Oldal:A-ti-okos-tiszteletetek-Mozdithatatlanul-az-igaz-Istentiszteletért-1946.pdf/4

4

A TI OKOS TISZTELETETEK

dig kegyelmezettek vagytok”. - (I.Pél, 1:2—10). Figyeljünk hát, mire hív fel az apostol.

EGY ÉLŐ ÁLDOZAT.

¹² Mit kíván hát Isten kormányzó testületének tagja testvéreitől? Ezt: „...hogy szánjátok oda testeiteket élő szent és Istennek kedves áldoza­tul, mint a ti okos tiszteleteteket". Ezek a testvérek már felajánlották magukat Istennek teljes áldozatként és Krisztus vére igazolta őket. Nem ítélhetők el, mert részei Jézus Krisztusnak, mint ré­szei „testének" Isten tanúságot tett mellettük, hogv utódai voltak a Királyságban, Jézus Krisztus­sal együtt. Mint testrészei, „ágai" a Theokratikus „olajfának". (Pál a Rom. 5:1, 9; 8:1, 16,17). Ezért figyelmezteti őket Pál: „Tekintsd meg ezért Isten­nek kegyességét és keménységét: azok iránt akik elestek,keménységét; irántad pedig kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben, különben te is ki­vágatol". (Pál a Rom. 11:22). Amit az apostol kíván tehát az, hogy testvérei valóban tettekkel szenteljék magukat Istennek. Hogy tehetik meg? Úgy, hogy odaszánják testeiket élő, szent és ked­ves áldozatul.

¹³ Ez annyit jelent, hogy Isten testünket mint élőt tekinti. A test tagjai, a kezek, lábak, szemek, ajkak, nyelv; és mindegyiket Isten dicsőségére kell tettekhez használni. A testnek van még egy né­hány tulajdonsága, mint az é r t e l e m a tudás gyűjtésére; a g o n d o l k o d á s, amely felülvizs­gálja a gyűjtött tudást és jó eredményül felhasználja azt; az emlékezet, amely emlékezik Isten szavára és tetteire és beteljesedésükre; a s z í v, hogy méltányolja Istent mindent, ami Ő és amit tesz és hogy meghatódjon, hogy tisztelje, imádja és szolgálja Őt; ez e r ő és t e h e t s é g amivel Isten akaratát szívből és örömmel teljesítse. Egy nem élő áldozat képtelen lenne a test ilyen képességeit és erejét kihasználni Isten dicsé­retére. Az ilyen élő áldozat felajánlása nagyon különbözik azoktól, akik várnak, míg öreg és fél­holt a test és nincsen már csak kevesük vagy nagyonkevesük, amit jóerőben fel tudnának hasz­nálni az Ő királysága gyümölcseinek szüretélésére

¹⁴ Az apostol szavainak nem az az értelme, hogy átadjuk vagy kiszolgáltassuk magunkat ellenséges kezeknek, hogy mint „mártirokat" lemészároljanak és azután ne legyünk többé képesek a földön működni. Igaz az, amit a Rómabelíekhez a nyolcadik fejezetben mond: „Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? Nyomorúság vagy a szorongattatás, vagy üldözés vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é? Amint meg van írva, hogv; Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek, mint vágó juhokat". (Pál a Rom. 8:35, 36). Nin­csen tehát befejezve az áldozatunk azáltal, amit Isten megenged ellenségeinknek, hogy velünk tegyenek. Az üldözések, nélkülözések, és szenvedések csak mellékesek testünk élő áldozatként való

---

12 Tulajdonképpen, tehát miért könyörög Pál apos­tol?

13 Miben különbözik az „élő” áldozat a holttól?

14 Kinek ajánljuk fel az áldozatot? miért vannak szenvedések és ki vizsgálja felül az áldozatokat?

felajánlásában. Ezek a dolgok csak próbára teszik Isten iránti hűségünket. A halál csak befejezi az élő áldozatunkat, akár erőszakkal ellenségeink kezében, akár békésen Isten szolgálatában. De az ellenség soha nem fog áldozó papként felajánlani élő vagy holt áldozatként. Jézus Krisztus, Isten legmagasabb Papja, aki felülvizsgálja az élő áldozatot és eligazítja, hogy köttessen el Isten szolgá­latában. És Jézus azt mondotta azoknak, akik az „olajfa," ágait képezik: „Légy halálig hűséges és ­ neked adom az élet koronáját".

¹⁵ Pál figyelmeztetése világosan megmondja, hogy nem elég egyszerüen Istennek áldozni magunkat: hanem, az áldozatot hozó Isten akaratá­nak kell szentelje magát és szorgalmasan kell művelje azt. Az élő áldozat szent és Istennek tetsző kell legyen, aki éppen e célból mutatta meg ke­gyelmét. Ez annyit jelent, hogy az Istennek áldozott test minden egyes részét, erejét és tehetségét munkába kell állitani, hogy Isten kedvében járjon. Olyanokat kell tegyen, amik kedvesek Isten előtt és mindet az Ő Főpapján Jézus Krisztuson keresztül, akinek vére a mi igazolásunk Istennél. Krisztus emberi áldozata beteljesíti azok megváltását és megbocsátását, akik hisznek benne; de azok áldozata, akik lábnyomaiban lépkednek, nem teljesít ilyen teljes megváltást. Az ő áldoza­tuk célja, hogy halandó testükkel mutassák be az Isten dícséretét. És másoknak az Ő nevét és Ki­rályságát hirdesse, amely az emberiség áldására ­ fog uralkodni és az hogy segítsék testvéreiket és többi jóakaratú embereket az Ur Istennek tetsző cselekedetekre. A dolgok ilyen tevése lelki tett; ez a „lelki áldozat”, amiről Péter apostol beszél: Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal ­ áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által”. ... ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott titeket". —- (I. Pét. 2:5, 9.)

¹⁶ Pál apostol segít annak megértésében, hogy ezt az élő áldozatot, hogv értelmezzük. Ő mondja: „Szánjátok oda a ti testeiteket élő szent és Istennek tetsző áldozatul, mint a ti okos tiszteletete­ket". Jegyezzük meg. hogy az élő áldozat felajánlása „okos tisztelet" azaz Isten tisztelete és en­nek a tiszteletnek folytatódni kell addig, amíg az áldozatot hozó teste életben van a földön. A szó, amelyet Pál apostol levelében ír és amelyet „okos"-nak fordítottak, a görög szó logikus ­ ennek gyökere l o g o s. Független a szó alapjelentésétől, ami szó, ennek a görög szónak, L o g o s, különböző értelmezése van és pedig egy mon­dás, beszéd, értelem. Ilyen értelemben használja János apostol is: „Ami kezdettől fogva ­ vala ... az életnek igéjéről... mely az Atyá­nál vala". (I János 1,1, 2).

---

15 a) Hogy áldozzuk oda testünket, hogy Isten előtt kedves legyen? b) Mi célja és minek nevezik az ilyen áldozatot?

16 Minek nevezi Pál az ilyen áldozatot? és veszi azt a kifejezést?