„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/103” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Korrektúrázva) |
|||
| Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{raw:data:ai|3||{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|JERUZSÁLEM FÖLDRAJZA}}}}|101}} | {{raw:data:ai|3||{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|JERUZSÁLEM FÖLDRAJZA}}}}|101}} | ||
| − | {{raw:data:p|c|Mégis, a falat megtartva magasan a hegyen, a várost erős védelmi pillérekkel való körülvevése érdekében, a létfontosságú vízforrást a városon kívül és az ellenségnek könnyen megközelíthetőnek hagyná. A zavaró problémát mérnöki bravúrral oldották meg: a lakók visszaástak egy medencét a sziklás hegyoldalba, fölötte a sziklába függőlegesen egy kanálist vájtak egy bizonyos magasságig, végül ehhez egy alagutat csatlakoztattak, amely a városba vezetett. A vízhordók a magas hegyen levő városfalak között mehettek le a lejtős alagúton a kanálisig, üres vedreiket a kanálison keresztül kötélen leengedték a lenti medencébe, majd vízzel tele húzhatták fel ezeket. Csak miután a medence színültig | + | {{raw:data:p|c|Mégis, a falat megtartva magasan a hegyen, a várost erős védelmi pillérekkel való körülvevése érdekében, a létfontosságú vízforrást a városon kívül és az ellenségnek könnyen megközelíthetőnek hagyná. A zavaró problémát mérnöki bravúrral oldották meg: a lakók visszaástak egy medencét a sziklás hegyoldalba, fölötte a sziklába függőlegesen egy kanálist vájtak egy bizonyos magasságig, végül ehhez egy alagutat csatlakoztattak, amely a városba vezetett. A vízhordók a magas hegyen levő városfalak között mehettek le a lejtős alagúton a kanálisig, üres vedreiket a kanálison keresztül kötélen leengedték a lenti medencébe, majd vízzel tele húzhatták fel ezeket. Csak miután a medence színültig megtelt, csörgedezhetett a forrás le a Kidron völgyébe.}} |
{{raw:data:p|nq| Józsué és Dávid napjaiban, Jeruzsálemet még Jebusnak is nevezték. Valamikor Dávid ideje előtt, a várost kiterjesztették észak felé, és egy új északi falat építettek. A nyugati végen, a régi és az új északi fal közti térköz harminc láb (kilenc méter) széles volt, azonban sokkal szélesebb volt ott, ahol a régi fal délebben volt. Egyesek úgy tartják, hogy a két északi fal közti távolság egy Milló nevű fellegvár által volt elfoglalva. Az erőd vagy fellegvár eredetileg a Sion nevet viselte, azonban később ez a kifejezés tágabb értelmet kapott, magában foglalva a város más részeit is. A lakosok által érzett biztonság, a Dáviddal szembeni gúnyolódó és sértő szavakban tükröződik. – 2. Sám. 5:6-9.}} | {{raw:data:p|nq| Józsué és Dávid napjaiban, Jeruzsálemet még Jebusnak is nevezték. Valamikor Dávid ideje előtt, a várost kiterjesztették észak felé, és egy új északi falat építettek. A nyugati végen, a régi és az új északi fal közti térköz harminc láb (kilenc méter) széles volt, azonban sokkal szélesebb volt ott, ahol a régi fal délebben volt. Egyesek úgy tartják, hogy a két északi fal közti távolság egy Milló nevű fellegvár által volt elfoglalva. Az erőd vagy fellegvár eredetileg a Sion nevet viselte, azonban később ez a kifejezés tágabb értelmet kapott, magában foglalva a város más részeit is. A lakosok által érzett biztonság, a Dáviddal szembeni gúnyolódó és sértő szavakban tükröződik. – 2. Sám. 5:6-9.}} | ||
| − | {{raw:data:p|nq|Dávid, serege vezetését ajánlotta fel annak, aki felmegy a csatornán. Azon héber szó, amelyből a csatorna származik, többféleképpen van fordítva, „vízfolyás” (''A.S.V., Young''), „vízvezeték” (Roth.) és „víz akna” (''A.T.''). Ezért nagyon valószínű, hogy a Gihont a hegyi várossal összekötő kanálison és alagúton át, ment fel a városba a fürge Joáb, kétségkívül mások kíséretében, elősegítve ezáltal a Jebuzeusok által sebezhetetlennek vélt erőd bevételét. Mások feltételezése szerint, a „csatornának” fordított héber kifejezés, nem utalhat a földalatti kanálisra és alagútra, hanem a | + | {{raw:data:p|nq|Dávid, serege vezetését ajánlotta fel annak, aki felmegy a csatornán. Azon héber szó, amelyből a csatorna származik, többféleképpen van fordítva, „vízfolyás” (''A.S.V., Young''), „vízvezeték” (Roth.) és „víz akna” (''A.T.''). Ezért nagyon valószínű, hogy a Gihont a hegyi várossal összekötő kanálison és alagúton át, ment fel a városba a fürge Joáb, kétségkívül mások kíséretében, elősegítve ezáltal a Jebuzeusok által sebezhetetlennek vélt erőd bevételét. Mások feltételezése szerint, a „csatornának” fordított héber kifejezés, nem utalhat a földalatti kanálisra és alagútra, hanem a}} |
A lap jelenlegi, 2021. április 16., 04:50-kori változata
A lap korrektúrázva van
JERUZSÁLEM FÖLDRAJZA
101
Mégis, a falat megtartva magasan a hegyen, a várost erős védelmi pillérekkel való körülvevése érdekében, a létfontosságú vízforrást a városon kívül és az ellenségnek könnyen megközelíthetőnek hagyná. A zavaró problémát mérnöki bravúrral oldották meg: a lakók visszaástak egy medencét a sziklás hegyoldalba, fölötte a sziklába függőlegesen egy kanálist vájtak egy bizonyos magasságig, végül ehhez egy alagutat csatlakoztattak, amely a városba vezetett. A vízhordók a magas hegyen levő városfalak között mehettek le a lejtős alagúton a kanálisig, üres vedreiket a kanálison keresztül kötélen leengedték a lenti medencébe, majd vízzel tele húzhatták fel ezeket. Csak miután a medence színültig megtelt, csörgedezhetett a forrás le a Kidron völgyébe.
Józsué és Dávid napjaiban, Jeruzsálemet még Jebusnak is nevezték. Valamikor Dávid ideje előtt, a várost kiterjesztették észak felé, és egy új északi falat építettek. A nyugati végen, a régi és az új északi fal közti térköz harminc láb (kilenc méter) széles volt, azonban sokkal szélesebb volt ott, ahol a régi fal délebben volt. Egyesek úgy tartják, hogy a két északi fal közti távolság egy Milló nevű fellegvár által volt elfoglalva. Az erőd vagy fellegvár eredetileg a Sion nevet viselte, azonban később ez a kifejezés tágabb értelmet kapott, magában foglalva a város más részeit is. A lakosok által érzett biztonság, a Dáviddal szembeni gúnyolódó és sértő szavakban tükröződik. – 2. Sám. 5:6-9.
Dávid, serege vezetését ajánlotta fel annak, aki felmegy a csatornán. Azon héber szó, amelyből a csatorna származik, többféleképpen van fordítva, „vízfolyás” (A.S.V., Young), „vízvezeték” (Roth.) és „víz akna” (A.T.). Ezért nagyon valószínű, hogy a Gihont a hegyi várossal összekötő kanálison és alagúton át, ment fel a városba a fürge Joáb, kétségkívül mások kíséretében, elősegítve ezáltal a Jebuzeusok által sebezhetetlennek vélt erőd bevételét. Mások feltételezése szerint, a „csatornának” fordított héber kifejezés, nem utalhat a földalatti kanálisra és alagútra, hanem a
