„Oldal:Abdiás-3-4-rész-1936.djvu/13” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
Oldal (be lesz illesztve):Oldal (be lesz illesztve):
6. sor: 6. sor:
 
{{raw:data:p|27.|25-29.|Abdiás kifejezése szerint a „jeruzsálemi száműzöttek” azon következtetésre kényszerít, hogy a jövendölés e részének teljesülése valamivel 1918 után fog kezdődni, tehát még amíg a maradék a földön van s mielőtt munkáját befejezi a földön. „Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodozók.” (126. zsoltár 1) Amidőn a hívek látták, hogy Sátán szervezetének rabláncaitól megszabadultak és Jézus Krisztusban függetlenek lettek s amidőn felismerték, hogy Isten és Jézus Krisztus a „felső
 
{{raw:data:p|27.|25-29.|Abdiás kifejezése szerint a „jeruzsálemi száműzöttek” azon következtetésre kényszerít, hogy a jövendölés e részének teljesülése valamivel 1918 után fog kezdődni, tehát még amíg a maradék a földön van s mielőtt munkáját befejezi a földön. „Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodozók.” (126. zsoltár 1) Amidőn a hívek látták, hogy Sátán szervezetének rabláncaitól megszabadultak és Jézus Krisztusban függetlenek lettek s amidőn felismerték, hogy Isten és Jézus Krisztus a „felső
 
hatalmak” akiknek mindenkor alá kell rendelniük magukat, ez felüdülés volt számukra; sokan így is szóltak.}}
 
hatalmak” akiknek mindenkor alá kell rendelniük magukat, ez felüdülés volt számukra; sokan így is szóltak.}}
{{raw:data:p|28.|25-29.|Azonkívül a maradék felől áll megírva a következő is: „Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vigadozással.” Ez szószerint megtörtént, amidőn a maradék látta, hogy Sátán a mennyből kivettetett és Isten népe Armageddonig egy munkát kell hogy elvégezzen Jehova dicsőítésére, mely után aztán Sátán és hordái elpusztíttatnak. Az Úr így szólt hozzá: „Azért örvendezzetek ti, egek, s akik azokban lakoztok!” (Jelenések 12:12) A maradék hallotta és megértette ezt és örömében ujjongott, örvendett, mert látta, hogy az Úr Jézus főcélja Jehova nevének igazolásából áll; most pedig a maradék belépett az Úr örömébe, látván, hogy közre szabad működnie Jehova nevének igazolásában. Mások a nemzetek közül, akik az Úr kegyelmét látják a felszentelt maradék felett, mint olyanok vannak bemutatva a zsoltáros által, akik a következőkép beszélgetnek a maradék felől: „Akkor így szólnak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!” Sokan látják a világiak közül, hogy a maradék
+
{{raw:data:p|28.|25-29.|Azonkívül a maradék felől áll megírva a következő is: „Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vigadozással.” Ez szószerint megtörtént, amidőn a maradék látta, hogy Sátán a mennyből kivettetett és Isten népe Armageddonig egy munkát kell hogy elvégezzen Jehova dicsőítésére, mely után aztán Sátán és hordái elpusztíttatnak. Az Úr így szólt hozzá: „Azért örvendezzetek ti, egek, s akik azokban lakoztok!” (Jelenések 12:12) A maradék hallotta és megértette ezt és örömében ujjongott, örvendett, mert látta, hogy az Úr Jézus főcélja Jehova nevének igazolásából áll; most pedig a maradék belépett az Úr örömébe, látván, hogy közre szabad működnie Jehova nevének igazolásában. Mások a nemzetek közül, akik az Úr kegyelmét látják a felszentelt maradék felett, mint olyanok vannak bemutatva a zsoltáros által, akik a következőkép beszélgetnek a maradék felől: „Akkor így szólnak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!” Sokan látják a világiak közül, hogy a maradék a világháború után mintegy a halálból tért vissza és sokkal nagyobb buzgósággal és komolysággal vonult ki, mint azelőtt, hogy bizonyságot tegyen Isten országáról; s így kétségtelenül megláthatták Isten kegyelmét övéi iránt s az emberek beszéltek efelől egymással. A hű maradék, amely immár belépett az Úr örömébe, eképpen beszél maga között: „Nagy dolgot cselekedett velünk az Úr; azért örvendünk!Ezek a hívek egy ideig könnyek között vetettek, most azonban elérkezett a fordulópont; és meg van írva: „Akik könnyhullatások között vetnek, örömmel aratnak majd!(126. zsoltár 5) Ez az állandóan fokozódó öröm ideje a hű maradék számára, mivel látta, hogy kiváltságában áll résztvennie Jehova nevének igazolásában. A hű maradék tagjai megfeledkeztek magukról s az önzetlenek szolgálnak}}|
a világháború után mintegy a halálból tért visz-
+
{{raw:data:p|c|Istennek, mégpedig azért, mivel szeretik őt. Ez tehát nyilván az apostol által említett időre mutat reá, amiről ezeket írta: „Kérünk pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére és a mi őhozzá leendő egybegyűlésünkre nézve.(Thess. I. 2:1) „Ismeri az Úr az övéit, és álljon el (mostantól kezdve) a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja!(Tim. II. 2:19) Ez mutatja, hogy azok a hívek, akik egykor szét voltak szórva, most az Úrhoz gyűjtettek.}}
sza és sokkal nagyobb buzgósággal és komoly¬
 
sággal vonult ki, mint azelőtt, hogy bizonyságot
 
tegyen Isten országáról; s így kétségtelenül meg¬
 
láthatták Isten kegyelmét övéi iránt s az embe¬
 
rek beszéltek efelcl egymással. A hű maradék,
 
amely immár belépett az űr örömébe, eképpen be¬
 
szél maga között: „Nagy dolgot cselekedett ve¬
 
lünk az Ür; azért örvendünk!" Ezek á hívek egy
 
ideig könnyek között vetettek, most azonban elér¬
 
kezett a fordulópont; és meg van írva: „Akik
 
könnvhullatások között vetnek, örömmel aratnak
 
majd!" (126. zsoltár 5) Ez az állandóan fokozó¬
 
öröm ideje a hű maradék számára, mivel lát¬
 
ta, hogy kiváltságában áll résztvennie Jehova
 
nevének igazolásában. A hű maradék tagjai meg¬
 
feledkeztek magukról s .az önzetlenek szolgálnak}}|
 
Istennek, mégpedig azért, mivel szeretik őt. Ez
 
tehát nyilván az apostol által említett időre mu¬
 
tat reá, amiről ezeket írta: „Kérünk pedig tite¬
 
ket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus eljö¬
 
vetelére és a mi őhozzá leendő egybegyiilésünkre
 
nézve." (Thess. I. 2:1) „Ismeri az Ür az öveit,
 
és álljon cl (mostantól kezdve) a hamisságtól
 
minden, aki Krisztus nevét vallja! " (Tim. II. 2 :
 
19) Ez mutatja, hogy azok a hívek, akik egykor
 
szét voltak szórva, most az Úrhoz gyüjtettek.
 
 
10 Ebben az összefüggésben figyeljük meg, hogy
 
10 Ebben az összefüggésben figyeljük meg, hogy
 
Abdiás azt mondja a száműzöttekről, hogy a -deli
 
Abdiás azt mondja a száműzöttekről, hogy a -deli

A lap 2020. november 24., 12:06-kori változata

A lap nincsen korrektúrázva


201
három és fél évig tartó ínség idejében ott lakott egy özv. asszonynál és annak fiánál. — Királyok I. 17:9, 10
26. Hadd nézzük meg a jövendölés teljesülését: A lelki Izrael serege 1918-ban és 1918 előtt a sátáni szervezet fogságában volt, Babilonban. Addig az ideig e világ uralkodóit, Sátán szolgáit tekintették a „felső hatalmaknak”. Természetesen ezt tudatlanságból mívelték, mindazáltal őszintén hívek voltak Jehovához. Az ígéret szerint fogják birtokba venni azt a helyet, amelyet elnyomóik tartanak jogtalanul birtokukban. Ez annak a képlete, hogyan vigyáz Isten gondosan azokra, akik tényleg hűségesek hozzá, s hogyan fogja őket a kellő időben megmenteni és hatalmat adni nekik az ő ellenségeik felett. Az Úr most kétségtelenül azért mutatja meg népének ezeket az igazságokat, hogy vigaszt merítsenek belőle és feladatukat kitartóan teljesítsék, amivel őket megbízta.
27. Abdiás kifejezése szerint a „jeruzsálemi száműzöttek” azon következtetésre kényszerít, hogy a jövendölés e részének teljesülése valamivel 1918 után fog kezdődni, tehát még amíg a maradék a földön van s mielőtt munkáját befejezi a földön. „Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodozók.” (126. zsoltár 1) Amidőn a hívek látták, hogy Sátán szervezetének rabláncaitól megszabadultak és Jézus Krisztusban függetlenek lettek s amidőn felismerték, hogy Isten és Jézus Krisztus a „felső hatalmak” akiknek mindenkor alá kell rendelniük magukat, ez felüdülés volt számukra; sokan így is szóltak.
28. Azonkívül a maradék felől áll megírva a következő is: „Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vigadozással.” Ez szószerint megtörtént, amidőn a maradék látta, hogy Sátán a mennyből kivettetett és Isten népe Armageddonig egy munkát kell hogy elvégezzen Jehova dicsőítésére, mely után aztán Sátán és hordái elpusztíttatnak. Az Úr így szólt hozzá: „Azért örvendezzetek ti, egek, s akik azokban lakoztok!” (Jelenések 12:12) A maradék hallotta és megértette ezt és örömében ujjongott, örvendett, mert látta, hogy az Úr Jézus főcélja Jehova nevének igazolásából áll; most pedig a maradék belépett az Úr örömébe, látván, hogy közre szabad működnie Jehova nevének igazolásában. Mások a nemzetek közül, akik az Úr kegyelmét látják a felszentelt maradék felett, mint olyanok vannak bemutatva a zsoltáros által, akik a következőkép beszélgetnek a maradék felől: „Akkor így szólnak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!” Sokan látják a világiak közül, hogy a maradék a világháború után mintegy a halálból tért vissza és sokkal nagyobb buzgósággal és komolysággal vonult ki, mint azelőtt, hogy bizonyságot tegyen Isten országáról; s így kétségtelenül megláthatták Isten kegyelmét övéi iránt s az emberek beszéltek efelől egymással. A hű maradék, amely immár belépett az Úr örömébe, eképpen beszél maga között: „Nagy dolgot cselekedett velünk az Úr; azért örvendünk!” Ezek a hívek egy ideig könnyek között vetettek, most azonban elérkezett a fordulópont; és meg van írva: „Akik könnyhullatások között vetnek, örömmel aratnak majd!” (126. zsoltár 5) Ez az állandóan fokozódó öröm ideje a hű maradék számára, mivel látta, hogy kiváltságában áll résztvennie Jehova nevének igazolásában. A hű maradék tagjai megfeledkeztek magukról s az önzetlenek szolgálnak
Istennek, mégpedig azért, mivel szeretik őt. Ez tehát nyilván az apostol által említett időre mutat reá, amiről ezeket írta: „Kérünk pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére és a mi őhozzá leendő egybegyűlésünkre nézve.” (Thess. I. 2:1) „Ismeri az Úr az övéit, és álljon el (mostantól kezdve) a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja!” (Tim. II. 2:19) Ez mutatja, hogy azok a hívek, akik egykor szét voltak szórva, most az Úrhoz gyűjtettek.

10 Ebben az összefüggésben figyeljük meg, hogy Abdiás azt mondja a száműzöttekről, hogy a -deli városokat" fogják birtokukba venni. Ez nyilván az ellenség kiűzését és a fennhatóságnak Isten hű népére való átszállását és Jehova nevének iga¬ zolását is magában foglalja. Akit az Ür^a vizsga¬ latkor és az ítéletkor a templomban hűségesnek talált, annak az ö kijelentése szerint bizonyos „városokat" fog átadni, ami nyilván az ö szerve¬ zetének szent és nagy városának bizonyos részeit jelenti. „Eljőve pedig az első, mondván: Uram, a te girád tíz girát nyert, ö pedig monda neki: Jól vagyon jó szolgám! Mivelhogy kevesen voltál hu, legyen birodalmad tíz városokon! És jőve a mᬠsodik, mondván: Uram, a te girád öt girát nyert. Monda pedig ennek is: Neked is legyen birodal¬ mad öt városon!" — Lukács 19 :16—19 3,1 Mindenki, aki most az Ür szervezetében van és értékeli azon nagy kiváltságot, hogy megis¬ merheti Jehovát és szolgálhat neki, megérti, hogy „Isten helyezte el a tagokat a testben an].aSa jótetszése szerint" (Kor. I. 12 :18) s közülök mindeniknek kedve telik abban, hogy az Ür ke¬ gyelméből betöltse hivatalát, amelyre rendeltetett. A tiszta szívűek között nem uralkodik irigység és féltékenység. Sem személyi tekintély kérdésé, hanem mindnyájan egyek a Krisztusban s egy emberként cselekesznek Jehova dicsőítésére. Mindazáltal előfordul, hogy egyesek, akik egy ideig hű népe közé vegyültek, tiszteletrevágyok lesznek s oly tisztségekre nyomulnak előre, amelyeket a maguk részére előnyösebbnek tarta¬ nak. Ez teljesen téves szellemet fejez ki s azt je¬ lenti, hogy az ily feltolakodók törvénytelen útra léptek. Az Űr kijelenti, hogy az ilyeneket össze fogja szedni s ki fogja tenni az ő országából. (Máté 13 : 41) Ezt az eltávolítást az Űr angyalai végzik el s ezek az angyalok kísérik el Jézus Krisz¬ tust templomához, (Máté 25 : 31) Ezek az angya¬ lok gondoskodnak Isten népe között a kapcsolat¬ ról és sok dolog felől is, amiket testi szemeivel nem láthat és testi füleivel nem vehet tudomᬠsul. Meg van Ígérve: „Tábort jár az Űr angyala az őt félők körül és megszabadítja őket!" (34. zsoltár 8), s ez azt kell hogy jelentse, hogy ezek az angyalok Jézus Krisztus parancsnoksága alatt különös érdeklődéssel vigyáznak Isten híveire a földön. Szabadító 31 Jehova nem gyönyörködik az istentelenben, még a halálában sem. „Mert nem olyan Isten vagy te, aki a hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik te nálad gonosz." (5. zsoltár 5) Továb¬ bá írva van: „Élek én, ezt mondja az Űristen, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában. (Ezékiel 33 :11) A hitetlenek vagy törvénysze¬ gők olyanok, akiknek volt alkalmuk Jehova meg¬ ismerésére és szolgálatára, de ellenkező útra tér¬ ték s közéjük tartozik a klérus és a gonoszszol¬ ga osztálya is. Az ily elvetemültek felől áll meg¬