216 - Vigaszunk.
Jump to navigation
Jump to search
Vigaszunk.
Alt.123,125
1. Vigasztalónk, Tenélküled életünk kín, halál,
Ha szívünk megsebezve, írt Tenálad nem talál.
2. De meggyógyítsz te tört szívet, mely, mint a sértett ág,
Sebéből édes illatot és drága nedvet ád.
3. Ez életet nem bírnók el, ha áldott, jó kezed,
A küzdelem viharja közt nem bíztat és vezet.
4. És így a gyászban látunk fényt, mint éjjel csillagot,
Mit meg nem láthat szem soha, ha mindig nap ragyog.