A lap korrektúrázva van
124
felől, hogy Jézus Krisztusnak a mennyből való eljövetelekor az elhunyt hű kegyesek támasztatnak fel legelőbb és gyűjtetnek az Úrhoz; az Istenben hívők maradéka csak azután „ragadtatik el... az Úr elé az éltető égbe", illetve gyülekezik az Úr köré a templomban s így mindenkor az Úrnál lesz. Ez a felvilágosítás mindazoknak erős vigasztalásául szolgált, akik teljesen hittek. „Az időkről és időszakokról pedig atyámfiai, nem szükség, hogy írjak nektek!" Itt az „atyámfiai" szó tulajdonképpen a maradékra vonatkozik, amely most a földön van s választottak közé tartozik. (Máté 24:21, 22) Ezek az „atyafiak", miként Pál apostol is, megszülettek Isten „asszonyától". (Ézsaiás 54:13) Elragadtattak hogy az Úrral találkozzanak az éltető égben, a templomban. (Thess. I. 4:17) Azért szükségtelen, hogy írjon nekik az apostol az Úr napjáról. Miért? Azért, mivel abban az időben, amidőn Pál apostol testvérei, a maradék ezt a jövendölést meg kell hogy vizsgálja és értse, az Úr Jézus Krisztus a templomban fog tartózkodni; s mivel ezek mindnyájan Isten fiai, s az ő asszonyától születtek, mindnyájan „Istentől fognak tanulni", nevezetesen Jézus Krisztus útján s ezen tanulásból fogják megérteni a Biblia próféciáit. Ez a kijelentés: „ ... nem szükség, hogy írjak nektek!" nem azt jelenti, hogy a WT hagyjon fel a Biblia e szövegeinek magyarázásával. A WT nem akarja valamely embernek a nézetét előadni, s nem is adja elő; de az Úrtól használva és vezérelve a WT azon felvilágosítást nyújtja, a maradéknak, amivel Jehova és az Úr Jézus Krisztus a Szentírás és azon dolgok felől megajándékozta, amik a prófécia teljesüléseképpen történnek. A WT tehát ezen cselekedetével semmiképpen sem sérti meg az apostol szavait. Mindazok könnyen felismerhetik, akik Istentől tanulnak, hogy mi az igazság (valóság), amidőn figyelmük arra lesz terelve.
„Igen jól tudjátok"
14 A maradék hasznára mondja az apostol: „Mert ti magatok igen jól tudjátok". A névelő második személye mutatja itt, hogy a templomban tanított hű felkent maradék az igazság „pontos felismerésére" fog jutni (Tim. I. 2:4), azon idő lesz ez, amidőn az apostol szavai teljesülni fognak: „Nem szükséges, hogy tanítson benneteket valaki", mivel az Úrtól fognak tanulni. (János I. 2:27) Az apostol által használt „tudjátok" szó azt jelenti, hogy a maradék, az „atyafiak" világosan fognak látni és ismerni, mivel az Úr felnyitja értelmi szemüket s a próféciákat és a látható eseményeket teljesebben fel fogják fogni. „Ti magatok jól tudjátok" azt jelenti, hogy a jövendöléseket és eseményeket, amelyek a jövendölések teljesüléseképpen következtek be, szorgalmasan megvizsgálták és megértették. Azon idő ez, amidőn sokan „tudakozódni fognak" (Isten szent könyvében) a próféciák iránt és a „tudás meggyarapodik". — Dániel 12:4
15 „Jól tudjátok", hogy az „Úr napja" nem Jehova napjának a kezdetén, hanem az Úr Jézus napjának a kezdetén kezdődik. Egyazon idő ez, amire az apostol Thess. I. 4:15-ben utal, amidőn így szól: „Mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig". Azután az apostol folytatólag így szól:
„Mert maga az Úr riadóval,... leszáll az égből" s „azután mi, akik élünk, akik megmaradunk" ... elragadtatunk a felhőkön a levegőbe (a templomi állapotba, amit emberi szemekkel látni nem lehet); s eképpen mindenkor az Úrral leszünk (ha megőrizzük hűségünket)". Az Úr napja a Péter II. 3:10-ben említettel azonos: „Úgy jön pedig el az Úrnak napja, mint a tolvaj éjszaka". Valamint: „Azon a napon, amelyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangéliumom szerint a Jézus Krisztus által". (Róma 2:16) Azon időszakasz
ez, amelyről az apostol a következőket írta: „Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, melyet megád nekem az Úr ama napon, az igaz bíró (Krisztus)". (Tim. II. 4:8) Ez az Úr Jézus Krisztus napja, amidőn a templomból előlép és közzététetik, hogy ő a világ jogosult uralkodója, s ez az idő Kr. u. 1918-ban kezdődött.
„Mint tolvaj"
16 Hogyan fog jönni ez a nap? Ez nem jön mindenkihez szóló általános közhírrétevés útján, hanem az „Úr napja úgy jön el, mint a tolvaj éjszaka". Annak idejével és módjával, ahogyan a tolvajok mások házába betörni szoktak, van példázva annak ideje és módja, ahogyan az Úr Jézus Krisztus napja eljött. Az egész nap, vagy időszakasz, amelyet most vizsgálunk, jön el lopó módjára. Az Úr Jézus megérkezésének napja immár valóság lett; a „hirtelen veszedelem" azonban, amely az Úr napján fog bekövetkezni, még esedékes. Jehova napjának kezdete, illetve 1914 nem jött lopó módjára (váratlanul). Miért? Mivel a WT iratai már 1880 óta kiemelték 1914-et mint Sátán világának végét. Attól kezdve 1914-ig a WT iratai folytonosan figyelmébe ajánlotta olvasóinak az 1914. évet. A traktátusok milliói kerültek forgalomba és díjtalan kiosztásra, amelyekben erre a dátumra rá volt mutatva. Ez a dátum oly nagy mértékben volt közölve, hogy szóbeszéd lett belőle a papok szájában és szövetségeseik közt gúnybeszédet csináltak belőle. A róm. kat. hierarchia a protestáns papsággal együtt és szövetségeseik lesték azt az időpontot, hogy gúny tárgyává tudják tenni még inkább annak (1914-nek) a hirdetőit, s amidőn ez az év bekövetkezett és a föld nem pusztult el, sokkal erősebben gúnyolódtak, mint valahais azelőtt. Világos tehát, hogy 1914, Jehova napjának kezdete nem úgy jött el, mint a lopó éjszaka.
17 Ámde hogyan történt 1918-al, az Úr Jézus Krisztus napjának kezdetével, amidőn az Úr templomához érkezett az ítéletre? Úgy jött ez a nap, mint a tolvaj, éjszakán? Valóban úgy jött! Addig az óráig Jehova hívein kívül senki sem értette meg az Úr Jézusnak templomához érkezését. Az angol róm. kat. hierarchia részére készült Douay-féle Bibliafordításban Thess. I. 5:1, 4-hez, ahol arról van szó, hogy „az a nap rátok ne törjön mint tolvaj", a következő megjegyzést fűzi: „Ez az ítélet, a világ végének, Jeruzsálem pusztulásának a napja. Elég annyit tudni hogy az idő (határidő) bizonytalan és a halál úgy jön mint a tolvaj éjszakán ... Csodálatos, hogy némelyek oly gyermekiesen félnek az ítélet napjától, hogy nem tudnak borzongás nélkül arra gondolni, hogy az az ő
napjaikban következhetik be. Félénk szívűek!
