„Szervezet (1. rész)” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „<div class='publication-firstpage'> <pages index="Szervezet_1-2_huW1938.10.djvu" from=1 to=16 header=1 /> </div>”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
<div class='publication-firstpage'> | <div class='publication-firstpage'> | ||
− | <pages index="Szervezet_1-2_huW1938.10.djvu" from=1 to= | + | <pages index="Szervezet_1-2_huW1938.10.djvu" from=1 to=10 header=1 /> |
</div> | </div> |
A lap 2020. május 4., 17:33-kori változata
TURNUL DE VEGHE
Și Vestitorul
Prezenței lui Cristos.
Voi sunteți
martorii mei zice Iehova,
că Eu sunt Dumnezeu.
Isaia 43:12
Păzitorule, cât mai este din noapte?
Isaia 21:11
Vígydjó! aj * Éaaiás «-11. < WaMilower ond Héráid oF Chmt's Presence (Hungárián Edition) Vycházi mcsicnö v Pr.vzc IX., Podvini 184. Monthly, October 1938 Havi folyóirat 25. évfolyam 19/20 szám ■, 1938 október 15 sRif tanúi m, nSO f- SZÓI JEHOVA,N^£ twJ&a.w TARTALOM _Egvség és cselekedetben (Folytatása) Szervezet, I. rész • Szervezet, II. rész 102 101 170 % I Snfwvf oi S«ond Cta« Malter April 2418, 1922, at Srooktyn, N.Y., Poilofflc* undor lh» M ef Manh 3rd 1872, VTT. r.í- U Vyplácení novin. zn. povoleno fed. p. a t. 3. list. 1937 6. 281900/IIIa 1937 — Dohlédacf poít. úf. Praha 79. Kó 2.— Made in Czecboslovakia
Az ŐRTORONY
és Krisztus jelenlétének hírnőke
25. évfolyam
1938 október 15
19-20szám
Egység a cselekedetben
}}
II. rész „Bronz helyett aranyat hozok, vas helyett ezüstöt hozok és a fák helyett bronzot és a kövek helyett vasat; és a felügyeletet feletted jólétté nevezem ki, és a megbízásod meghatározását igazságossággá." — Ésaiás 60:17; Rotherham. {{JEHOVA kezdettől fogva ismerte a véget, s az egyházának a Krisztusra, a főszegeletkőre való alapítását előre tudva, kezdte meg annak felépítését a hű apostolokkal. „Kik fölépittettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegeletkő maga Jézus Krisztus, akiben az egész épület szép renddel rakattatván, növekedik szent templommá az Úrban; akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a szellem által." — Efézus 2 :20—22. 2 Isten előre tudta, hogy Krisztus Jézusnak a templomhoz jövetelét a „szakadás" előzi meg, s ezt előre megmondotta szolgája által. (Tessz. II. 2 :1—3) Próféciáit jóval előre feljegyeztette, mégpedig teljesen összhangban az ily állapotokkal. Az összes bibliai bizonyságok arra irányulnak, hogy Krisztusnak a templomhoz való jövetelével a felszenteltek számára a javukra szolgáló változás következik be, amennyiben a felszentelteknek kimutattatik, hogy melyik a helyes és méltó út, amelyen járniuk kell. A templom megítélése a felszentelteket próbára teszi, s a kipróbáltak a templomba gyűjtőinek, megvilágíttatnak s világosan a követendő útra irányítatnak. Aztán kezdik felismerni és méltányolni a tényállást, hogy az Isten szervezete egy teokratikus [isteni] kormányzat. Nincsen okunk arra, hogy az Illés-korszakbeli felszentelteket az akkor követett út miatt hibásaknak jelentsük ki. Az Úr ezt egy jó okból kifolyólag megengedte. Most tehát a kérdés ez: Ki alkalmazkodik örömmel és készségesen az Úrhoz és jár az általa megjelölt úton, amidőn előtte az igazi tényállás ismertetve lett? Isten népe szennyes ruhákkal jött ki Babilonból, s ezek a foltok nem tűnnek el egy pillanat alatt; hanem kicsinyenként, amint az Úr világosságot derít az Igéjére. Most tehát véglegesen kitűnik, hogy Isten a népének részt juttat a jövendölések beteljesedésében, azután pedig később, meghatározott idejében s a maga helyes módján feltárja a bizonyítékokat az ily beteljesedésekre vonatkozólag, s kimutatja azt a szerepet, amelyet ebben a népe játszott. A tisztább világosság a felkenteknek nagyobb örömet hoz, mivel ez világos bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozólag, hogy ők az Úr kezében vannak és általa vezéreltetnek. 3 Az Ésaiás 60:17 jövendölése oly állapotokat ír le, amelyek hosszú időn keresztül fennállottak, mire aztán az Úr látható szervezetében jobb állapotokra való változás következett be, mialatt annak tagjai az Úrhoz való viszonyuk jobb megértéséhez és értékeléséhez vezéreltettek. Ez a jövendölés nem a maradéknak a külvilághoz, illetve a Sátán szervezetéhez való viszonyát vázolja, hanem a felkenteknek Jehovához és Krisztus Jézushoz s így az egymáshoz való viszonyukat tárgyalja. Jól jegyezzük meg a jövendölés szavait, amelyek arra