A lap nincsen korrektúrázva
44
ga mellett, amely királyság által fogja tisztázna nevét Jehova. A szövetség másik fele Jézus Krisztus, a király. Ő a fiak házának feje, Jehova „hív és igaz tanubizonysága" s akik e szövetségben megőrzik hűségüket, ugyancsak tanubizonyságot tartoznak tenni Jehováról. Emiatt felelte Jézus a feltett kérdésre „Én király vagyok; azért születtem és jöttem a világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Minden, aki az igazságból való, hallgat az én szómra." (János 18;37) Szavai kétségtelenül azt bizonyították, hogy akiket Jehova neve számára a világból kiválaszt, s akik híveknek bizonyulnak, tanúbizonyságot tartoznak tenni az ő nevéről.
23 A zsidók, akik magukat okosoknak tartották, megbotránkoztak Jézus azon kijelentésében, amelyben életének letevéséről beszélt s ebből az okból s más okok miatt, hogy a helyes útra tanítsa őket, mondotta Jézus: „Bizony,bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az ember fiának testét és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet tibennetek. Aki az én testemet eszi és az én vérem issza, örökélete van annak és én feltámasztom őt amaz utolsó napon, mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, énbennem marad és én is őbenne. Amiképpen az élő Atya engem küldött és én az én Atyámért élek, úgy aki belőlem eszik, élni fog én miattam. Ez ama kenyér, amely a mennyekből szálott alá. Nem mint az atyák (a mannát; Schlachter) ettek és meghaltak; aki e kenyérből eszik, élni fog az örökkévalóságban." — János 6:53—58.
24 Jézus Krisztus akkor a „juhaikról" beszélt, a „kicsiny seregről", a fiak uralkodó házának tagjairól; csak ilyenekre, csakis ezekre, akik híveknek bizonyulnak, vonatkoznak a következő szavak: Hacsak nem esztek az én testemből és nem isztok az én véremből, nem lesz élet bennetek." Más szóval: A Szellemtől szülöttek, akik fel vannak véve az újszövetségbe, tartoznak enni a kenyérből és inni a borból. Nem fog minden ember, aki valaha is élni fog a földön, „enni a kenyérből"? Nem, hanem csak a szellemi fiak esznek a kenyérből és isznak a vérből. Mindenkinek, akik ezen a földön élni fognak, hinnie kell Jézus Krisztus vérében, amely a bűnök bocsánatáért omlott ki. De az Úrvacsora létesítésekor Jézus mindazáltal csak a tanítványait hívta, hogy megtöressenek vele együtt, s vele együtt meghaljanak s így részük legyen az ő halálában és feltámadásában, s ezen szavai azóta is csak a felszenteltekre és a Szellemtől-szülöttekre vonatkoznak. Jól jegyezzük meg, "Jézus vette a kenyeret, megáldotta és megtörte" s a széttördelt kenyérből adott tanítványainak és utasította, hogy egyenek belőle. A megtörés nagyon fontos, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. A megtörés életbevágóan fontos mindenkire nézve, aki részesülni fog Jézus Krisztussal az ő királyságában. Azt jelenti, hogy Krisztus testének tagja lesz, vele töretik meg, tehát vele kell meghalnia, hogy királyságának dicsőségében is vele részesülhessen.
25 Pál apostolnak a Szentszellem sugallatából mondott kijelentése bizonyítja, hogy az apostolok így értelmezték, amidőn a Szentszellem őket tanította: „Mert én az Úrtól vettem, amit élőtökbe is adtam, t. i, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vevé a kenyeret, hálákat adott, megszegte és így szólt: Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiértetek megtöretik: így cselekedjetek az én emlékezetemre." — Kor. I. 11:23, 24, Schlachter-f.
26 El fogják ismerni, hogy Jézus e kijelentése a következőket jelenti: „Ez a kenyér az én testemet képviseli!" A kenyér csupán jelkép volt; a kenyér megtörése azt mutatja, ami történni fog azokkal akik Krisz¬
tus testéhez tartoznak. A szőlő nedve, illetve a bor az ő vérét képviselte, amelynek kiontása küszöbön állott; Jézus ezt mondta a tanítványoknak: „Igyatok ebből mindnyájan" vagy „mind igyátok ki" (angol-f), Szavaiból világosan kitűnik, hogy akik vele fognak egyesülni az ő házában, előzőleg megtöretnek, meghalnak s így osztozniok kell az ő halálában.
27 Az apostol szavai, aki a Szentszellem sugallatából írt, teljesen alátámasztják Jézus kijelentését, miszerint testének tagjai szenvedéseiben és halálában is részesülni fognak. E kijelentése így szól: „Mint okosokhoz szólok, ítéljétek meg ti, amit mondok: A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-é? A kenyér, amelyet megszegünk, nem Krisztus testével való közösségünk-é? Mert egy kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk." — Kor. I. 10:15—17.
28 A kenyér fogyasztása nem azt jelenti, hogy akik esznek belőle, azáltal igazulnak meg az életre, sem azt nem jelenti, hogy akik abból esznek, Jézus emberi élete által tartatnak meg az életben. Mert mindenkinek előzőleg kell megigazultnak lennie s csak azután lehet e kenyér részévé, amelyet később aztán megszegnek.
29 Amidőn Jézus a zsidó kritikusok előtt beszélt, nem beszélt a kenyér megtöréséről, hanem így szólt: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hiszen énbennem, örökélete van... Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyekből szállott alá: aki eszik e kenyérből, élni fog az örökkévalóságban. A kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem, amelyet adni fogok e világ életéért." — János 6:47—51.
30 Jézus Krisztus e kijelentéséből látjuk, hogy az ő emberi élete az, amit a világ váltságdíjául ad, s akiknek a javára szolgál, hinni tartoznak benne mint a világ megváltójában. Az ily hitet ki is kell fejeznie, csak azután számíttatik megigazultnak az illető. Jézusnak a kenyér megtöréséről tanítványaihoz intézett szavai azonban egyebet jelentenek. Jézus fogta a kovásztalan kenyeret, megtörte s így szólt követőihez: „Ez az én testem". Ami tehát mintegy azt jelenti:Ennetek kell, illetve velem együtt kell részesülnötök, s azáltal társaimmá lesztek szenvedéseimben s ez a kenyér én vagyok, amelyet megtörni láttok, s ez Krisztus tagjait vagy testét példázza, tehát mindnyájuknak meg kell töretniök." A kenyérnek vagy a testnek ez a megtörése és a vér italának meg kell történnie, miután a részesülők megigazultak és Szellemtől-szülöttek, tehát csak az ilyenek vehetnek jogosan részt az Úrvacsorában.
31 A apostolnak Kor. I. 10:15-17-ben feljegyzett szavai nyilván ugyan ezt jelentik. Itt az apostol a "közösség" szót használja, ami "részesülést" együttes részvétet jelent. Schlachter ezt a szöveget így fordítja: "Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem részesülés-e a Krisztus vérében? Mivel egyetlen kenyér az, mi is, a sokak, egyetlen test vagyunk. Mert mindnyájan az egy kenyérben részesülünk"
32 A megigazulás nem a test megtörésének a következménye, sempedig a vér italának a következménye; mert a megigazulásnak már előbb megtörténtnek kell lennie, s csak azután következhetik a kenyér megtörése és a bor itala. Jézus a kenyeret és a bort nem kínálta fel minden embernek, hanem csakis azoknak, akik beigazolták hűségüket. Ebből következik tehát, hogy csak azok vehetnek az Úrvacsora jegyeiből (ehetnek a kenyérből ș ihatnak a borból), akik előzőleg, megigazultak és Szellemtől-szülöttek és készen állnak a királyság számára.
