A lap nincsen korrektúrázva
88
előtt befejezte a „Jehova eőtt való útegyengetés" munkáját és azután késedelem nélkül megjelent a templomban (Malakiás 3:1) Pontos párhuzamban azzal az idővel, amidőn Jézus magát a zsidók királyaként felajánlotta, jön el Isten felkent Királya a templomhoz, s a Szentírás és a tények azt mutatják, hogy a templomhoz való jövetel három és fél évvel Krisztus Jézusnak a
trónra ültetése után, illetve 1918-ban történt. Ekkor kezdett beteljesedni a prófétai bejelentés: „Jehova az ő szent templomában, hallgasson előte az egész föld!" (Hab. 2:20) Jehova az ő szent templomában van, illetve Jézus Krisztussal, végrehajtó, tisztviselőjével képviselteti magát.
10 Az Úr ítélkezés végett jön templomához, s az ítélet Isten házán kezdődik, amint meg van írva: „De kicsoda szenvedheti el az ő eljövetelének napját? És kicsoda áll meg megjelenésekor? Hiszen olyan ő, mint az ötvösnek tüze és a ruhamosóknak lúgja! És ül mint ötvös vagy ezüst-tisztogató, és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt; és igazsággal visznek ételáldozatot Jehovának." — Malakiás 3:2, 3.
11 Ennek az ítéletnek a kezdetén, 1918-ban vagy a körül a nagy bíró, Krisztus előtt állott az emberek egy csoportja, akik szövetséget kötöttek Isten akarata cselekvésére és Jézus Krisztus követésére. Az Úr előtt megjelentek közül sokan vallásoskodók voltak, míg mások Jézus igaz követői s így keresztények voltak. A vallásoskodókat az önzés és önfenntartás szelleme vezette, csak az önmaguk megmentésével és egy oly állás elnyerésével törődtek, amelyben másoktól tiszteletet és dicséretet nyernek. Krisztus Jézus igaz követői viszont mindenekelőtt arra törekedtek, hogy Isten akarata megvalósuljon. Megfeledkeztek önmagukról s csak azzal törődtek, hogy hűségesen megtartsák szövetségüket, ők addig is hűnek és Istenhez ragaszkodónak bizonyultak, amennyiben az Úr Jézus és királysága elé tekintettek és azért imádkoztak s minden tőlük telhetőt megtettek, hogy Isten parancsainak engedelmeskedjenek és a Királyt és annak eljövetelét bejelentsék. A templomban való ítélkezés alatt az Úr iránti hűségük és odaadásuk miatt megtisztíttattak, jóváhagyattak és Isten templomába hozattak, amennyiben az Úr Jézushoz gyűjtettek. Ezekről a hűségesekről mondja az Úr: „Kicsoda hát [ama] hű és bölcs szolga?" Ezek amennyiben szorgalmasan Isten akaratának a cselekvésére törekedtek, hűségeseknek bizonyultak, és magukat teljesen az ő igéje által vezettetvén, bölcseknek bizonyultak. E hű
sereg tagjai a következő viszonyban állanak a Királlyal: Sión tagjaivá tétetnek, hogy az ő szolgálatát végezzék; Krisztus Jézus, uruk és fejük parancsnoksága alatt' állanak; a templom tagjaivá lesznek, nem csupán azért, hogy megmeneküljenek és tisztességben részesüljenek, hanem ennek főcélja, mint azt Isten prófétájának köv. szavai mutatják az, hogy 'igazságban vigyenek áldozatot Jehovának'. (Mal. 3:3) Miután tüzes megprórbáltatások között megtisztíttatnak, megbízást nyenek és utasítva vannak, hogy az Úrnak áldozatot vigyenek igazságban. Ez pedig azt jelenti, hogy az emberek előtt hirdetniük kell a Jehova nevéről szóló igazságokat, és be kell jelentsék a Sátán szervezete ellen irányuló bosszúállásának a napját, ami igazságos ítélet lesz. Úgyszintén magasra kell emeljék Jehova és az ő Királyának a zászlaját, hogy az emberek megismerhessék az igazságossághoz vezető utat, és ismertetniük kell, hogy a királyság — az igazságosság birodalma — elérkezett. Az ilyenek alkotják most Isten népét, amely az ő neve érdekében a világból kiválasztatott, felkeltetett és megbízatott, hogy egy különös munkát végezzen, amint Isten megparancsolta.
Jószág
12 Az így jóváhagottak tehát most a „hű és bölcs szolgának" vannak nevezve, akik a templomba vitettek és ott az Úrtól utasítást nyernek. Ezeket az utasításokat a rejtekhelyen, illetve Isten templomában kapják, és ezek az utasítások a templomosztályt kivéve, mindenki előtt titokban vagy rejtve vannak. Azért mondja most nekik az Úr Jézus: ,Amit, nektek a sötétben [a
rejtekhelyen] mondok, a világosságban mondjátok... és a háztetőkről hirdessétek’, azaz: bátran és félelem nélkül ismertessétek. (Máté 10:27) Mit kell ennek a hű szolgának ,kihirdetni’? Jézus a köv. szavakkal felel erre a kérdésre: „Először az országnak ez az evangéliuma kell hirdettessék az egész világon bizonyságul
minden népnek: s azután következik be a vég." — Máté 24:14; van Ess ford.13 Ezek a világból a Jehova neve számára kiválasztott emberek s ezek be kell teljesítsék azt a jövendölést, amely szerint Jehova nevét az egész világon ismertetni kell s amely Mózes által évszázadokkal ezelőtt feljegyeztetett. Jehova nevét és királyságát mindazokkal ismertetni kell, akiknek halló fülük van. Meg kell mondani nekik, hogy a királyság képezi az egyedüli eszközt a szabadulásra, s ezt a bizonyságtevést meg kell tenni még a mindenható Isten nagy napjának a csatája előtt. Erről a hű templomeregről mondja Jézus a következő szavakat: „Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, akit az ő ura gondviselővé tett házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt? Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor haza jő, ily munkában talál! Bizony mondom nektek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt." (Máté 24:45—47) A „hű és bölcs szolgának" a Királyhoz való viszonya tehát világosan
ismertetve van.
Sablon:Data.p
