidó műve volt, akiket "Maszoréták"-nak neveztek, vagy Baalei Ha-maszorah vagyis a „hagyomány urai”. A maszoréta szöveg előtt a Héber Bibliában nem voltak magánhangzókat jelző magánhangzó pontok vagy jelek. Az eredeti héber szöveg, természetesen csupán mássalhangzókból állott, míg a magánhangzó hangokat, a nyelvet jól ismerő olvasók könnyűszerrel hozzáadták. A „Maszoréták” kidolgozták a magánhangzó pontoknak nevezett jelölési rendszert, és ezek a magánhangzó pontok jelölték a szájhagyomány által továbbított magánhangzó hangokat. Továbbá a hangsúlyjel rendszer biztosította a helyes kiejtést. Ezen magánhangzó pontok bevezetésének pontos időpontja ismeretlen. Valószínű a hetedik század a tibériai vagy nyugati rendszert illetőleg és a hatodik század a babiloni vagy keleti rendszert illetőleg. A nyugati rendszer a magánhangzó pontokat a héber sor alá tette, ahogy az ma megtalálható a Héber Biblia valamennyi nyomtatott kiadványaiban. A babiloni rendszer viszont e pontokat a sor fölé tette.