A lap korrektúrázva van
180
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
A munka meghiúsítására irányuló minden terv csődöt mondott. Ötvenkét fáradságos nap után, a hatodik hónap huszonötödik napján a fal elkészült. – 6:1-19.
Azonban más gondokra is megoldást kellett találni. A falakat újjáépítették, azonban kevesen laktak közöttük. Íme az események sorozata, amely felkészítette a népet a város benépesítésére vonatkozó Teokratikus elrendezés elfogadására: a hetedik hónap első napján, a nép egy emberként gyűlt össze a vizek kapuja előtt; Ezsdrás egész délelőtt Mózes törvénykönyvéből olvasott nekik; a másnap reggeli felolvasás, a hetedik hónapban tartandó sátoros ünnep megtartásának módjára mutatott; a szellemileg újjáéledt nép, örömmel tartja meg az ünnepet; az ünnep hét napján folytatódik a Szentírás-olvasása; két nappal a nyolcadik szent gyülekezési nap után, a nép megvallja bűneit; ismertetve van Isten jósága; egy szövetséget kötnek az Úrral, megígérve, hogy többé nem fognak kapcsolatot tartani pogányokkal, hanem megtartják a szombatokat, valamint a Templomi szolgálatra és szolgákra vonatkozó rendelkezéséket. Ezután következett a teokratikus elrendezés a Jeruzsálemi embereknek: sorsvetés által minden tíz ember közül kiválasztanak egyet, hogy állandóan a városban lakjon. – 7:1-11:36.
Az előbb említettekben, a törvény nyilvános felolvasása egy figyelemre méltó pont. Ezt a Nehémiás 8:8 írja le: „Olvasának pedig a könyvből, Isten törvényéből világosan, s azután magyarázának, hogy a nép megértse az olvasottakat”. Ez az akkori helyzetben valamilyen különös dologra utal, nem pedig jó kiejtéssel és megfelelő szóbeli hangsúlyozással való olvasásra. A fogság ideje alatt a zsidók felvették az arám nyelvet; a néptömeg már nem értette a Bibliai héber nyelvet. Ezsdrás a héber tekercsekből olvasott; tulajdonképpen nem voltak írott arám változatok. Ezért, miután Ezsdrás felolvasott egy rövid részt, szükség volt ezt szavakban arámra fordítani, hogy a nép megérthesse. A Nehémiás 8:8-ra vonatkozólag, a zsidó Talmud a következőket mondja: a „könyv”, az eredeti szöveget jelenti; a „világosan”, a káldeai körülírások általi értelmezést jelenti; a „magyarázának”, pedig a szavak és kifejezések értelmük szerinti rendezését jelenti; és
