A lap korrektúrázva van
266
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
áthagyományozását, Jézus nem hagyta volna a megbízhatatlan ajkak szájhagyományára. Vajon Ő nem ellenezte a vének szóbeli hagyományait? (Máté 15:1.9; Márk 7:1-13) Ezért, Ő nem hagyta volna az emberek különböző hagyományaira, az Önmagával valamint tanítványaival kapcsolatos események elbeszélését, amely események a Héber Iratok számos próféciáját beteljesítették, és a „mennyei királyság” osztályának kezdeti növekedését jelentették. Négy tanú keze által Ő lehetővé tette, hogy a jó hír „fekete fehéren lejegyeztessen”, és megőrizte számunkra, az evangélium hirdetésének ezen „utolsó napjaira”.
Az „Evangélium” jelentése „jó hír” vagy „jó üzenet”. A négy evangélium, nem csak megerősítő beszámolótkat nyújt, hanem lehetővé teszi, hogy a mai tanulmányozó egy teljesebb képet kapjon Krisztus földi szolgálatáról. Gyakran, amit az egyik elbeszélés kihagy, azt a másik pótolja; egyik lehet egy adott szempontból hangsúlyoz, míg a másik Evangélium lehet más jellemzőket hoz előtérbe. Mindegyik beszámoló a saját célját szolgálja; egyiket sem lehet figyelmen kívül hagyni; együtt összekapcsolódva Krisztus első eljövetelének lényegét őrzik. A Máté, Márk és Lukács szerinti evangéliumoknak, általában azonos a megközelítésük, közös a nézőpontjuk, és ugyanazokkal az eseményeket foglalkoznak. Ebből az okból „szinoptikus” evangéliumoknak vannak nevezve. Ezen evangéliumokra alkalmazva, ennek a kifejezésnek a „hasonló látásmód” az alapértelme. Ezt nem lehet úgy értelmezni, hogy ez a három evangéliumi beszámoló, csupán Jézus életének összehasonlító összefoglalása. Számos jelentéktelen eseményt mellőztek; másokat részletesen bemutattak. A négy evangéliumnak egyenként való megvizsgálása után, a fentiek egyértelműen láthatóvá válnak.
Máté zsidó volt. Krisztus követésére való elhívása előtt, őt Lévinek hívták és egy vámszedő volt, vagyis az ilyen népszerűtlen vám és illeték begyűjtők egyike. (Máté 9:9; Luk. 5:27) Ebben az időben lett ő a tizenkét apostol egyike. (Máté 10:3; Márk 3:18; Luk. 6:15) Nevének jelentése: „Jah (Jehova) ajándéka”. Máté elsősorban a zsidóknak írta evangéliumát, először arámul, a zsidók akkori nyelvén szerkesztette meg, majd később saját maga fordította le a görög közös vagy a koiné nyelvjárására.
