Oldal:A bűnbak & Papok és léviták 1936.djvu/7

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


163
és gonosztevőket összeszedi és eltávolítja, hogy az egész test tiszta és szép legyen.
28 Amidőn az Úr Jézus, a nagy főpap megjelenik, tiszta, hibátlan, szent és Jehova helytartói dicsőségében jelenik meg. A képlet szerint Jézus Krisztus az ő nevére szórt és az ő nyomdokain járó követőire zúdított gyalázkodások megszűnése előtt jelenik meg hatalomban és dicsőségben. Ez a feljegyzés szerint Áron előképi cselekedetéből tűnik ki: „Azután menjen be Áron a gyülekezet sátorába és vesse le a gyolcs ruhákat, amelyeket felöltött, mikor bement a szenthelybe és hagyja ott azokat. És mossa meg a testét vízben a szent helyen, és öltse fel a maga ruháit, úgy menjen ki és készítse el a maga egészen égő áldozatát és végezzen engesztelést magáért és a népért." — Mózes III. 16:23, 24
29 Amidőn Áron gyönyörű, szép öltözetében jött, ki Jézus Krisztust a templomban szépségében és dicsőségében, Jehova szövetségének, követeképpen való megjelenésében példázza, amidőn őt Isten, szövetséges népéhez küldte. Azután „Áron égőáldozatot mutatott be magáért és házanépéért és égőáldozatot a népért". A népért bemutatott égőáldozat prófétailag azt példázza, hogy Isten a bünök engeszteléséül bemutatott áldozatát elfogadta. Most ezt az elfogadást az mutatja, hogy a maradék, Krisztus testének földön levő tagjai, teljességre jutottak, hogy „új nevet" kaptak és az áldozati kor zárómunkájára használtatnak fel az igazság üzenetének az Úr nyájához tartózó „más juhok" előtt.
30 Azután a főpap elégette az engesztelő áldozat kövérét: „A bűnért való áldozat kövérjét pedig füstölögtesse el az oltáron." (Mózes III. 16:25) Illetve, a tuloknak és az Úr bakjának kövérségét elégette; mert megvan írva: „Minden kövérség az Úré." (Mózes III. 3:16) Világosan kitűnik tehát, hogy a képlet a következőket jelenti: Mialatt a bűnbak-osztály a pusztában kóborog, élvezi, amit szabadságnak nevez, mindig a saját kedve szerint cselekedve, Jehova felkentjeinek maradéka a szolgálatban emésztődik meg, örömmel téve bizonyságot az ő nevéről és országáról. Az Úr házához való buzgó szerelem emészt meg engem s a te gyalázóidnak gyalázkodásai reám hullottak." (69. zsoltár 10) Ebből látható, hogy az Úr nem kényszerít senkit sem egy bizonyos út követésére, hanem mindenkinek alkalmat nyújt, cselekedjen a kedve szerint s annak megfelelően viselje is a következményeket.
31 Ama tisztátlan osztály, amelyet a „kéznél levő ember" példáz, (21. vers) aki a bűnbakot elvezette az ördöghöz, Isten kegyébe fog jutni valaha? Lehetséges, ha az ezen osztályhoz tartozók megtisztulnak és őszintén s becsületesen az Úr pártján foglalnak állást; az előképben ez a következőképpen van megmutatva: „Az pedig, aki elvitte az Azázelnek való bakot, mossa meg ruháit, s a testét is mossa le vízben és azután menjen be a táborba." (Mózes III. 16:26) Isten bűnengesztelő áldozatának érdeme alá kell kerülniök és teljesen engedelmeseknek és hívőknek bizonyulniok, mielőtt a Sionba vezető töltött útra léphetnek. — Ésaiás 35:8
32 A tulkot, valamint az Úr bakját is, amelyeknek vérét a szentek-szentélyébe vitték engesztelő áldozatul, a táboron kívül égették el. „A bűnért való áldozati tulkot pedig és a bűnért váló áldozati bakot, amelyeknek vére engesztelés végett
bevitetett a szenthelyre, vigye ki a táboron kívül és égessék meg azoknak bőrét, húsát és ganéját tűzzel." (Mózes III. 16:27; Zsidók 13:11—13) Ez mutatja meg a helyes utat, amelyen Jézus Krisztus követőinek járniok kell s amelyen járnak is, amiért Isten elismerésében is fognak részesülni.
Fundamentumon építve
33 Az apostol isteni sugallat alatt és tekintély alapján utasítja a felszentelt építőket arra, hogyan kell épiteniök, hogyha tetszeni akarnak Istennek. „Kiki azonban meglássa mimódon épít reá. Mert más fundamentomot senki sem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus." (Kor. I. 3:10, 11) A valódi fundamentom Jézus Krisztus s az építőknek követniük kell a lefektetett szabályt, hogy munkájuk a tüzes megpróbáltatások napján megálljon. Mert amint az apostol Kor. I. 3:15-ben mondja, „ha valakinek a munkája megég, kárt vall, ő maga azonban megmenekül, de úgy mintha tűzön keresztül." Ez a szöveg, amely azokról szól, akik kárt szenvednek, tényleg a nagysokaságra vonatkozik-e, amely a régi feltevés szerint a nagy nyomorból jön?
34 Erre a kérdésre tagadólag kell felelnünk, legalább is két okból, mivel a nagysokaság az Írás szerint nincsen belefoglalva a szellemi osztályba. A feljegyzés így szól: „Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra; kinek-kinek munkája nyilván lészen; mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minemű legyen, azt a tűz próbálja meg." — Kor. I. 3:12, 13.
35 Az itt említett építés nyilván az Úr Jézus templomához jövetele előtt történt, mert először a templomhoz érkezése után ül le ítélkezni mint bíró és hasonlítható, az „olvasztókemence tűzéhez" s ül le mint ötvös és tisztogató. (Malakias 3:1—3) Az építők olyanokból állnak, akik magukat Isten akaratának cselekvésére szentelték s valódi alapokon építenek; de az építéshez fát, szénát és pozdorját használnak, amelyek eléghető dolgokat példáznak, s amelyek a szemle alkalmával a tüzes megpróbáltatásokban nem tudnak kitartani. Az ily anyagokkal való építést a „jellemfejlesztéssel" is lehet jellemezni, külső dolgokkal kapcsolatban, mint amilyenek például bizonyos ruhaviseletek, ájtatoskodó külső az emberek előtt való tetszés érdekében; az emberi bölcselkedések. is ehhez tartoznak, amilyen volt pld. az egyiptomi piramis, amit illetéktelenül tekintettek Isten tanúbizonyságának; tervezetek, időszámítások s azokkal kapcsolatos következtetések; emberek tisztelete s nagy és kiváló tanítóknak és vezetőknek való titulálása; a politikai és világi tényezőknek való alárendeltség és azoknak „felső hatalmakként" való elismerése; s végül bizonyos fogadalmak és elhatározások, amelyeket naponként mások előtt és füle hallatára elismételgettek. Az ily dolgok, miket Isten igéje nem támogatott, az Úrnak templomában való megjelenésekor, fénylő villámainak megvilágításában és ítélkezéseinek tüzes megpróbáltatásaiban nem állhattak meg, amidőn az igazság fényszóróját reájuk irányították.
36 Amidőn az Úr Jézus a templomhoz jött és ítélkezni kezdett, akkor mint Jehova nagy zsolgája egyúttal sok prófécia valódi jelentőségének