geiket templomszerű épületekben folytatták. Ott az Ür parancsolatával ellenkező és külsőségekben megnyilvᬠnuló istentiszteletet végeztek. A próféciában említett „Jehova háza" a felekezetieskedőket példázza jelen te- vénykedésük helyének megjelölésével, amint Isten ne vében szervezkedtek és Isten parancsolataival ellenke¬ ző ceremóniákat végeztek. A római katolikus hierarchia és az őt támogató papság áll az istentisztelet és a vallᬠsos ceremóniák külső fonnaszerüségekben való megnyil¬ vánulása élén, amin ugyan sokan vesznek részt, de az
Úristen előtt utálatos.Jeremiás álásfoglalásra lett felszólítva, ami előre
bejelenti, hogy Jehova tanúinak nyíltan kell fellépniük” ’és Jehova üzenetét a felckczctieskcdök előtt fülük Imi- latára hirdetniük, úgy amint megparancsolta, amiért semmiféle tiszteletet várni nem szabad, hanem ezt kell mondaniok: „Halljátok Jehova szavát!" Senkinek sem" _ szabad mondania: Hallgassátok meg valamely ember szavát!1, hanem: ’Halljátok, mit mond Isten igéje!1 Itt Jehova művéről van szó és ez „szokatlan munka" a ma¬
gukat „keresztényeknek" nevező felekezetieskedők előtt.desse a templom papjainak minden beleegyezése nélkül. Ugyanúgy szükséges ma Jehova tanúinak az Isten ne¬ véről és királyságáról szóló evangéliumot hirdetniük, mégpedig a papság vagy rendőrhatóságok előzetes en- ' gédélye nélkül. Ha a templomjárók valóban az Úr né¬ péhez tartoznak, elvárható, hogy a Jeremiás által hir¬ detett evangéliumot hallották és mint igazságot elfo¬ gadták. Hasonlóképpen azok is, akik a vallásszervczetck fogságában vannak és Istent s az ő igazságát valóban keresik, a Jehova Isten tanúi által hirdettet figyelmez¬ tető. üzenetet hallják és méltatják; felismerik benne az igazságot és magukévá teszik, a vallásszervezetekből ki¬ menekülnek, ezáltal megvigasztalódnak és a biztonság
helyére találnak.Izrael tiz törzsét fogságba hurcolták. Júda törzse, amely Palesztinában maradt a templomban tovább is egy hiz.Or nyos kultuszt folytatott Eévi törzse szolgálatot, teljesí¬ tett s valamennyi törzsből néhányan a templomhoz ke¬ rültek; Júda törzse azonban mindnyájukat felülmúlta. Jeremiás utasítva lett, hogy ekképpen szóljon: „Hallja Jehova szavát, egész Júda!“; ez a mostani felekezeties¬ kedőket példázta, kik magukat tévesen a „keresztény vallás" vagy „kereszténység" tanítóinak nevezik és jelen tisztségüket s uralkodásukat „Isten kegyelméből" eredőnek tartják. Ezek alkalmat nyernek, hogy az Úr
figyelmeztető szavairól értesüljenek.A római katolikus hierarchia áll a vallásgyakorlat
élén, s a többi felekezetieskedők őt követik. A „keresz¬ ténység", magukat Jézus Krisztus követőinek valló sze¬ mélyekből áll, akik azonban nem aszerint cselekszenek, hanem éppen ellenkezőleg, vallást, vagy az ördögtől ere¬ dő egyéb formaszerűségeket gyakorolnak, amit tévesen „keresztény vallásnak" neveznek. Ezek azok, akiket fi¬ gyelmeztetni kell, s akik a figyelmeztető szavakat való¬
ban megszívlelik.„keresztény vallás" követői magukat Isten választott né¬ pének nevezik, mivel felvették az ő hevét. Jeremiás utasítva lett, mondja meg ezeknek az szószátyároknak: „így szól Jehova a Seregek Ura, Izrael Istene: Jobbítsᬠtok meg a ti útaitokat és cselekedeteiteket és veletek lakozom e helyen!" (Jeremiás 7 :3) Szavai a hasonmás! Izraelre, vagy zsidókra és a „kereszténységre" vonat¬ koznak. Mivel magukat az Űr szerint nevezik, be kell bizonyítaniuk, hogy az ő nevét nem hiába viselik. Fi¬
gyelmeztetésben részesülnek, hogy amennyiben Istenlakói, melyet számukra rémiéit, amely országban csak azok maradhatnak meg, akik Isten parancsának „te¬ gyétek jóvá útaitokat"! engedelmeskednek. A tíz törzs¬ nek Asszíriába való költözése Júda figyelmezteté¬ sére szolgált; a Júdabeliek azonban így nyilatkoz¬ tak: „Ez velünk nem történhetik meg!" Júda képmu¬ tatóan, azaz „látszatszerűen" úgy adta elő, mintha he¬ lyes útra tért volna; de nem így történt. „És látám, hogy mindamellett is, hogy elbocsátottam az elpártolt (ördög szervezetével kacérkodó) parázna Izraelt (az ország kö¬ telékéből), és hdtam neki elválásról szóló levelet (nem ismerem el többé népemül); nem félt a hitszegő Júda, ’ az ő húga, hanem elment és ő is paráználkodott. És lön, "hogy az ő paráznaságának hírével megfertöztette a föl¬ det; mert kővel és fával paráználkodott. És mindez után sem tért vissza hozzám az ő hitszegö húga, a Júda, az ő szíve teljességével, hanem csak képmutatással (látszó¬ lag", vagy képmutatóan áll az Úr mellett, a való- .3:8—10) A figyelmeztetés ezek után a Jeruzsálemben maradottaknak szólt, és Jeremiás utasítva lett annak hirdetésére. Ugyanúgy kell ma a figyelmeztetésnek a „kereszténység" felett elhangzania, amely csak „látszó- lag“, vagy képmutatóan áll az Űr mellett, a való¬ ságban azonban az ördöghöz húzódik. Aki a figyelmez¬ tetést meg nem szívleli, Jehova büntetését, Jézus Krisz¬
tus útján, cl nem kerülheti.Izrael, mint példaképi nép, vallásvezérei a népet
törbecsalták, vallásos formaszerüségek gyakorlására és emberi hagyományokba vetett hitre késztették, míg Is¬ ten parancsolatát teljesen figyelmen kivül hagyták. Azért mondotta nekik a próféta, Isten parancsolata irán¬ ti engedelmességből: „Ne bízzatok hazug beszédekben! mondván: Jehova temploma, Jehova temploma, Jehova temploma ez!“ (Jeremiás 7 :4) Az írástudók és „fari¬ zeusok", a papság vagy vallásvezetők voltak a nép megtévesztői. Az emberek a templomi formaszerűségek¬ ben közreműködtek mire a „farizeusok" tévesen elhitet¬ ték velük, hogy azon épület látogatása által az Úrhoz közelednek és neki szolgálnak. Hazugság „Jehova tem¬ plomának" nevezni egy oly helyet, ha minden ilyen lát- - ható épületet Isten nevének gyalázására használnak. Je- hová az ily meggyalázott helyen képviselet- vagy példa- képszerűen sosem tartózkodik. A templom épületének Salamon által történt felszentelésekor- mondotta Sala¬ mon az Úr vezetése alatt: „Vájjon gondolható-é, hogy lakozhatnék az Isten a földön? ímé az ég, és az egeknek egei be nem foghatnak téged; mennyivel kevésbé e ház, amelyet én építettem." (Királyok I. 8 :27) Jehova a mennyben lakozik. Jehova a jeruzsálemi templomra he¬ lyezte nevét, hogy az emberek őt igazán és hitteljes imával tiszteljék; egy oly hely azonban, melyet éppen ellenkezőleg használnak, sosem nevezhető „Isten templo¬ mának". Efelől írja az apostol: „Az Isten, aki teremtet¬ te a világot, és mindazt, ami abban van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, kézzel (emberi kezekkel) csi¬ nált templomokban nem lakik. Sem embereknek kezei¬ től nem tisztelteik (bizonyos mozdulatok és jelek, vagy- pedig értelmetlen szavak mormolásával) mintha valami nélkül szűkölködnék, holott- ő ád mindeneknek életet,
lehelletet és mindent." — Apcsel. 17 :24, 25.nek, mint annakidején a felekezetieskedők Jeruzsálem¬ ben. Épületeket vagy székesegyházakat emelnek, ahol cgybcgyűlnek és „Isten templomának" nevezik, s ha az emberek egy ilyen épület előtt haladnak, kalapot emel¬ nek, mert, amint mondják, „ostya" van az épületben. A római katolikus hierarchia azt állítja, hogy épületei vagy
katedrálisai az Isten temploma, s ö maga pedig a szent
