Oldal:Jeremiás-Jónás-rész-1-2-1938.pdf/15

Innen: Hu JW United
A lap korábbi változatát látod, amilyen Marta.zsido (vitalap | szerkesztései) 2023. október 16., 21:09-kor történt szerkesztése után volt.
Jump to navigation Jump to search
A lap nincsen korrektúrázva


111

{{raw:data|c|

rázatát kívánták szorongattatásuknak. „Egymásnak pedig [a tengerészek] ezt mondák: Jertek, vessünk sorsot, hogy megtudhassuk: ki miatt van rajtunk ez a veszedelem? És sorsot veiének és a sors Jónásra esék“. (Jónás 1:7) A matrózok felismerték, hogy nincs hatalmuk a vihar lecsendesítésére. Nem bízták magukat saját ítéletükre, se nem támaszkodtak emberek véleményére a teendőket il­letőleg. Felismerték annak szükségességét, hogy a Min­denhatóhoz forduljanak, aki a vihart támasztotta, mivel valami nem tetszett neki, amit cselekedtek vagy a parancsa szerint cselekedni elmulasztottak; és felismer­ték, hogy valaki a hajóban van, aki bűnös. A sorshúzás azt mutatja, hogy a Mindenhatóhoz fordultak döntés végett: „A sorsvetés véget vet a versengésnek, és dönt a hatalmasok között." (Példab. 18:18; zürichi ford.) „Az ember kebelében vetnek sorsot, de Jehovától van annak minden ítélete." (Példab. 16:33) A tengrészek tudni kívánták, hogy ki a hibás a veszedelemért, és azért vetettek sorsot. Figyeljük meg tehát a további fo­lyamatot e kép beteljesedésében.
3 The Watchtower (az Őrtorony) már 1880-ban utalt Kr, u. 1914-re, mint oly dátumra, amely a világ, végét jellemzi s amidőn nagy nyomorúság szakad a nemzetekre. De Isten népe a földön akkor még nem látta, hogy a nyomorúság Jehova csatája lesz Sátán szervezete ellen. Sok éven keresztül hitte — és az őrtorony által hirdette —, hogy a „nyomorúság ideje" a világ különböző elemeinek mint a tőke és munka — rettenetes összecsapása lesz. Csak 1925-ben értettük meg Írás szerint a „nyomorúság idejét". Az 1925 január elsejéi kia­dásában The Watchtower először jelentette ki határozottan, hogy a „nyomorúság ideje" a mindenhtó Isten nagy napjának a csatája lesz, — Krisztus Jézus vezetése alatt Sátán és hadereje ellen—, s hogy az az Úr teljes győzelmével fog végződni. Az 1925 május elsejei Watchtowerben megjelent aztán a „Választottakért" című cikk. Ez megmutatta Isten szolga-osztályának a világra szakadó nagy nyomorúsághoz, való viszonyát és azt is, hogy az miért és hogyan lesz megrövidítve vagy 'megszakítva'. Később ez mégjobban meg lett világítva, mégpedig a Watchtower 1927 december 15-i számában az „Isten haragjának oka" című cikkben. Mindezek a felvilágosítások nyilvánosan hirdetve lettek rádión és más előadásokkal, valamint könyvekben. Az Úr feltárta népe előtt a juhokról és kecskékről szóló példázatot és Jehova haragjának Armageddonkor való megnyilatko­zásakor. Mindezek a felvilágosítások nem származtak emberektől, hanem a mindenható Istentől és a Krisztus templomában összegyűlt népének ajándékozta. Ez pedig a rejtekhelyen vagy az Úr templomában megismert dol­gokat az Úr parancsai szerint a háztetőkről, illetve nyil­vánosan kellett kihirdesse. (Máté 10:27) Így az Úr meg­mutatta népének a nyomorúság okát, hogyan követke­zik be és mi lesz a kimenetele.
4 Amiképpen a tengerészek sorsol vetettek s a sors Jónásra esett, úgy a nyomor ideje igazi okát is Jehova tárj fel, nem pedig valamely ember. Jehova irányitotta a sorsot, hogy hova essen; és ugyancsak Jehova tárja fel Krisztus Jézus által úgy a nyomorúság okát, mint annak kimenetelét, Annak a körülménynek, hogy a sorsot pogány férfiak vete­tték, semmi jelentősége nincsen, hiszen ezek csupán szerepüket játszották. E férfiak nem voltak különösen fontosak, hanem a prófétai kép volt fontos, amelyben szerepet játszottak. Azáltal, hogy a sors Jónásra esett, Jehova Isten a szorongattatásban lé­vők figyelmét arra a férfira terelte, aki hibáztatva lett a nyomorúságért. Az eílenjelképben a szorongattatásban lévő jóakaratú emberek figyelmét választott szolgájá­ra, Krisztus Jézusra és az ő parancsnoksága alatt műkö­-

|

dő hű követőire irányítja a földön. 1922-ben a templomban összegyüjtött hűségesek megtudják, hogy az Úr a templomhoz jött és Jehova 'a szellemét minden testre kitöltötte', illetve a hozzá ragaszkodók és a szolga-osztályhoz tartozó mindenikére. Igy engedte rájuk esni a sorsot és figyelmeztette üzenetére, amelyet szolgájával a biztonságot és oltalmat kereső emberekhez eljuttatott. Ezek az igazi forráshoz vannak utasítva. Ez bizonyos mértékben hasonlít Jehova sorsvetésére az ő papja által, amely sors a "Jehova bakja"-osztályára esett. (Mózes III. 16:8, 9) 1931-ben végleges biztonsággal ismertetve lett, hogy melyik Jehova szolga-osztálya a földön, amennyiben Jehova a szolga-osztálynak az "új nevet" adta, illetve "Jehova tanuinak" nevezte. Ez a név csak azoknak van adva, akik odaadók hozzá és felvétettek a királyság szövetségbe. Röviddel azután Isten feltárta, hogy Jéhú Krisztus Jézust testének tagjaival, az egyházzal együtt árnyékolta elő, és akkor lett ismertetve a Jonadáb-osztály és megmutatva az Úrhoz való viszonya. Azután kezdődött meg a munka a Jonadáb-osztálynak a "kocsiba" való felvételére, illetve a jóakaratú embereknek az Isten szervezetében való begyűjtésére és a királyság üzenetének a maradékkal karöltve történő hirdetésére. Krisztus Jézus és hű testtagjai azok, akik ma a népet felvilágosítják, hogy kik alkotják az ellenjelképes Jonadáb-osztályt. A prófétai képnek e részén Jónás világosan Krisztus Jézust, Jehova választottját és a vele összeköttetésben lévő szolgákat ábrázolta, akik Jehova zászlóját a jóakaratú emberek segítségére, oktatására és vigasztalására magasra emelik