A lap nincsen korrektúrázva
322
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
hogy megmondjad némelyeknek, ne tanítsanak más tudományt”. Ezen szavak egyesek által arra vonatkozó bizonyítéknak vannak tekintve, hogy Pál akkor írt Timótheusnak Efézusba, mikor Macedóniában volt. A levél valamikor a Krisztus utáni 61. és 64. évek között lett írva. A Biblia egyes régi kézirataiban, egy széljegyzet arról tanúskodik, hogy a levél Laodiceából volt írva, azonban úgy tűnik, hogy ez az ötlet egy régi, nem kielégítő bizonyítékokra támaszkodó, hagyományos hitből származik, amely azt vallja, hogy a levél ugyanaz, amelyet a Kolossé 4:16 „Laodicea-i levélnek” nevez.
A fiatal Timótheushoz írott levél, oktatásául szolgált, kötelességei betöltésében. Ő csupán az egészséges tudományt kell tanulja; ő el kell kerülje a haszontalan történeteket és kérdéseket. A törvény jó, amennyiben helyesen van használva; azonban ellent kell álljon azoknak, akiknél hiányzik az ismeret és a törvény tanítóinak tartják magukat. Pál magasztalja Isten kegyességét, és elmeséli saját megtérését, kijelentvén, hogy kegyelemben volt része, mivel tudatlanságból üldözött. Timótheustól az van kérve, hogy egy jó harcot vigyen, és hogy határozottan tartsa magát a hithez, továbbá figyelmezetve van a két hittől elesett felől – 1:1-20.
A második fejezetben Pál az imáról beszél; Jézust Krisztus az Isten és ember közti Közbenjáróként, valamint az engedelmesek Megváltójaként azonosítja; a nők szerénységgel öltözködjenek és törekedjenek jótettek által ékesíteni magukat; ők nem szabad bitorolják a férfi tekintélyét, hanem csendességben tanuljanak, és nem szabad megengedni, hogy tanítsanak a gyülekezetben vagy templomban. Ez a teokratikus rend: Ádám teremtetett elsőnek, ezt követően lett teremtve az asszony; nem Ádám lett megcsalva, hanem az asszony. Az Isten „asszonya” által szült fiún keresztül fog jönni a megmentés. A harmadik fejezet majdnem teljes egészében a csoport felvigyázói ás szolgái kötelességeinek van szentelve, valamint a feleségek és ezek gyerekeinek magatartásának. Egy csoportszolga komoly, tanításra alkalmas, vendégszerető, türelmes kell legyen és nem szabad fösvény, fukar sem veszekedős legyen. Továbbá ő erős kell legyen a hitben,
