Sablon:Rawdata:s
{{raw:data:c|
dig kegyelmezettek vagytok”. - (I.Pél, 1:2—10). Figyeljünk hát, mire hív fel az apostol.
12 Mit kíván hát Isten kormányzó testületének tagja testvéreitől? Ezt: „...hogy szánjátok oda testeiteket élő szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket". Ezek a testvérek már felajánlották magukat Istennek teljes áldozatként és Krisztus vére igazolta őket. Nem ítélhetők el, mert részei Jézus Krisztusnak, mint részei „testének" Isten tanúságot, tett mellettük, hogv utódai voltakba Királyságban, Jézus Krisztussal együtt. Mint testrészei, „ágai" a Theokratikus „olajfának". (Pál a Rom. 5:1, 9; 8:1, 17,17). Ezért figyelmezteti őket Pál: „Tekintsd meg ezért Istennek kegyességét és keménységét; azok iránt, akik elestek keménységét: irántad pedig kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben, különben te is kivágatol". (Pál a Rom. 11:22). Amit az apostol kíván tehát az, hogy testvérei valóban tettekkel szenteljék magukat Istennek. Hogy tehetik meg? Úgy, hogy odaszánják testeiket élő, szent és kedves áldozatul.
13 Ez annyit jelent, hogy Isten testünket mint élőt tekinti. A test tagjai, a kezek, lábak, szemek, ajkak, nyelv; és mindegyiket Isten dicsőségére kell tettekhez használni. A testnek van még egy néhány tulajdonsága, mint az é r t e l e m a tudás
gvűitésére; a g o n d o l k o d á s, amely felülvizsgálja a gyűjtött tudást és jó eredményül felhasználja azt; az emlékezet, amely emlékezik Isten szavára és tetteire és beteljesedésükre; a s z í v, hogy méltányolja Istent mindent, ami Ő és amit tesz és hogy meghatódjon, hogy tisztelje, imádja és szolgálja Őt; ez e r ő és t e h e t s é g amivel Isten akaratát szívből és örömmel teljesítse. Egy nem élő áldozat képtelen lenne a test ilyen képességeit és erejét kihasználni Isten dicséretére. Az ilyen élő áldozat felajánlása nagyon különbözik azoktól, akik várnak, míg öreg és félholt a test és nincsen már csak kévésük vagy nagyonkevesük, amit jóerőben fel tudnának használni az Ő királysága gyümölcseinek szüretélésére
14 Az apostol szavainak nem az az értelme, hogy átadjuk vagy kiszolgáltassuk magunkat ellenséges kezeknek, hogy mint „mártirokat" lemészároljanak és azután ne legyünk többé képesek a földön működni. Igaz az, amit a Rómabelíekhez a nyolcadik fejezetben mond: „Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? Nyomorúság vagy a szorongattatás, vagy üldözés vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é? Amint meg van írva, hogv; Te éretted gyyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek, mint vágó juhokat". (Pál a Rom. 8:35, 36). Nincsen tehát befejezve az áldozatunk azáltal, amit Isten megenged ellenségeinknek, hogy velünk tegyenek. Az üldözések, nélkülözések, és szenvedések csak mellékesek testünk élő áldozatként való
|
felajánlásában. Ezek a dolgok csak próbára teszik Isten iránti hűségűnket. A halál csak befejezi az élő áldozatunkat, akár erőszakkal ellenségeink
kezében, akár békésen Isten szolgálatában. De az ellenség soha nem fog áldozó papként felajánlani élő vagy holt áldozatként. Jézus Krisztus, Isten legmagasabb Papja, aki felülvizsgálja az élő áldozatot és eligazítja, hogy köttessen el Isten szolgálatában. És Jézus azt mondotta azoknak, akik az „olajfa," ágait képezik: „Légy halálig hűséges és neked adom az élet koronáját".
{{raw:data:p|15|Pál figyelmeztetése világosan megmondja,
gunkat: hanem, az áldozatot hozó Isten akaratá
nak kell szentelje magát és szorgalmasan kell mű velte azt. Az élő áldozat szent és Istennek tetsző kell legyen, aki éppen é célból mutatta meg ke gyelmét. Ez annyit jelent, hogy az Istennek áldo zott test minden egyes részét, erejét és-tehetségét
munkába kell álliiani. hogy Isten kedvében jár jon. Olyanokat kell tegven, amik kedvesek Isten előtt és mindet az Ö Főpapján Jézus Krisztuson keresztül, akinek vére a mi igazolásunk Istennél.
Krisztus emberi . áldozata beteljesíti azok meg váltását
és megbocsátását, akik hisznek benne; de azok áldozata, akik lábnyomaiban lépkednek,
nem teljesít ilyen telíes megváltást. Az ő áldoza tuk céb'a, hogy halandó testükkel mutassák be az Isten dícséretét. És másoknak az ő nevét és Ki
rályságát hirdesse, amely az emberiség áldására fog uralkodni és az hogy segítsék testvéreiket és többi jóakaratú embereket az Ur Istennek tetsző cselekedetekre. A dolgok ilven tevése lelki tett; ez a „lelki áldozat”, amiről Péter dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világos apostol beszél: ez a „lelki áldozat”, amiről Péter apostol beszél: házzá, szent pansággá, hogy lelki áldozatokkal
áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által”. ... ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nén vagytok, hogy 'hirdessétek Annak hatalmas - ságára hívoR titeket". —- (1, Pét. 2:5, 9.)
14 Pál apostol segít annak megértésében, hogy
ezt az élő áldozatot, hogv értelmezzük, ő mondja: „Szániátok oda a ti testeiteket- élő szent és Isten nek tetsző áldozatul, mint a ti okos tiszteletete
ket". Jegyezzük meg. hogy az élő áldozat felaján lása „okos tisztelet" azaz Isten tisztelete és en nek a tiszteletnek folytatódni kell addig, amíg az áldozatot hozó teste életben van a földön. A szó, amelyet Pál apostol levelében ír és amelyet ,,okos"-nak fordítottak, a görög szó logikus ennek gyökere 1 o g o s. Független a szó alapjelen
tésétől, ami szó, ennek a görög szónak, L o g o s, különböző értelmezése van és pedig egy mon dás, beszéd, értelem. Ilyen értelemben használja János apostol is: „Ami kezdettől fogva vala ... az életnek igéjéről... mely az Atyá nál vala". (1 János 1,1, 2).
1S) a) Hogy áldozzuk oda testünket, hogy Isten előtt
kedves legyen? b) Mi célja és minek nevezik az ilyen
áldozatot?
- “) Minek nevezi Pál az ilyen áldozatot? és
veszi azt a kifejezést?
