Oldal:Az-ő-müve-és-cselekedete-rész-5-6-7-1938.pdf/6

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


70
14
A nagy gonosztevők (ezeket árnyékolta elő Egyip­tom uralkodója) és kegyetlen, önző zsoldosaik (Etiópiai­ak). a gyilkosságok pártolói és tenyésztett gyilkosok, a rendőrség, hadsereg és haditengerészet, valamint a lelkiismeretlen politikusok, akik mind részét képezik a nagy világ-szervezetnek, ezek mind fenékig kell ürít­sék a „poharat". Ezek az Egyiptom által előárnyékolt uralkodók a világban. A „szervezett vallás" nemcsupán barátja volt — és az ma is — a világ politikai és mili­tarista elemeinek, hanem a segítségükre támaszkodott a vallásmanöver keresztülvitelénél és a ceremóniák gya­korlásánál, miáltal a népet elvakították. A vallásosko­dók. különösen a papok és más lelkészek, 'Egyiptomhoz fordultak segitségért', amint Ésaiás próféta (30:2) leír­ja, és elfordultak Jehova Istentől és királyától, éppen mint Jeruzsálem királyai, Jojakim és Sedékiás tették annakidején. Amidőn a vallásoskodók vagy hivatásos vallásoskodók Egyiptomra, a világra, támaszkodnak, éppen olyan, mintha egy megtört nádszálba kapaszkodnának: „Imé te a megtört nádszálha bízol, Egyiptom­ban, melyre aki támaszkodik, tenyerébe megy és átfúr­ja azt: ilyen Faraó, Egyiptom királya, minden bennebízóknak." — Ésaiás 36:6.
15 Jeremiás jövendölésében; a 25. részben és különö­sen a 46. és 51. részekben Jeruzsálem után Egyiptom következik sorra. Ezt mutatják más jövendölések kije­lentései is, vagyis (Ezékiel 32:1—32): „Itt van Edom királyaival és minden fejedelmével, kik vettettek erős­ségükben a fegyverrel megölettekhez, ők a körülmetéletlenekkel feküsznek s azokkal, akik a sírgödörbe szálltak. Ott vannak észak uralkodói mindnyájan és minden sidoni, akik alászálltak a megölettekkel, rette­netes voltukban, erősségükben megszégyenülve; és fe­küsznek körülmetéletlenül a fegyverrel megölettek mel­lett és viselik gyalázatukat a sírgödörbe szálltak között. Ezeket látni fogja a Faraó, és megvigasztalódik minden sokasága felől: fegyverrel ölettek meg a Faraó és min­den ő serege, ezt mondja az Úr. Jehova." (Ésaiás 19:1—22; Zakariás 14:18, 19) Mindezek a jövendölések tá­mogatják azt a következtetést, hogy a vallásrendszerek, a vén „parázna" pusztulása után a büntetés kiterjed az istentelen elemekre, illetve a kereskedelmi és politikai elemekre, az ő szövetségeseire és támogatóira is.
16
„Egyiptom” az ellenképben magábafoglalja a kereskedelmi elemet; mindazáltal még mások is vannak, akik ki kell ürítsék a „pohárt", s ezek Egyiptom kivé­telével külön fel vannak sorolva: „És minden egyveleg népet, és az Úz földének minden királyát, és a Filiszteusok földének minden királyát, és Askalont, Gázát, Akkaront és Ázótusnak maradékait." (Jer. 25:20) Az „egyveleg népeket" az angol Rotherham fordítás szél­jegyzete következőkép nevezi: „Az összes Beduinok" vagy „kevert tömeg". Ez tehát korcsot jelent, amely semmilyen nemzethez, vagy fajhoz nem tartozik. Az ebben a jövendölésben említett „Úz" (magyarban helyte­lenül „Úr“-nak van fordítva) szintén sorra került. Úz az az ország volt, amelyben Jób lakott, és keleten fe­küdt. (Jób 1:1—3) Jób napjai óta többé nem a Jehovával való „tanácskozás országa", hanem istentelen volt. Úz a földön azt az istentelen népet ábrázolja, amely a pápai udvarral összeköttetést tart fenn s amint Jere­miás 27:3 említi, követeket küld ki. Emberei teljesen az ördögnek hódolnak. Ezért van megírva a feljegyzésben: ,Edom leánya, Úz földének lakosa! Tehozzád is eljut a pohár; te is iszol megrészegedel és mesztelenkedel (magad lealjasítod)." (Jer. siralmai 4:21; elberfeldi ford.) Ezek vallásoskodók, akik „keresztényeknek" adják ki magukat, a valóságban pedig teljesen és nyil­tan Isten ellen vannak.
17
A próféta azután megemlíti a Filiszteusok királyait és egyenként felsorolja a Filiszteusok fontosabb városait. A Filiszteusok abban a drámában, amelyben Sám­son is szerepet játszott és abba is, amely Dávid nap­jaiban játszódott le, a római kat, hierarchiát ábrázol­ták. Jeremiásnak ebben a jövendölésében a Filiszteusok az üzleti-vallásoskodókat látszanak ábrázolni, szükség­szerűen a hierarchiát is beleértve, amely politikával és kereskedelemmel foglalkozik s az általuk uralt földré­szeken Jehova tanúinak az üldözésében és Isten szol­gái munkájának az akadályozásában együttműködnek a hivatásos vallásoskodókkal.
18 A Szentírás azt mutatja, hogy Jehova Ézsaut gyű­lölte, (Malakiás 1:3) noha Ézsau testszerint Ábrahám leszármazottja volt. Jehova gyűlölte Ézsaut, mivel tel­jesen az ördög pártjára állott. Az Edomiták Ézsau leszármazottjai voltak. S ezért mondja a jövendölés, hogy az a nép is ki kell ürítse a harag poharat. „Edomot, Moabot és az Ammon fiait." (Jer. 25:21) Moáb és Ammon ugyanahhoz az osztályhoz tartozott. Az itt em­litett nemzetek látszólag az Úr és az ő hű szolgái ellen összeesküvő más nemzetekre utalnak, s azokat az ördög sarkalja arra, hogy Isten nevét gyalázzák és királysá­gának hevesen ellene álljanak. (83. Zsoltár 3—13) Ezek nem hisznek Istenben és a vele összefüggő dolgokban, hanem azokkal paktálnak, akik az úgynevezett „keresz­tény vallást" önző vagy üzleti célból gyakorolják, és együtt Jehova tanúinak a megkárosítására törekszenek. Gyűlölői és üldözői mindazoknak, akik embertársaik­kal jót tesznek, s mindenek előtt azoknak, akik Jehova nevét szorgalmasan hirdetik. Más jövendölésekben az Edomiták a római kat. hierarchiát, a hivatásos vallásoskodókat, árnyékolják elő: a Moabiták különösen a ke­reskedelmi csoportot ábrázolják; és az „Ammon fiai" a „kereszténységnek" nevezett nemzeteken belül vagy kívül álló politikai vallásoskodókat képletezik, akik Jehovát nem ismerik el, sőt mégcsak nem is állítják, hogy imádják és szolgálják. Ezek egy oly népet szem­léltetnek, amely az ördög-vallás valamelyik formáját, gyakorolja, a római kat. hierarchiához, csatlakozik s annak szövetségese. Egy önző nép, amely a saját erejében bízik. (Jeremiás 48:1—46; 49:1—22; Ámos 1;11—15; 2:1—3; Ésaiás 15:1—9) Az itt említett nép azokat ábrázolja, akiknek Isten népének a kigúnyolá­sában, üldözésében és munkájuk akadályozásában telik örömük.
19
Világosan kitűnik, hogy Jehova elhatározta, mi­szerint az összes nemzetekkel éreztetni fogja erős kar­ját, s ezért sorolja fel névszerint a nemzeteket: „És Tí­rusnak minden, királyát és Szidonnak minden királyát és a szigetek minden királyát, akik túl vannak a tenge­ren." (Jer. 25:22) Bizonyos jövendölésekben Tírus a hierarchiát képletezi; mindazáltal sokan összeköttetés­ben vannak a katolikus szervezettel, akik nem hiszik a katolikus tanokat, hanem csupán üzleti érdekből ra­gaszkodnak a katolikus szervezethez. Szájukkal katoli­kusoknak vallják magukat: de a valóságban nem ragasz­kodnak őszintén a szervezethez. Az egész csak addig érdekli őket, amíg az összeköttetésből pénzügyi előnyt élvezhetnek. Tírus és Szidon lakossága találóan példáz egy ily osztályt, amennyiben az egykori Tírus és Szi­don lakosai önzőek voltak, akik csak nyereségvágyból dolgoztak. Röviden, a jövendölésnek ebben a részéhen vázolt nemzetek olyanokat példáznak, akik a római kat. hierarchiát és a vallást csupán pénzügyi haszonlesésből ismerik el. Figyeljük meg, miképpen támogatja ezt a következtetést egy mértékadó katolikus kijelentése: „Noha a katolikus laikusoknak mint olyanoknak nincs jogi befolyásuk az egyházban, mindamellett még-