„Oldal:Az-ő-nyája-rész-1-2-Gyermekek-rész-1-2-Egység-a-cselekedetben-1938.pdf/20” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Korrektúrázva) |
|||
Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
29. sor: | 29. sor: | ||
{{raw:data:q|36.| Mily további kérdések vetődnek fel és várnak magyarázatra?}} | {{raw:data:q|36.| Mily további kérdések vetődnek fel és várnak magyarázatra?}} | ||
− | {{raw:data:ta|r|(Angol | + | {{raw:data:ta|r|(Angol W. 1938 április 15)}} |
}} | }} |
A lap 2024. február 22., 19:25-kori változata
A lap korrektúrázva van
147
(Csel. 16:3) Azonban Eunika, Timothens anyja és nagyanyja Lois átvették Timotheus tanítását és hűen teljesítették kötelességüket, amint azt az apostolnak Timotheushoz intézett következő szavai mutatják: „Eszembe jutván a benned lévő, képmutatás nélkül való hit, amely először lakozott nagyanyádban Loisban és anyádban Eunikában; meg vagyok azonban győződve, hogy benned is.“ (Tim. 11. 1 :5) Hogy a hű anya és nagyanya a gyermeket tanították, mutatják a következő, a’Szentírásban feljegyzett szavak: „De te maradj meg azokban, amiket tanultál és amik reád bízattak, tudván kitől tanultad, és hogy gyermekségedtől fogva ismered a szent írásokat, amelyek téged bölccsé tehetnek az üdvösségre a Krisztus Jézusban való hit által.“— Tim. II. 3 :14, 15.
34 Az bizonyos, hogy ezek a hü asszonyok a gyermek Timothens tanításánál nem a kisgyermek nyelvet használták, sem nem folyamodtak az úgynevezett „ábécés“ könyvhöz a bibliai dolgokra való oktatásnál, amint azt ma az állítólagos tanítók teszik. Az ifjút az ihletett Szentirásból tanították, megismertették vele a törvényt és a prófétákat és bizonyságot tettek neki Jézus Krisztusról és a királyságáról. És a hű munkájuk kiváló szellemi gyümölcsöt hozott. Timotheus egészen fiatal volt, amidőn öt Pál társul vette az Úr munkájában. (Csel. 16 :1—3) Mikor Pál Timotheust kiküldötte a szolgálatba, így szólt hozzá: „Senki ifjúságodat meg ne vesse, hanem légy példa a hívőknek.“ (Tim. I. 4 :12) E hű fiatal szolgának a nevelése kétségkívül felszentelt anyja és nagyanyja fáradozásának köszönhető, ami összhangban van a következő Irásszöveggel: „Neveld á gyermeket azon az úton, amelyen járnia kell; s ha megvénül, akkor se tér le arról.“ „A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle
azt.“ „Aki jogtalanságot vet, semmiséget [Elberfeldi szerint: szerencsétlenséget) arat; és a haragjának veszszeje csődöt mond.“ (Példab. 22:6, 15, 8; angol ford.) Jól ismert tény, hogy ma sok fiatal ember, akik szüleiktől Szentirás szerinti nevelésben részesültek, tevékenyen részt vesznek a Király szolgálatában és szüleikkel együtt dolgoznak.
35 A Szentírásból világosan kitűnik, hogy Jehova tanúinak a csoportjai nem kötelesek átvenni a szülőknek gyermekeikre vonatkozó kötelességüket és felelősségüket, számukra külön tanulmányi-osztályt bevezetvén. Isten a Jehova tanúi seregére meghatározott kötelességet ruházott, amit minden csoport mint egység köteles teljesíteni. Ha tehát a csoport és annak egyes tagjai idejüket és erejüket oly tanításra pazarolják, amely a szülőknek a kötelessége volna, ily mértékben elhanyagolják megbízatásuk rendelkezéseinek a teljesítését. A szülöi házaspárnak az a tagja, amely fogadalmat tett Isten szolgálatára, nem bujhatik ki a gyermeke oktatásának
a felelőssége alól azáltal, hogy ezt a felelősséget Isten felszentelt, népének egy csoportjára vagy annak egy személyére hárítja. Az összes Irásszövegek bizonyítják ezt a következtetést.
36 Mit kell tenni azonban az oly felszenteltek gyermekei érdekében, akik óhajtják a tanítást, de otthon nem részesülnek abban? Mit kell tenni a nem felszenteltek gyermekei érdekében, akik sóvárogják megismerni Isten igéjének az igazságát? Legyenek elhanyagolva ezek a gyermekek vagy a szüleik hanyagsága miatt maradjon el ezek oktatása? Ne létesítsenek a felkent sereg tagjai vasárnapi iskolát vagy egy ifjúsági tanulmányi osztályt az ilyenek számára?
Tanulmánykérdések
Miért kell ma nagy figyelmet szentelni az itt megvizsgálandó kérdésnek?
(Angol W. 1938 április 15)