A lap korrektúrázva van
102
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
hegynyúlvány egyik oldalán, pontosan a keleti fal alatt levő természetes barlangra utal. Ezen barlang belső végződésén egy tölcsér alakú nyílás volt, amely a fellegvárba vezetett. Bármi is legyen a jelentése, a várost Jehova adta a Dávid kezébe.
Néhány jebuzeus Jehova Istent imádó lett, és így idegenek voltak Izráelben. Palesztinai szokás szerint, a jebuzeusok gabonájukat magas, sík felületeken csépelték, a városon kívüli. Az ilyen felületeken, ők szétterítették a búzát vagy más gabonát, és az ökrökkel kitapostatták vagy ezekkel egy fából készült nagy szánkót húzattak rajta, amelynek alsó részére köveket vagy hegyes vasdarabokat rögzítettek, így csépelve a gabonát. Ezután a munkások a gabonát markukkal feldobták a levegőbe, így a szél elfújta a polyvát és csak a gabona eset vissza a szérűre. Ezek okból ennek a felületnek magasan kellet legyen.
Dávid napjaiban, a jebuzeust, aki szérűjét Jeruzsálem északi magaslatán hozta létre, Araunának hívták. Dávid megvásárolta ezt a templom helyének, és fia, Salamon felépítette a templomot, és Dávid városában egyéb építményeket is emelt a déli emelkedőn, lefelé az északi fal felé. Így ezen építkezések hozzácsatolásával, Jeruzsálem kiterjedt északra, ami nagyságát több mint kétszeresére növelte.
Néhányan azt állítják, hogy Salamon egy párhuzamos nyugati hegynyúlványra további kiegészítéseket épített a városhoz. Ezen hegynyúlvány szélesebb, mint az, amelyre az eredeti várost építették, és amelytől egy hosszú és szűk völgy választotta el, amelyet Josephus, Tirofeon Völgynek nevez, de úgy tűnik, hogy a Biblia a Maktes néven említi. Ahelyett, hogy a várost a völgybe építették volna, így sebezhetőnek hagyva, a két hegynyúlványt, amelyre a várost építették egy magas kőhíddal kapcsolták össze, átívelve a közbeeső völgyet. Az évek során a várost kiterjesztették észak felé, és idővel a hegynyúlványok közötti völgyet betelepítették.
A Kidron és Tirofeon völgyek mellett, egy harmadik rossz előjelű völgy hívja fel magára a figyelmet. A zsidók eredetileg Ge-Hinnomnak nevezték, amelynek jelentése „Hinnom Völgye”, azonban idővel ez a héber név Gyehennává korcsosult.
