A lap nincsen korrektúrázva
SZENTIRATI ÖSSZEFOGLALÓ
375
1 Tim. 2:6 „A ki adta önmagát váltságul mindenekért, mint tanúbizonyság a maga idejében.”
Zsid. 5:9 „És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve, a kik neki engedelmeskednek.”
Nézd szintén a: Ésa. 53:5,10-12; Márk 10:45; Ján. 1:29; 3:16,36; 6:51; 10:10,11,15; Csel. 4:12; Róm. 5:8-10; 1 Kor. 6:20; 7:23; Eféz. 1:7; Kol. 1:14; Tit. 2:14; Zsid. 10:4,5,10-20; 1 Pét. 1:18,19; 3:18; 1 Ján. 1:7; 2:2; 4:10,14; Jel. 5:9; 7:14; 14:3,4.
FELTÁMADÁS
Ján. 11:25 „Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él.”
1 Kor. 15:21,22 „Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. Mert a miképpen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképpen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.”
Csel. 24:15 „lesz feltámadásuk mind igazaknak, mind hamisaknak.”
Ján. 5:28,29 „Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, a melyben mindazok, a kik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát. És kijőnek; a kik a jót cselekedték, az élet feltámadására; a kik pedig a gonoszt művelték, az ítélet feltámadására.”
Jób. 14:13-15 „azután megemlékeznél rólam! Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é? Akkor az én hadakozásom minden idejében reménylenék, míglen elkövetkeznék az én elváltozásom. Szólítanál és én felelnék néked.”
Nézd szintén a: Jób. 19:25,26; Ésa. 26:19; Luk. 20:37; Zsid. 11:17,19; Máté 22:31,32.
„AZ ELSŐ FELTÁMADÁS”
1 Kor. 15:20,23,44,49,51,52 „Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak, mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, az Ő eljövetelekor. Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test [...] És a miképpen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is. Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk. Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.”
1 Thess. 4:14-16 „Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, a kik elaludtak, a Jézus által Ő vele együtt. Mert ezt mondjuk néktek az Úr Szavával, hogy mi, a kik élünk, a kik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, a kik elaludtak. Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban.”
Jel. 20:6 „Boldog és szent, a kinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak; hanem lesznek az Istennek és a Krisztusnak papjai, és uralkodnak Ő vele ezer esztendeig.”
Nézd szintén a: Róm. 6:5; 2 Kor. 5:1-4; Fil. 3:10,11; 1 Pét. 1:3; 3:18; Jel. 1:5.
„JOBB FELTÁMADÁS”
Zsid. 11:35 „mások kínpadra vonattak, visszautasítván a szabadulást, hogy becsesebb feltámadásban részesüljenek.”
„ÁLTALÁNOS FELTÁMADÁS”
Jel. 20:5,12,13 „A többi halottak pedig meg nem elevenedének, mígnem betelik az ezer esztendő”. „És látám a halottakat, nagyokat és kicsinyeket, állani az Isten előtt; és könyvek nyittatának meg, majd egy más könyv nyittaték meg, a mely az életnek könyve; és megítéltetének a halottak azokból, a mik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint. És a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint.”
