„Oldal:Ünnepek & Akik armageddont túlélni fogják 1936.djvu/12” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
Oldal (be lesz illesztve):Oldal (be lesz illesztve):
3. sor: 3. sor:
 
ország üzenetét. — Máté 24:14—21}}
 
ország üzenetét. — Máté 24:14—21}}
 
{{raw:data:p|9|9-11|Jeremiás prófétát tovább oktatva, Jehova a következőkép folytatta: „És visszatérnek a káldeusok és ostromolják e várost és beveszik azt és megégetik tűzzel." (Jeremiás 37:8) Ezáltal az Úr előre közölte, hogy a bizonyságtevés (amely 1918-ban kezdődött) végén vitézei ismét fellépnek az ördög szervezetével szemben. Jehova menynyei seregei akik 1918-ban vissza lettek vonva, a kitűzött időben vissza fognak térni és tüzes pusztulást szórnak az álkereszténységre, ugyanúgy ismét fellépnek a világháború és az Armageddon közti időben az Úr bizonyságtevői is és erélyes tevékenységet fognak kifejteni a királyság bizonyságtevésének hirdetésében.}}
 
{{raw:data:p|9|9-11|Jeremiás prófétát tovább oktatva, Jehova a következőkép folytatta: „És visszatérnek a káldeusok és ostromolják e várost és beveszik azt és megégetik tűzzel." (Jeremiás 37:8) Ezáltal az Úr előre közölte, hogy a bizonyságtevés (amely 1918-ban kezdődött) végén vitézei ismét fellépnek az ördög szervezetével szemben. Jehova menynyei seregei akik 1918-ban vissza lettek vonva, a kitűzött időben vissza fognak térni és tüzes pusztulást szórnak az álkereszténységre, ugyanúgy ismét fellépnek a világháború és az Armageddon közti időben az Úr bizonyságtevői is és erélyes tevékenységet fognak kifejteni a királyság bizonyságtevésének hirdetésében.}}
{{raw:data:p|10|9-11|Jehova bizonyságtevői a világháború megszűnése óta utasítására elmentek és közzétették a figyelmeztetést Armageddon napjának közeledését illetőleg. Az álkereszténység klérusa szövetségeseivel, a politikai és gazdasági tényezőkkel e figyelmeztetéssel szemben így szóltak az emberekhez: „Amennyiben rólunk lesz szó, Armageddon nem lesz, mert hiszen Népszövetségben egyesültünk, békepaktumokat kötöttünk, amelyek kezeskednek a béke és biztonság mellett; a mi a könnyen hívő népet elámítottuk és a hazugságok tömkelege mögé rejtőztünk; a pusztító áradat nem férhet hozzánk." (Ésaiás 28:15) Erre való válaszképpen az Úr Jeremiás próféta által jövendöltette: „Ezt mondja az Úr: Ne csaljátok meg magatokat, mondván: Bizonyosan elmennek mitőlünk a káldeusok; mert nem mennek el." — 37:9
+
{{raw:data:p|10|9-11|Jehova bizonyságtevői a világháború megszűnése óta utasítására elmentek és közzétették a figyelmeztetést Armageddon napjának közeledését illetőleg. Az álkereszténység klérusa szövetségeseivel, a politikai és gazdasági tényezőkkel e figyelmeztetéssel szemben így szóltak az emberekhez: „Amennyiben rólunk lesz szó, Armageddon nem lesz, mert hiszen Népszövetségben egyesültünk, békepaktumokat kötöttünk, amelyek kezeskednek a béke és biztonság mellett; a mi a könnyen hívő népet elámítottuk és a hazugságok tömkelege mögé rejtőztünk; a pusztító áradat nem férhet hozzánk." (Ésaiás 28:15) Erre való válaszképpen az Úr Jeremiás próféta által jövendöltette: „Ezt mondja az Úr: Ne csaljátok meg magatokat, mondván: Bizonyosan elmennek mitőlünk a káldeusok; mert nem mennek el." — 37:9}}
"Isten a nyilt harcot megszüntette s így a
+
{{raw:data:p|11|9-11|Isten a nyílt harcot megszüntette s így a nyomor napjait megrövidítette, hogy bizonyságtevői figyelmeztetést intézzenek a néphez s a jóindulatú emberek megtalálhassák a menekülés útját. Sátán világának végétől, mely 1914-ben
nyomor napjait megrövidítette, hogy bizonyság¬
+
kezdődött az armageddoni csatáig „a készület napja" tart. — Náhum 2:3}}
tevöi figyelmeztetést intézzenek a néphez s a jó¬
+
{{raw:data:p|12|12-13|Azok, akik az Urat a földön képviselik, magukban erőtlenek, de Jehovának azon seregei, amelyek a tulajdonképpeni munkát végzik, az ő mennyei haderejét képezik Jézus Krisztus parancsnoksága alatt. Emiatt jövendöltette Jehova Jeremiás próféta útján: „Mert ha a káldeusoknak egész seregét megveritek is, akik ostromolnak titeket és közülük csak néhány megsebesült marad is; valamennyi felkél az ő sátorából és megégetik e várost tűzzel." — Jeremiás 37:10}}
indulatú emberek megtalálhassák a menekülés
+
{{raw:data:p|13|12-13|Ez a jövendölés mutatja, hogy Jehovát semmi sem akadályozhatja meg Sátán szervezetével szemben, amidőn arra kitűzött ideje eljön. A „kereszténység" hadai nem tehettek kárt Krisztus mennyei seregeiben; de az ő képviselőit a földön majdnem elpusztították. A hű felszenteltek majdnem teljesen tétlenségre voltak kárhoztatva és nem dolgozhattak. Amidőn a világháború megszűnt, halottaknak tetszettek Jehova hívei, akikről a Jelenések mint „két tanúbizonyságról" beszél. (Jelenések 11.) De az Úr kijelentette, hogy ismét talpra fognak állani s tényleg talpra is állottak. (Jelenések 11:8—12) Azóta Isten hívei tüzes ítéleteket zúdítottak a városra, illetve az álkereszténységre s bejelentették e kárhozatos szervezet elmúlását. (Ezékiel 10:2—7) Amidőn Jehova bizonyságtevőinek ez a munkája befejeződik, az Úr láthatatlan seregei, a mennyei seregek végre fogják hajtani Armageddonban a tulajdonképpeni megsemmisítő munkát.}}
útját. Sátán világának végétől, mely 1914-ben
+
{{raw:data:p|14|Amidőn Jeremiást Jehova utasította, hogy a városból kimenjen és munkához kezdjen: „Jeremiás ki is indula Jeruzsálemből, menvén a Benjámin földére, hogy osztályrészt kapjon onnan a nép között." (Jeremiás 37:12) Az Úr népe 1918 tavaszáig, akit Jeremiás példáz, még talpon állott, mégha szigorú felügyelet alatt is. Akkor kiment, hogy a világtól elkülönítve legyen, a nép közé menvén az ország üzenetével; de az ellenség a sarkában volt. Ezt a tényt Jeremiás prófétai drámája is példázza. „Mikor pedig ő Benjámin kapujához éré és ott vala egy őr, akinek neve Jériás vala, Selémiásnak fia, aki Hannaniásnak fia vala, megfogá az Jeremiás prófétát és monda: Te a káldeusokhoz szököl!" (Jeremiás 37:13) Ez az őr a hasonmásban egy kémet, állítólagos hazafit és egyházfit példáz, aki mindig nyitva tartotta szemeit és füleit, hogy Isten igazi népe ellen hamis vádat kovácsoljon, főkép oly vádakat, amelyeket a hitszegő és álszent papság támasztott Isten bizonyságtevői ellen. A hasonmási őr, vagy kém mintegy így szólt Jehova tanúbizonyságaihoz: „Ti az ellenséghez akartok pártolni; a németeket pártoljátok és az antant kormányai ellen dolgoztok, azt hirdetvén, hogy a „kereszténység" el fog merülni s ez a prédikációtok bizonyítja, hogy ti a kormányhatalom ellenségei vagytok". Ennek eredményeképpen Isten népét 1918 tavaszán Kanadában letartóztatták, s rövidesen azután az Egyesült-Államokban is. A letartóztatások napról napra folytak azon év május haváig, amidőn a Társulat tisztviselőit is megfosztották szabadságuktól.}}
kezdődött az armageddoni csatáig „a készület
+
{{raw:data:p|15|Amidőn az őr, Jeremiást feltartóztatta, a próféta erélyesen visszautasította a vádat: „És monda Jeremiás: Hazugság! Nem szököm a káldeusokhoz; de (az őr) nem hallgata reá. És Jériás megfogá Jeremiást és vivé őt a fejedelmekhez." (Jeremiás 37:14) A próféta heves tiltakozását akkor nem méltatták figyelemre, hasonlóképpen nem vették figyelembe Isten népének a tiltakozásait sem 1918-ban, hanem többjüket börtönbe zárták. Az álszentek, Jeremiás —, miképpen 1918 idejében is, — nagyon dühösek voltak Jehova hű népének magatartása és az ország bizonyságtevése miatt, „És a fejedelmek megharaguvának Jeremiásra és megvereték őt és veték a fogságba az írástudó Jonatán házába; mert azt rendelték vala fogháznak." (Jeremiás 37:15) 1918-ban Isten népét mozgási szabadságában korlátozták vagy fogságra vetették; szolgai házba, oly helyre vetették, amely a fejezet 20. verse értelmében halálveszélyes volt. Az „írástudó házából" csináltak fogházat; ez az írástudó nyilván álszent volt s a mostani papságot példázza. Tulajdonképpen ez idézte elő Isten mostani népének fogságravetését. Az Úr hívei fogsába kerülvén, a „halál fiai" lettek, mivel az ellenség, főképpen a klérus szö-}}
napja" tart. — Náhum 2:3
 
Azok, akik az Urat a földön képviselik, ma¬
 
gukban erőtlenek, de Jehovának azon seregei,
 
amelyek a tulajdonképpeni munkát végzik, az ő
 
mennyei haderejét képezik Jézus Krisztus pa¬
 
rancsnoksága alatt. Emiatt jövendöltette Jehova
 
Jeremiás próféta útján: „Mert ha a káldeusoknak
 
egész seregét megveritek is, akik ostromolnak
 
titeket és közülük csak néhány megsebesült ma¬
 
rad is; valamennyi felkél az ő sátorából és megé¬
 
getik e várost tűzzel." — Jeremiás 37 :10
 
Ez a jövendölés mutatja, hogy Jehovát sem¬
 
mi Sem akadályozhatja meg Sátán szervezetével
 
szemben, amidőn arra kitűzött ideje eljön. A „ke¬
 
reszténység" hadai nem tehettek kárt Krisztus
 
mennyei seregeiben; de az ő képviselőit a földön
 
majdnem elpusztították. A hű felszenteltek majd¬
 
nem teljesen tétlenségre voltak kárhoztatva és
 
nem dolgozhattak. Amidőn a világháború meg¬
 
szűnt, halottaknak tetszettek Jehova hívei, akik¬
 
ről a Jelenések mint „két tanúbizonyságról" be¬
 
szél. (Jelenések 11.) De az Ür kijelentette, hogy
 
ismét talpra fognak állani s tényleg talpra is ál¬
 
lottak. (Jelenések 11:8—12) Azóta Isten hívei
 
tüzes ítéleteket zúdítottak a városra, illetve az
 
álkereszténységre s bejelentették c kárhozatos
 
szervezet elmúlását. (Ezékiel 10 : 2—7) Amidőn
 
Jehova bizonyságtevőinck ez a munkája befeje¬
 
ződik, az Ür láthatatlan seregei, a mennyei sere¬
 
gek végre fogják hajtani Armageddonban a tu¬
 
lajdonképpeni megsemmisítő munkát.
 
Amidőn Jeremiást Jehova utasította, hogy a
 
városból kimenjen és munkához kezdjen: „Jere¬
 
miás ki is indula Jeruzsálemből, menvén a Ben¬
 
jámin földére, hogy osztályrészt kapjon onnan a
 
nép között." (Jeremiás 37 :12) Az Ür népe 1918
 
tavaszáig, akit Jeremiás példáz, még talpon állott,
 
mégha szigorú felügyelet alatt is. Akkor kiment,
 
hogy a világtól elkülönítve legyen, a nép közé
 
menvén az ország üzenetével; de az ellenség a
 
sarkában volt. Ezt a tényt Jeremiás prófétai drá¬
 
mája is példázza. „Mikor pedig ő Benjámin kapu¬
 
jához éré és ott vala egy őr, akinek neve Jériás
 
vala, Selémiásnak fia, aki Hannaniásnak fia vala,
 
megfogá az Jeremiás prófétát és monda: Te a kál-
 
deusokhoz szököl!" (Jeremiás 37 :13) Ez az őr a
 
hasonmásban egy kémet, állítólagos hazafit és
 
egyházfit példáz, aki mindig nyitva tartotta sze-
 
. meit és füleit, hogy Isten igazi népe ellen hamis
 
vádat kovácsoljon, főkép oly vádakat, amelyeket
 
a hitszegő és álszent papság támasztott Isten
 
bizonyságtevői ellen. A hasonmási őr, vagy kém
 
mintegy így szólt Jehova tanúbizonyságaihoz: „Ti
 
az ellenséghez akartok pártolni; a németeket pár¬
 
toljátok és az antant kormányai ellen dolgoztok,
 
azt hirdetvén, hogy a „kereszténység" el fog me¬
 
rülni s ez a prédikációtok bizonyítja, hogy ti a
 
kormányhatalom ellenségei vagytok". Ennek
 
eredményeképpen Isten népét 1918 tavaszán Ka¬
 
nadában letartóztatták, s rövidesen azután az
 
Egyesült-Államokban is. A letartóztatások nap¬
 
ról napra folytak azon év május haváig, amidőn
 
a Társulat tisztviselőit is megfosztották szabad¬
 
ságuktól.
 
Amidőn az őr, Jeremiást feltartóztatta, a pró¬
 
féta erélyesen visszautasította a vádat: „És mon¬
 
da Jeremiás: Hazugság! Nem szököm a káldeu-
 
sokhoz; de (az őr) nem hallgata reá. És Jériás
 
megfogá Jeremiást és vivé őt a fejedelmekhez."
 
(Jeremiás 37 :14) A próféta heves tiltakozását
 
akkor nem méltatták figyelemre, hasonlóképpen
 
nem vették figyelembe Isten népének a tiltakozá¬
 
sait sem 1918-ban, hanem többjüket börtönbe
 
zárták. Az álszentek, Jeremiás —, miképpen 1918
 
idejében is, — nagyon dühösek voltak Jehova hű
 
népének magatartása és az ország bizonyságte¬
 
vése miatt, „fis a fejedelmek megharaguvának
 
Jeremiásra és megvereték őt és veték a fogságba
 
az írástudó Jonatán házába; mert azt rendelték
 
vala fogháznak." (Jeremiás 37 :15) 1918-ban Is¬
 
ten népét mozgási szabadságában korlátozták
 
vagy fogságra vetették; szolgai házba, oly hely¬
 
re vetették, amely a fejezet 20. verse értelmében
 
halálveszélyes volt. Az „írástudó házából" csinál¬
 
tak fogházat; ez az írástudó nyilván álszent volt
 
s a mostani papságot példázza. Tulajdonképpen
 
ez idézte elő Isten mostani népének fogságraveté-
 
sét. Az Ür hívei fogsába kerülvén, a „halál fiai"
 
lettek, mivel az ellenség, főképpen a klérus szc-
 

A lap 2020. szeptember 29., 09:54-kori változata

A lap nincsen korrektúrázva


148

sát (amit Jeruzsálem példázott) Isten arra kiszabott idejekor nem tudják megakadályozni. A világháború 1918-ban hirtelen megszűnt s így Jehova az ő választottaiért megrövidítette a nyomor napjait. A világi hadseregek további harca meg lett gátolva. Jehova ezt azért mívelte, hogy bizonyságtevői elmehessenek és hirdethessék az ország üzenetét. — Máté 24:14—21
9 Jeremiás prófétát tovább oktatva, Jehova a következőkép folytatta: „És visszatérnek a káldeusok és ostromolják e várost és beveszik azt és megégetik tűzzel." (Jeremiás 37:8) Ezáltal az Úr előre közölte, hogy a bizonyságtevés (amely 1918-ban kezdődött) végén vitézei ismét fellépnek az ördög szervezetével szemben. Jehova menynyei seregei akik 1918-ban vissza lettek vonva, a kitűzött időben vissza fognak térni és tüzes pusztulást szórnak az álkereszténységre, ugyanúgy ismét fellépnek a világháború és az Armageddon közti időben az Úr bizonyságtevői is és erélyes tevékenységet fognak kifejteni a királyság bizonyságtevésének hirdetésében.
10 Jehova bizonyságtevői a világháború megszűnése óta utasítására elmentek és közzétették a figyelmeztetést Armageddon napjának közeledését illetőleg. Az álkereszténység klérusa szövetségeseivel, a politikai és gazdasági tényezőkkel e figyelmeztetéssel szemben így szóltak az emberekhez: „Amennyiben rólunk lesz szó, Armageddon nem lesz, mert hiszen Népszövetségben egyesültünk, békepaktumokat kötöttünk, amelyek kezeskednek a béke és biztonság mellett; a mi a könnyen hívő népet elámítottuk és a hazugságok tömkelege mögé rejtőztünk; a pusztító áradat nem férhet hozzánk." (Ésaiás 28:15) Erre való válaszképpen az Úr Jeremiás próféta által jövendöltette: „Ezt mondja az Úr: Ne csaljátok meg magatokat, mondván: Bizonyosan elmennek mitőlünk a káldeusok; mert nem mennek el." — 37:9
11 Isten a nyílt harcot megszüntette s így a nyomor napjait megrövidítette, hogy bizonyságtevői figyelmeztetést intézzenek a néphez s a jóindulatú emberek megtalálhassák a menekülés útját. Sátán világának végétől, mely 1914-ben kezdődött az armageddoni csatáig „a készület napja" tart. — Náhum 2:3
12 Azok, akik az Urat a földön képviselik, magukban erőtlenek, de Jehovának azon seregei, amelyek a tulajdonképpeni munkát végzik, az ő mennyei haderejét képezik Jézus Krisztus parancsnoksága alatt. Emiatt jövendöltette Jehova Jeremiás próféta útján: „Mert ha a káldeusoknak egész seregét megveritek is, akik ostromolnak titeket és közülük csak néhány megsebesült marad is; valamennyi felkél az ő sátorából és megégetik e várost tűzzel." — Jeremiás 37:10
13 Ez a jövendölés mutatja, hogy Jehovát semmi sem akadályozhatja meg Sátán szervezetével szemben, amidőn arra kitűzött ideje eljön. A „kereszténység" hadai nem tehettek kárt Krisztus mennyei seregeiben; de az ő képviselőit a földön majdnem elpusztították. A hű felszenteltek majdnem teljesen tétlenségre voltak kárhoztatva és nem dolgozhattak. Amidőn a világháború megszűnt, halottaknak tetszettek Jehova hívei, akikről a Jelenések mint „két tanúbizonyságról" beszél. (Jelenések 11.) De az Úr kijelentette, hogy ismét talpra fognak állani s tényleg talpra is állottak. (Jelenések 11:8—12) Azóta Isten hívei tüzes ítéleteket zúdítottak a városra, illetve az álkereszténységre s bejelentették e kárhozatos szervezet elmúlását. (Ezékiel 10:2—7) Amidőn Jehova bizonyságtevőinek ez a munkája befejeződik, az Úr láthatatlan seregei, a mennyei seregek végre fogják hajtani Armageddonban a tulajdonképpeni megsemmisítő munkát.
14 Amidőn Jeremiást Jehova utasította, hogy a városból kimenjen és munkához kezdjen: „Jeremiás ki is indula Jeruzsálemből, menvén a Benjámin földére, hogy osztályrészt kapjon onnan a nép között." (Jeremiás 37:12) Az Úr népe 1918 tavaszáig, akit Jeremiás példáz, még talpon állott, mégha szigorú felügyelet alatt is. Akkor kiment, hogy a világtól elkülönítve legyen, a nép közé menvén az ország üzenetével; de az ellenség a sarkában volt. Ezt a tényt Jeremiás prófétai drámája is példázza. „Mikor pedig ő Benjámin kapujához éré és ott vala egy őr, akinek neve Jériás vala, Selémiásnak fia, aki Hannaniásnak fia vala, megfogá az Jeremiás prófétát és monda: Te a káldeusokhoz szököl!" (Jeremiás 37:13) Ez az őr a hasonmásban egy kémet, állítólagos hazafit és egyházfit példáz, aki mindig nyitva tartotta szemeit és füleit, hogy Isten igazi népe ellen hamis vádat kovácsoljon, főkép oly vádakat, amelyeket a hitszegő és álszent papság támasztott Isten hű bizonyságtevői ellen. A hasonmási őr, vagy kém mintegy így szólt Jehova tanúbizonyságaihoz: „Ti az ellenséghez akartok pártolni; a németeket pártoljátok és az antant kormányai ellen dolgoztok, azt hirdetvén, hogy a „kereszténység" el fog merülni s ez a prédikációtok bizonyítja, hogy ti a kormányhatalom ellenségei vagytok". Ennek eredményeképpen Isten népét 1918 tavaszán Kanadában letartóztatták, s rövidesen azután az Egyesült-Államokban is. A letartóztatások napról napra folytak azon év május haváig, amidőn a Társulat tisztviselőit is megfosztották szabadságuktól.
15 Amidőn az őr, Jeremiást feltartóztatta, a próféta erélyesen visszautasította a vádat: „És monda Jeremiás: Hazugság! Nem szököm a káldeusokhoz; de (az őr) nem hallgata reá. És Jériás megfogá Jeremiást és vivé őt a fejedelmekhez." (Jeremiás 37:14) A próféta heves tiltakozását akkor nem méltatták figyelemre, hasonlóképpen nem vették figyelembe Isten népének a tiltakozásait sem 1918-ban, hanem többjüket börtönbe zárták. Az álszentek, Jeremiás —, miképpen 1918 idejében is, — nagyon dühösek voltak Jehova hű népének magatartása és az ország bizonyságtevése miatt, „És a fejedelmek megharaguvának Jeremiásra és megvereték őt és veték a fogságba az írástudó Jonatán házába; mert azt rendelték vala fogháznak." (Jeremiás 37:15) 1918-ban Isten népét mozgási szabadságában korlátozták vagy fogságra vetették; szolgai házba, oly helyre vetették, amely a fejezet 20. verse értelmében halálveszélyes volt. Az „írástudó házából" csináltak fogházat; ez az írástudó nyilván álszent volt s a mostani papságot példázza. Tulajdonképpen ez idézte elő Isten mostani népének fogságravetését. Az Úr hívei fogsába kerülvén, a „halál fiai" lettek, mivel az ellenség, főképpen a klérus szö-