egy változást jelent úgy a szellemi mint a földi állapotban. Azért van mondva: „A melyek által az akkori világ vízzel elborittatván, elveszett". (2. Péter 3:6). Abban az időben, azok a szellemek (lelkek) nem lettek megsemmisítve, hanem fogságba (tömlöcbe) vettettek. Ezeknek a tömlöcbe lévő lelkeknek prédikált Jézus. Noé, mint „az igazság prédikátora" a vízözön előtt prédikált volt nekik, de ők nem fogadták el és azért nem menekülhettek meg a fogságtól sem Tehát azok a szellemek nem ölettek meg akkor, mert életben voltak az Úr
Jézus idejében, különben Jézus nem tudott volna nekik prédikálni. Bizonyos, hogy azok az engedetlen szellemek, „Isten fiai", még máma is életben vannak, még ha megkötözve a tömlöcben is.őket az Istenhez való visszatérésben. Miután a vízözön kitört és ezek az engedetlen szellemek szemeikkel láthatták Istennek mindenekfelett való hatalmát, igazoltatván ezáltal Igéje és neve, ezek a szellemi teremtmények Sátán és gonosz társai által megkötöztettek, hogy megakadályoztassanak a visszatérésben. Mivel ezek a „fiak" a 120 év alatt nem húztak hasznot Isten hosszutüréséből és nem hallgatván Isten tanújának az igaz
Noénak prédikálására, azért hagyta Jehova, hogy menjenek saját útjukon, elutasítván oltalmazásukat az özönvíz idején. Engedelmességük, ami abban állott, hogy nem értékelték az Ő szervezetét és szolgálatát, elválasztotta őket Tőle és félelmük Sátán tőrébe vezette őket. (Péld. 29:25). Ily módon nem engedvén, hogyejtett fogságba. Miután Jézus feltámadott, Ő isteni szellemmé lett, teljhatalommal ruházva fel és azzal a képességgel, hogy jöhetett és mehetett bárhová akart. A három nap alatt, amig halott volt bizonyos, hogy sehová sem mehetett. Az Ő feltámadásától a szellemi, isteni természetre, egészen mennybemeneteléig, negyven nap telt el. Többször és külömbözőképpen jelent meg Ő I tanítványainak testben, de minden alkalommal csak alig
néhány percre. Nem igen találtatik ok, hogy miért nemehetett volna el a „Mágóg földére", hogy ott a vízözön óta az ördög által fogva tartott szellemi teremtményekhez direkte módon üzenetet intézzen. Mindenhez, melyet Isten akaratával összhangban óhajtott tenni, bizonyára birt a kellő erővel is. Ő el volt határozva odamenni és bizonyára volt elegendő ideje is, feltámadásától egészen mennybemeneteléig. A tény, hogy Jézus prédikált a „fogságban lévő lelkeknek", ha csak indirekt (közvetett) módon is, azt jelenti, hogy van reménység'ezeknek a rabságban tartott szellemeknek a felszabadulására, akik Isten itélet napján állástfoglalnak bátran Jehova mellett. Hogy Jehova mit tart fenn részükre, arról a Szentírás semmit sem beszél. Ha azonban lesznek, akik közülök az Armageddoni viadalban nyíltan és határozott magatartással állástfoglalnak mellette és örömmel veszik, ha Jehova bárhol is ad helyet nekik, akkor helyreállíthatók, hogy visszatérve egy helyet kapjanak az Ő egyetemes (általános) szervezetében, de nem „a föld benépesítésére." Ez a megbízatás a „jó indulatú emberek" részére van fenntartva, akik átélni fogják Armageddon viadalát.Tipográfia „Tribuna", Brasov.