A lap korrektúrázva van
18
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
3. Lecke
A BIBLIA HITELESSÉGE
Jehova továbbra is megerősítő bizonyítékot ad szövetséges népének arról, hogy a Biblia az Ő hiteles Igéje az igazságról, és nem az ember szava. Annak érdekében, hogy Jehova szolgálatában jobban fel legyenek szerelve a jó cselekedetre, a tanúi jól teszik, ha megismerik a Szentírás hitelessége bizonyítékait, mivel ez lehetővé teszi számukra mások hitének megszilárdítását. A korlátozott hely szükségszerűen korlátozza a bizonyítékokat; ennek ellenére elegendő bizonyítékokkal szolgálhatunk az értelmesek és szelídek meggyőzésére, míg a balgák sosem fognak hinni a halálban való levágatásukig. – Zsolt. 14:1; Ésa. 53:1.
A kanonikus könyveket a zsidók már a legkorábbi időktől ihletett és teljesen megbízható dokumentumokként fogadták. A Szentírás elbeszélésének igazságát ezen nemzet egyhangú tanúskodása igazolja, bár ennek nagy része beszámoló a saját ismételt engedetlenségükről, hűtlenségükről, a bálványimádatba vagy vallásba, majd az ellenség kezébe való esésükről. Az írók minden őszinteséggel és alázattal beszélnek saját hibáikról; ők nem kíméltek teremtményeket. Ők Jehova hűséges tanúi voltak; szenvedtek, sőt meg is haltak az Ő igazságáért. A látszólagos ellentmondások összezavarhatják a felületes olvasót, de ezek egy pontos és alapos vizsgálat nyomán eloszolnak. A Héber valamint a Görög Iratok íróinak izraelita kortársai, az események valós feljegyzéseként fogadtak el mindig minden könyvet.
Ami a történelmi személyiségek neveit és életrajzát illeti, a világi történelem megerősíti a bibliai beszámolókat, s ugyanez igaz a történelmi helységek nevére és elhelyezkedésére is. Például, bőségesen van világi vallomás, amely igazolja az evangéliumok történetét, míg néhány vallomás keresztény-ellenes történésztől származik. Ezen első és második századi írók és történészek között található: Flavius Josephus, Tacitus, Suetonius, ifj. Plinius, Lucián, Phlegon Trallianus, Celsus és Numenius. Mindezek
