Oldal:Jeremiás-Jónás-rész-1-2-1938.pdf/16

112

{{raw:data:c|

Kérdés: „Miféle népből vagy te?“

Felelet: Mi júdabeliek vagyunk, illetve olyanok, akik Jehova Istent dicsőítik s vele szövetségben vannak. Krisztus Jézus, nagy Megváltónk és Vezérünk követői, tehát keresztények vagyunk. Isten népe vagyunk, ame­lyet a világból kiválasztott a „neve számára való népül". — Péter I. 2:9,10; Csel. 15:14.

⁷ Ezek a kérdések hasonlítanak azokhoz, amelyeket a jóakaratú embereket előárnyékoló tengerészek intéztek Jónáshoz. Megfigyelés és tapasztalat által azok a jóa­karatú emberek teljesen meggyőződtek, hogy a vallás­vezérek nem bírják Isten tetszését, s azért nem ezek­hez fordultak felvilágosításért, hanem ezt az őszintéktől akarták megnyerni, akik világosan kinyilvánították, hogy Istent szolgálták s ezért szenvedtek is. Miután az­tán, a Jonadábok — amennyire tudták — megismerték az igazságot, kezdték eltávolítani maguktól a vallásoskodókat és a vallást és azokhoz csatlakoztak, akik Jehovát szellemben és igazságban imádják. Amidőn fel­ismerték, hogy Jehova tanúi becsületesen törekszenek képviselni Istent, csatlakozni kívántak e néphez s ezt meg is tették és továbbra is teszik.

⁸ Jónás azután a hozzáforduló kérdezősködőket tovább felvilágosította: „És monda nékik: Héber vagyok én, és Jehovát, az egek Istenét félem, aki a tengert és a szárazt teremtette." (Jónás 1:9) A királyság üzenetének világraszóló hirdetése áltál a jóakaratú embereknek az Úr hű szolgája által hasonló felvilágosítás lett nyújtva, úgy mint azt az Úr megparancsolta. Az igazságnak ez az üzenete a rádió által, hangszórós készülékek segit­ségével és oly módon van hirdetve, hogy Jehova tanúi az embereket lakásaikban felkeresik, hozzájuk beszélnek és az üzenetet tartalmazó könyveket kínálnak fel nekik. Igy teljesítették Isten parancsát, amely abban áll, hogy a világon a valóban és őszintén ismeret után vágyókat megjelöljék. — Máté 24:14; Ezékiel 9:4.

⁹ Jónás kijelentette a tengerészeknek, hogy ő idegen, mindazáltal nem tartozik a kereskedést űző szervezethez, illetve Sátán szervezetéhez. Azt mondotta nekik, hogy ő Héber. A héber Ábrahám elődje volt Jónásnak. (Mózes I. 14:13) Jónás a „héberek földéről" jött. (Mózes I. 40:15) Ábrahám „hébernek" neveztetett,mivel Ebernek vagy Hébernek, Sám fiának a leszármazottja volt. (Mó­zes I, 10:21—24; Luk. 3:35, 36) Azt is megmondotta Jónás a tengerészeknek, hogy ő Jehova Istent féli, s így ő Jehova tanúja volt. Azok a matrózok nem állottak szövetségben Istennel s ezért egy oly népet szemléltet­tek, amely nincs szövetséges viszonyban Istennel. Fi­gyeljük meg, hogyan tétet Isten az ő népe által bizony­ságot hasonlóképpen a világ nem Istennek szentelt né­peinek, ha ezek a Jehova tanúi szájából felvilágosítást óhajtanak nyerni. A fentemlített, 1922-ben megjelent rezolució „A kihívás" következő szavakat tartalmaz: „Igy ezennel ünnepélyes felhívást intézünk a minden

|

féle nyelvű nemzetekhez, népekhez és fajokhoz, ismerjék fel és nyíltan vallják be, hogy Jehova az egyedüli igaz Isten, és szeretett Fia. Krisztus Jézus a királyok Királya és urak Ura." (Világosság 1. kötet 110. oldal) E rezolució által a maradék Jehova Isten tanújának és szolgájá­nak bizonyult.

” A prófétai képnek ezen a részén Jónás oly szerepet játszik, amely által az Ür „hű szolga“-osztálya a földön lett elöárnyékolva. Amidőn a rezolució megszerkesztve, elfogadva és nyilvánosságra hozva lett, senki se tudta a földön, hogy ez a Jónás jövendölése egy részének a beteljesedéseként történt. Senki se tudta ténylegesen, hogy akkor mint „Jehova tanúi11 küldték ki ezt az üze­ netet, mert ez a név csak később lett ismeretes előttük. Krisztus Jézus által vezette Jehova kegyességében és jóságában az egészet. Ilyen esetek nagy bátorítására szolgálnak a szolga-osztálynak, mert biztosítják őket, hogy felhasználja őket bizonyos dolgok cselekvésére, anélkül hogy tudnák miért cselckedték azt. Tizenöt év­ vel a rezoluciónak a Cedar Poiut-i kongresszuson való elfogadása után hozza most nyilvánosságra Az Őrtorony a Jémás jövendölésének a magyarázatát, s ez már régeb­ ben megjelenik, ha megértettük volna és Isten azt akar­ ta volna, hogy nyilvánosságra legyen hozva. Bizonyára örömmel tölti el az Istent szeretőket annak felismerése, hogy Jehova a neki szentelt népét vezeti, nagy kegyel­ mével é< jóságával népéhez fordul, s ez mindenkire vo­ natkozik, akik őszintén és komolyan igyekeznek neki szolgálni, amint parancsolja. (Folytatása következik)

Tanulmánykérdések 1. Miért készített Jehova a múltban jövendöléseket és miért jegyeztette fel azokat igéjében és tárja fel most azok értelmét szolgál előtt? 2. Mi a helyzet e. ponton az itt megvizsgálandó prófétai képben? Mi történt tehát és miért? 3. Ismertesd a tényeket, amelyek kimutatják, hogy az Ür hogyan tárja fel a „nyomorúság idejének11 az okál, hogyan következik be és mi lesz a kimenetele! 4. Alkalmazd a képnek azt a részét, amelyben a tengeré• szék sorsot vetettek és a sors Jónásra esett! 5. 0. Mutasd ki a beteljesedéssel kapcsolatban, hogy a ten­ gerészek miért nem imerték fel a rájuk szakadó sze­ rencsétlenség okát? Hasonlítsd össze a Jónáshoz in­ tézett kérdéseiket azokkal, amelyeket most a jóakara • tű emberek a maradékhoz intéznek! 7. Milyen prófétai jelentőséget lehet látni abban, hogy a tengerészek Jónástól az igazságnak megfelelő feivilá>' gositást kértek a megmentésükre vonatkozólag? 8, 9. A fl. vers beteljesedéseképpen hogyan lett megadva . a jóakaratú embereknek a kívánt felvilágosítás? Ma­ gyarázd meg Jónás feleletét, úgy az akkori időre mint mostani beteljesedésére vonatkozólag! 10. Miért adatott rész a próféciában a maradékosztály tag­ jainak, s miért lett velük később ismertetve a tényál­ lás, hogy ők ezt a nagy kiváltságot élvezték?

r..

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiim^ • Felelős J. J. Detrtch ml., Praha-Vysoíany, Podvini 184. — R. Bfezina Praha, nyomása. .• • Kiadd: Watch Tower, Prdha-Vysoiany, Podvini 184.