Oldal:A-nagysokaság-összegyűjtése-3-4-rész-1937.djvu/6

6

ember azt mondja mások előtt: „Egy rendkívüli munkát kell elvégeznem; de sajnos, a kezeim teljesen kötve vannak", nyilván jogosan lehet kételkedni az ilyen ember ép elméjében. Ezzel mindenesetre kifejezi, hogy nem ismeri az Írásokat. Mert az Írás sehol sem utal arra, hogy Isten ezen a napon egy embert ki fog választani „valami rendkívüli munka elvégzésére", azután pedig annyira megköti annak az embernek a kezét, hogy a reábízott munkát elvégezni képtelen. Ellenkezőleg, Abdiás próféciája azt hangsúlyozza, hogy Jézus Krisztuson kívül a hű szolga-osztály közül senki sem lesz megismertetve személyileg. Az Írásból nem mutatható ki olyasmi, ami arra mutatna, hogy valamely embert egy másik ember munkájának példázására használt. Az Írásban tényleg egyetlen ember sincsen az ember Jézus munkájának példázására használva. Józsué Krisztus Jézust példázta. A tulajdonképpeni baj, ami oly sok szomorúságot idézett elő az emberek között, Sátán önző nagyzási óhajtása volt. Amidőn valamely ember azt a kijelentést teszi, hogy az Úr egy bizonyos munkára kiválasztotta őt, arról tudni kell, hogy meghibbant, vagypedig Sátán szelleme vezeti. Az eldöntésre váró nagy per a következő: Kicsoda a legfelségesebb? Jehova nevének igazoltatnia kell és tisztázva is lesz. Az emberek személyileg számítva nem fontosak. A maradék jól vésse emlékezetébe ezt a pontot s így mindenkor tudni fogja, hogy dőreségnél is több egy oly embernek az állításaira hallgatni, aki az emberek részéről tiszteletre és dicsőségre vágyakozik. A maradék ezután is Jehova Isten, az ő Igéje s az ő megbízottja, Jézus Krisztus által fogja vezéreltetni magát; ily vezetés alatt mindig az Úr parancsaira fog ügyelni és azokat fogja örömmel teljesíteni.

A végső csata elővetítése

¹⁸ Jehova minduntalan kiemeli azon igazságot, hogy ő fogja megvívni a végső csatát az ellenséggel, s abban az ellenség teljesen el fog pusztulni és Jehova neve igazolódni fog. Józsué, mint Jézus Krisztus előképe vezényelte a zsidókat Gibeonnál; de jóllehet az izraeliták ott voltak a harcolásra, mindazáltal világosan bizonyítva van, hogy a harcot Jehova vívta meg, ő szerzett győzelmet, Józsué csupán látható vezető volt: „És megrettenté őket az Úr Izrael előtt és megveré őket Gibeonnál nagy vereséggel és űzé őket a bethoroni úton és vágá őket egészen Azekáig és Makkadáig". (Józsué 10:10) Az izraeliták ott voltak és látták a csatát; mindazáltal Jehova Isten vívta meg győzelmesen a harcot. Nemcsupán Józsuénak és kicsi haderejének hirtelen megérkezése ijesztette meg a szövetkezett ellenséget és futamította meg, hanem Jehova volt az, aki őket elkergette. Isten haragjának kifejezése volt-é ez az ellenség iránt? Isten éppen ezt tudatja prófétája útján s bejelenti, hogy ismét fel fog kelni az ellenségekkel szemben és ki fogja fejezni haragját, miképpen „annak idején a Gibeon völgyében." (Ésaiás 28:21) A dolog veleje az, hogy amidőn Jehova fog eljárni az ellenségeivel szemben, oly haragjában fogja tenni, mint annak idején azon ellenségekkel szemben, akik Gibeont megtámadták és ostromolták. Az első gibeoni üt-

közet alkalmával Józsué volt a látható vezető. A második gibeoni ütközetkor Dávid király. Józsué és Dávid is az Úr Jézus Krisztust példázzák, Jehova nagy hadvezérét és ítéletvégrehajtóját, aki a végső csatát, a mindenható Isten nagy napjának viadalát fogja vezetni. Józsué legyőzhetetlen volt, mivel Jehova szolgája volt és teljesen engedelmeskedett Isten törvényének és parancsainak, ebben példázta Jézus Krisztust, aki verhetetlen és Armageddonkor teljes győzelmet fog aratni. — Józsué 1:5—9

¹⁹ Az Írásból határozottan kitűnik, hogy az első gibeoni ütközet Jehova harca volt az ellenséggel szemben. Isten választott népét Józsué gyorsmenetben vezette a harctérre, ahol aztán Jehova összezavarta az ellenséget és „nagyon megverte". Így kezdődött a gibeoni ütközet s a nagy vérfürdőtől megfutamodott a szövetkezett ellenség. Jehova képviselője útján egészen Bethoronig (ami barlang házakat jelent) űzte az ellenséget. A harc Gibeon városánál kezdődött, de nem szűnt meg ottan. Mindazáltal nyomban a csata kezdetén felbomlott a szövetségesek ellenállása, mivel az Úr elől szétfutottak és menekültek. Mostanában oly cselszövés áll fenn politikai, gazdasági és valláselemek között, amely Jehova földi népének elpusztítására irányul. A Gibeon városánál keletkezett ütközet az armageddoni ütközet kezdetét példázhatja, amely az álvallások szövetkezésének összeomlásával és pusztulásával fog járni. Mindazáltal ez nem jelenti a harc végét; mert a harc végén Sátán egész szervezete el fog pusztulni.

²⁰ Erről a G... című könyv a következőket írja: „Ez Armageddon két különböző vonására mutat: 1). Ami az álszentek pusztulását fogja okozni, s 2). ami Sátán egész szervezetének pusztulásával fog járni". Természetesen ez a kijelentés nem dogma; mert az csupán a képletekből vont következtetés. Mindazáltal bizonyosnak látszik, hogy Armageddon kezdete vagy első szakasza és végső része között nem lesz oly idő, amidőn bizonyságtevés történhetik a nagysokaság érdekében. Jehova világosan kijelenti, hogy az ő „szokatlan munkája" olyan lesz, mint volt Gibeonnál.(Ésaiás 28:21) A mostani alliánsz vagy szövetkezés nagy részét álvallásosak teszik ki, s amidőn az elpusztul, ez idegenül fogja érinteni Sátán szervezetének többi tagjait és szokatlan dolognak fogják tartani. Az Írásból világosan kitűnik, hogy a régi „parázna", pusztulása után a „fenevad" és „hamis próféta" kerülnek fogságba és fognak elpusztulni, azután záróaktusként következik az ördög teljes veresége és pusztulása.

²¹ Jehova űzőbe vette az ellenségeket s azok menekültek előle; vak futásukban pusztította el őket Isten. „Mikor pedig futnak vala ők Izrael előtt a bethoroni lejtőn, az Úr nagy köveket hullata reájuk az égből egész Azekáig és meghalának. Többen valának, akik a jégeső kövei miatt haltak meg, mint azok, akiket fegyverrel öltek meg Izrael fiai." — Józsué 10:11

²² A Gibeonnál vívott harcot túlélők úgytetszett, megmenekülnek üldözőik elől és a kard élétől; de íme Jehova égi háborút indított ellenük s így többen pusztultak el, mint a fegyver élétől. Isten haragjának ellenségeivel szemben való kifejezéséről írja a próféta: „Ímé, egy erős és hatalmas (a Józsuénál nagyobb, Jézus Krisztus) jő