A lap korrektúrázva van
242
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
a Jónás 1:1 valamint a 2. Királyok 14:25 közös megfontolása alapján voltak megállapítva. Az utóbbi szövegből világosan látszik, hogy Jónás, II. Jeroboám uralkodásának idejében vagy ezt megelőzően prófétált, aki Kr.e. 852-ben lépett a tíz-törzs királyságának trónjára. Nagyon valószínű, hogy ő ismerte Elizeus prófétát, és kapcsolatban állott vele.
Annak érdekében, hogy szembeállítsa, az Ő szövetséges népének hithiányát a pogány népével: „lőn az Úrnak szava Jónáshoz, az Amittai fiához, mondván: Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és kiálts ellene, mert gonoszságuk felhatott elémbe”. Azonban Jónás, meghátrálva azon megbízásban, hogy misszionáriusként a távol keleti pogányokhoz menjen, Jáfó kikötőjébe sietett, hogy hajóra szálljon, a legtávolabbi nyugaton, Spanyolország déli partján levő Tarsis felé. – 1:1-3, A.S.V.
Isten egy hatalmas vihart idézett elő, amely hajótöréssel fenyegette a hajót. Minden tengerész saját istenéhez kiáltott; csak Jónás aludt a hajó alsó részében. A kapitány felkeltette az alvót és saját Istenének segítségül hívására szólította fel. Sorsvetés által, szerencsétlenségük okozójaként Jónás volt megjelölve. Kétségbeesett evezéssel nem sikerült a hajót kikötőbe vagy szárazföldhöz juttatni. Ekkor, a rémült tengerészek, a bűnbánó Jónás unszolására, őt a háborgó tengerbe vetették, és azután megszűnt annak tombolása. Jehova azonban az Ő prófétája érdekében tevékenykedett. Parancsára egy hatalmas hal elnyelte Jónást, és megmentette őt a vízi sírból. A három napnak és három éjszakának említett, három nap valamint a Jónás részéről való szorgalmas könyörgés után, Jehova azt parancsolta a halnak, hogy vesse partra őt. Jónásnak másodjára is meg van parancsolva, hogy Ninivébe, a fővárosba menjen, ő pedig nem mer ismét engedetlen lenni. Ninivébe ment, és nyilvánosan kijelenti, hogy: „még negyven nap és elpusztul Ninive!” A bűnbánat hulláma sepert végig a nagy városon; a király és a nép egyaránt böjtöltek és megalázták magukat, zsákba és hamuba. Jehova könyörületesen megkímélte a várost. – 1:4-3:10.
Csalódottan és elégedetlenül, mivel jövendölése nem teljesedett, és mivel egy pogány nemzet kegyelmet kapott, Jónás visszavonult a városon kívül és neheztelve ült a hajlékába,
