A lap korrektúrázva van
14
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
az elveszett és elfeledett „Törvénykönyv”-nek a Templomban való megtalálása képezi, Jósiás király tizennyolcadik évében, Kr.e. 641-ben, midőn egy vallásos bálványimádati időszak után, helyreállították Jehova igaz imádatát. (2. Kir. 22:1-10; 2. Krón. 34:14-18) A Babiloni fogság alatt az Írások meg voltak őrizve. Dániel írja (9:2): „[Dárius] Uralkodásának első esztendejében én, Dániel, megfigyeltem a könyvekben az esztendők számát, a melyekről az ÚR igéje lőn Jeremiás prófétához, hogy hetven esztendőnek kell eltelnie Jeruzsálem omladékain”. A Babiloni száműzetésből való visszatérés után, Ezsdrás ezen „törvénykönyvből” olvasott, a Szent Földre visszatelepített népnek. – Neh. 8:1-18.
Nem minden száműzött zsidó, aki Kr.e. 537-ben visszatért a babiloni fogságból, beszélte vagy értette a bibliai héber nyelvet. A fiatalabb korosztály az arám illetve a szíriai nyelvet beszélte, amely szemita eredetű, s a héberrel rokonnyelv. Amikor a léviták a törvényből olvastak, akkor ők „világosan” kellett olvassanak, s „azután magyarázának” (Nehémiás. 8:8); ez azt jelentette, hogy a héber szöveget értelmezték, vagy szabadon lefordították arámra. E magyarázatokat „Targumok”-nak nevezték, ami „értelmezést” vagy „körülírást” jelent. Ezek a Targumok évszázadokon keresztül szájról-szájra, nemzedékről-nemzedékre voltak közvetítve. A zsidók ellenezték a Héber Iratok más nyelvre való fordítását, mivel szentnek minősítették. Azonban több évszázad múltán ezek a körülírások fokozatosan feljegyeztettek. Ma az összes Héber Iratokról létezik írott Targum, kivéve Dániel, Ezsdrás és Nehémiás könyveit.
A változatok vagy más nyelvre való fordítások további bizonyítékok arra, hogy az Ezsdrástól Krisztusig eltelt öt évszázad alatt Isten megőrizte Igéjét. Ezek közül a legrégebbi a „Samaritánus Pentateuch”. Ez azon vallásos emberekből álló vegyes népesség által lett megvalósítva, akiket az Asszírok Samáriába telepítettek, miután Kr.e. 740-ben Izráel tíz törzsét fogságba hurcolták. Ez a másolat kb. Kr.e. 450-ben készült (a létező kézirat viszont
