Oldal:Az-ő-háboruja-3-4-rész-1938.pdf/14

Innen: Hu JW United
A lap korábbi változatát látod, amilyen Marta.zsido (vitalap | szerkesztései) 2024. február 23., 19:38-kor történt szerkesztése után volt. (Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|2|206|}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c|gonoszságuk! — Sürgés-forgás, sürgés-forgás a döntés völgyében; mert közel van Jehova napja a döntés…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Jump to navigation Jump to search
A lap nincsen korrektúrázva


206

{{raw:data:c|

gonoszságuk! — Sürgés-forgás, sürgés-forgás a döntés völgyében; mert közel van Jehova napja a döntés völgyében." — Jóéi 3:11—14; Elberfehli ford.
30 A tetőfokot a Jehova nagy csatájában éri el: „Jehova pedig megharsan a Sionról és megzendül Jeruzsá­lemből, és megrendülnek az egek és a föld; de Jehova az ő népének oltalma és az Izráel fiainak erőssége!" (Jóéi 3:16) Ezután áldások következnek, mégpedig az áldások völgyében: „És megtudjátok, hogy én vagyok Jehova, a ti Istenetek, aki a Sionon lakozom, az én szent hegyemen. És szentté lesz Jeruzsálem, és idege­nek nem vonulnak át többé rajta. És majd azon a napon a hegyek musttal csepegnek és a halmok tejjel folynak, és a Júda minden medre bő vízzel ömledez; és forrás fakad Jehova házából és megnötözi a Sittim völgyét" — Jóéi 3:17,18.
31 A Júdabeliek a hálaadás völgyében gyülekeztek; ,mert ott adtak hálát Jehovának', neve dicséretét tovább az folytatván. Miután Armageddon befejezést nyer, kétség­kívül sok szolgálat lesz Jehova nevének, a magasztalására, s az összes életben maradottak, úgy a maradék, mint a régi hű férfiak, a próféták, valamint a nagysoka­ság, csatlakoznak erre a szolgálatra. Igy volt ez akkor is, midőn Isten szövetséges népét a Verestengernél megszabadította s ezek dicsőítő énekekre zenditettek, s ez a kép szintén előre bejelenti, ami népének a mindenható Isten nagy napjának a csatájában való meg­ Jehova házához. És lön az Istennek félelme az országok szabadítása után történik. (Mózes II. 15:1—21) Ez az áldások és öröm oly csodálatos ideje lesz, hogy em­beri nyelvek erre sem szavakat nem találnak, sem ki­mondani nem képesek, hogy Jehova nevét méltóan ma­gasztalják. Ezek Jehovát és nagy igazolóját, Krisztus Jézust fogják magasztalni. Ez a kezdete lesz annak, amidőn Isten akarata történik a földön, miként a menny­ben is. Észszerű feltételezni, hogy Jósafát, Júda királya abban az időben fel lesz támasztva s e nagyszerű alkalommal a többiekkel együtt rázendít Jehova dicsőítésére. Ez alkalomról van megírva: „örülj ő rajta [Sátánnak Babilon által szemléltetett szervezetén] menny és ti szentek és ti apostolok és próféták; mert Isten megbosszúlt benneteket ő rajta!" — Jelenések 18:20; Schlachter.
32 A Krónikák második könyve a héber Bibliában utolsó helyen áll, s ennek a szövege arra mutat, hogy ez a zsidók babiloni fogsága után egy bizonyos idővel íra­tott. A 26. versben előforduló „mind a mai napig' szavak nyilván a maradék visszavezetésének az idejéig jelentik és különösen Istennek most földön lévő népére vonatkozhatnak. A mindenható Isten nagy napjának a csatája után a föld mindörökre az ellenjelképes „áldások"- vagy „dicsőítések" völgye marad; hiszen ez az a csatamező, ahol Jehova a maga nevét minden ellenségein megbosszulja, s az emberek, akik azután örökre a földön fognak lakni, örökre magasztalják majd a Leg­felségesebb nevét. — 150. zsoltár 1—6.
33 A Júdabeliek és társaik azután elhagyták a csata­teret s mindannyian visszatértek Jeruzsálembe. „Meg­tért azért Júdának és Jeruzsálemnek egész népe Jósafáttal az ő fejedelmükkel egybe, hogy visszamenjen Jeruzsálembe nagy, örömmel; mert Jehova megvigasztalta őket ellenségeik felett." (Krónika II. 20:27) Az életben maradottak az armageddoni csata után hasonlóképpen megszűnnek a mi Istenünk bosszúállását hirdetni s te­vékenyen részt vesznek majd az Úr felépítő munkájá­ban. A nagy Király, Krisztus Jézus fog uralkodni, s valóban ő a békefejedelem, kinek vállán az uralom nyugszik, és békéjének és jólétének soha nem lesz vége. Mi­dőn a hű maradék teljesen bemegy a Király dicsőségé­be. vele együtt részük lesz mindazokban az áldásokban, amelyek Jehova Isten dicsőségére másoknak kiosztatnak. Midőn a Júdabelziek vígan visszatértek Jeruzsálembe, teljes örömmel voltak, mivel Isten teljesen igazolta nevét és Igéjét. Éppenígy lesz ez Armageddon után is, ha az életben maradottak visszatérnek és Jehovát magasz­talják, miután az eredményt Armageddonban végignéz­ték: „És legeltetem szememet az ellenségeimen, és az el­-

|

lenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem." — 92. zsoltár 12.

{{raw:data:p|34|33-35|