A lap nincsen korrektúrázva
JAKAB
337
azt mondja, hogy utódja, Albinus megérkezte előtt volt egy zsidó felkelés, amelynek ideje alatt a főpap összehívta a Szanhedrint és elébe hozta Jakabot, Jézus testvérét. A főpap hamis vádakkal szervezett összeesküvést Jakab ellen, következésképpen az Úr testvére kövezés általi halálra lett ítélve. Mártírhalála 62-ben történt, tehát levele ezt megelőzően kellett legyen írva. Nem jelenthetjük ki bizonyossággal, hogy mennyi idővel 62 előtt lett írva, azonban figyelembe véve a különböző körülményeket, nem lehetséges, hogy ez sokkal ezt megelőzően lett írva. Abban a korszakban, „Isten keresztény Izráelének” lett volna ideje, hogy kiterjedjen a levélben sugallt határokig.
Jakab levele nem annyira a tanítás ágára, mint inkább a gyakorlati oldalra hivatkozik. Ő azt kéri, hogy a hit, cselekedetek által legyen fenntartva. Azonban semmiképpen nem lehet azt hinni, hogy ezen levél ellentmondana Pál erélyes kijelentésének, hogy hit és nem cselekedetek által lenne a megmentés, mint ahogyan némelyek követelik. Ő a hit szükségességét hangsúlyozza, azonban egy vele összhangban lévő tettekkel bizonyított hit szükségességét, és nem csupán egy egyszerű, szavak által megvallott hit igényességét. Nem a törvény és a halott cselekedetekhez való visszatérést támogatja, amelyeket Pál elítél, hogy képtelenek megmentést hozni. Jakab és Pál teljes összhangban voltak az evangélium igazságaival – Csel. 15:1,2,13,19,20; Gal. 1:19; 2:9.
A keresztény hitének megpróbálása, határozottságának és békességes tűrésének megerősítésére szolgál; ezért, a csábításokat és nehézségeket örömmel kell elviselni. Ha valakinek hiányzik a fentről jövő bölcsesség, amely egy védelem, akkor kérje azt Istentől, aki nagylelkűen fogja megadni azt, amennyiben hittel, tétovázás, habozás nélkül és egy megosztatlan elmével van kérve. Akik ellenállnak minden csábításnak, megpróbáltatásuk után megkapják az életnek koronáját. Azonban, amiatt, hogy Isten megengedi a megpróbáltatást, az aki megpróbáltatik nem kell úgy értse, hogy Isten által van kísértve: Isten senkit nem kísért. A kísértés akkor, jön, mikor valaki hagyja magát a saját kívánsága által legyőzni, amely ha megfogant, bűnt hoz, míg a bűn, teljességre jutván halált nemz. Isten jó
