Oldal:Abdiás-1-2-rész-1936.djvu/2

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


Abdiás

„...Az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az ő dicsőségében”. — 102-ik zsoltár 17

(I. rész.)
1 JEHOVA hozzáfogott dicsőségének feltárásához szolgái előtt, miután követét, Jézus Krisztust egyenesen a templomhoz küldötte. Jézus Krisztus a legfőbb, Jehova szervezetében és Jehova templomában, mint az ő helyettese jelenik meg s ebben a minőségében építi fel Siont. Jehova minden hatalmat mennyen és földön is Jézus Krisztusra ruházott és az Úr Jézusnak templomához jövetele és Sión felépítése tényleg Jehova megjelenését és dicsőségének kifejezésre-juttatását jelenti. Jézus Krisztus Jehova hasonmása s így Jézus Krisztus útján Jehova dicsősége lesz kifejezésre juttatva. Jézus Krisztust angyalok kísérték el templomához, akik neki szolgálnak s az ő utasításait hajtják végre, amidőn mint nagy bíró dicsőségének trónszékére ül. (Máté 25:31) Ez az ítélet napján történik, amely ítélet Isten házán kezdődik, s ami főképpen azokat éri, akik Isten akaratának cselekvésére szövetséget kötöttek, akár nyilvánosan vagy csendesen is kötötték azt. Az Úrnak templomához érkezése után kezdődött meg a prófécia feltárulása, s akik a templomi szervezetbe vagy Sionba felvétettek meg is fogják érteni a próféciákat, amidőn az Úr feltárja azokat. Viszont azok, akik az isteni akarat teljesítésére szövetségben állnak de akiket az Úr templomában ítéletre való megjelenésekor hűtlenségben talál, nem láthatják meg és nem is érthetik meg a próféciák teljesülését. Ebből az okból vannak olyanok, akik habár azt állítják, hogy az igazságban vannak, de a mostani igazságot nem tudják látni s emiatt vonják kétségbe, hogy tényleg léteznének oly bizonyítékok, amelyek az Úr Jézus Krisztus visszatérését bizonyítanák. Az ilyenek emiatt akarják időszámtanilag megállapítani, hogy mely időben élnek; s mivel ez nekik nem sikerül, még azt a kevés világosságot is elveszítik, amivel valamikor rendelkeztek. Ha azonban arra vigyáztak volna, hogy szövetségüket megtartsák és Jehova nevének igazolásában közreműködjenek, kétségtelenül felfogták volna az ígéretet és a próféciákat világosan megértették és felismerték volna.
2 Egyesek, akik nem kedvesek az Úr előtt, s emiatt nem vétettek fel a templomba, azzal érvelnek, hogy a „folyóirat” csak emberi véleményt közöl, tehát nem szabad arra támaszkodni. Ismét mások, akik tündökölni óhajtanak az emberek előtt, a következőhöz hasonló megjegyzéseket tesznek: „A folyóirat nem tartalmaz kellő felvilágosítást s én nem tudok belőle az érdeklődők részére alkalmas előadást összeállítani”. Mindkét csoport, amelyek ily kifogásokkal élnek, elégedetlenek, zúgolódók és szőrszálhasogatók s egyazon osztályhoz tartoznak. (Júdás 16) A „folyóirat” nem kísérletezik a próféciákról emberi vélemények nyilvánításával, hanem ellenkezőleg mindenkor az írás szavaival azt hangsúlyozza, hogy egyetlen prófécia sem származott emberi magyarázatból. (Péter II. 1:20) Amióta az Úr Jézus mint Atyjának képviselője a templomhoz jött, a próféciák teljesüléseképpen bekövetkezett tényeknek a jövendölések szavaival való összehasonlításából képesíttetnek meglátni, hogyan illenek rá ezek a té-
nyek a próféciákra s mutatják a teljesülést. Mivel ezek a felszenteltek teljesen hívek Jehovához, nem törődnek az időszámításokkal, hanem ahhoz ragaszkodnak, amit sz Úr világosan megmutat nekik, ami rendesen csak a szóbanforgó időpont eltelése után történik. Nem állítanak fel időszámtani spekulációkat arra nézve, hogy vajjon mikor vétetnek el a földről és jutnak a mennyekbe, örökre Jehova szolgálatára kötelezték magukat s teljesen világos előttük, hogy nem a teremtményre tartozik annak meghatározása, sőt még a meghatározásnak csupán a megkísérlése sem, hogy mikor fog megszűnni a szolgálata a földön és lesz a mennyekbe áthelyezve. A hűszolga-osztály mindenek előtt Jehovát és az ő királyságát tartja szeme előtt, s meg van győződve róla, hogy az Úr kormányozza lépteit és az ügyek kimenetelét az ő szent akarata szerint. Következzen Armageddon egy év, vagy csak nagyon sok év múlva, teljesen lényegtelen a hűszolga-osztály számára. A hűségesek beléptek az Úr örömébe, ami Jehova nevének igazolásából áll. Mivel a hűszolga-osztály tudja, hogy Jehova neve Armageddonkor lesz igazolva, teljesen hajlandó megvárni az Urat és tovább is híven és lojálisán szolgálni neki. Ezek a hívek az Úr szervezetében vannak s boldogak, hogy az ő kegyelméből örökre ott tartózkodhatnak s egyáltalán nem maguk keresik ki maguknak az abban elvégzendő szolgálati helyet. Hiszen nagyon jól tudják, hogy Isten helyezi el a tagokat a testben a maga tetszése szerint; kétségtelenül mindenkinek ki van jelölve a helye a szervezetben, ahol mindeniknek teljes engedelmességet és hűséget kell tanúsítania.
3 Isten hű szolgái nem törődnek azokkal, akik elhanyagolják kötelességeiket. Minden szolga a saját urának áll, vagy bukik, minélfogva a hívek főérdeke, hogy a saját ártatlanságukat beigazolják; tudják, hogy ezt nem tehetik meg, ha másokat rágnak, akik látszólag elmulasztják kötelességeik hű teljesítését, vagy tényleg el is mulasztják. A testvérek részéről illendő, hogy egymás előtt rámutassanak az Istennek és az ő országának való szolgálat nagy kiváltságára s egymást Jehova nevének dicsőítésére buzdítsák; de az ily figyelmeztetésnek mindig barátságosan, és sohasem szabad szigorú kritika formájában történnie. A templomban tartózkodóknak egymással egyetértésben és békében kell élniök és dolgozniok Isten dicsőítésére, ami azt jelenti, hogy magukról meg kell feledkezniük és Jehova nevét kell dicsőíteniök. „Az Ő templomában mindenki az Ő dicsőségéről beszél.” — 29. zsoltár 9
4 A hívek nagyon értékelik Isten jóságát amit immár évszázadok előtt feljegyeztetett a próféciákban azon hűségesek rendkívüli hasznára, akik a jelen időben az ő szolgái a földön. Ha tehát az Úr ezeket a próféciákat feltárja, a templomban tartózkodók közül mindenki örömmel üdvözli. Ezek tudják, hogy a jövendölések nem embertől származtak, hanem az Istentől s ezekben az utolsó napokban tisztázódnak, hogy Isten embere tel-