Oldal:W1929.08.01-hu.djvu/7

Innen: Hu JW United
A lap korábbi változatát látod, amilyen Nemes111 (vitalap | szerkesztései) 2020. március 11., 16:59-kor történt szerkesztése után volt.
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


1929 augusztus 1.
231


Az engedelmesség oka.


28 "Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanubizonyságot ne szólj, ne kívánj (ne kívánd a másét), és ha valamely más parancsolat van, ebben az igében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat mint temagadat!" (9. vers) Amikor az apostol mondja: "Mert ez", méltán felmerülhet a kérdés: Miért? A felelet: szeretetből ne paráználkodj, ne ölj, ne orozz, hamis tanubizonyságot ne szólj és ne kívánd a másét. Az itten említett dolgok, amelyeket a keresztyénnek nem szabad tennie, Isten törvénye ellen elkövetett bűncselekmények. Igaz, hogy a legtöbb nemzet törvénye ezeket a dolgokat rosszaknak bélyegzi. Hogyha persze a keresztyén az itten felsorolt bűncselekmények elkövetésétől csak azért tartózkodik, mivel az ország törvénye büntetéssel sujtja azok elkövetőit, akkor a keresztyén indítéka helytelen.

29 Mi indíthat valakit paráznaság, házasságtörés, gyilkosság, lopás vagy hamis tanuságtétel elkövetésére? Mindenesetre az önzés, amely a szeretetnek épp az ellentétje. Hogyha valaki Istent és embertársát szereti, nem fogja ezeket a rossz dolgokat elkövetni. Hogyha felebarátját szereti, nem fog vele igazságtalanságot tenni. Önző vagy rossz vágyak kielégítése vezet egyeseket ilyen gonosz cselekedetekre. Hogyha valaki úgy szereti felebarátját, mint önmagát, önzetlen lesz vele szemben és ezért nem fog neki készakarattal rosszat tenni. Ebből az okból engedelmeskedik a keresztyén az ország minden törvényének, amely Isten törvényével összhangban van. Ő nem azért engedelmeskedik, mivel az az ország törvénye, hanem mivel helyes dolog annak engedelmeskedni.
30 "A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet." (10 vers) Itt, ebben a versben az apostol nem utalhatott a pogányok vagy az úgynevezett keresztyén nemzetek törvényeire, azért, mert minden nemzet törvényét nem töltheti be olyan, akit teljesen a szeretet indít. Mert hogyha egy nemzet megparancsolja, hogy a keresztyén háborúba menjen és öljön, ennek a törvénynek betöltése nem lehet a szeretet. Hogyha egy nemzet megtiltja, hogy felebarátunknak, aki beteg és szenved, egy pohár bort adjunk, amely neki jót tenne, akkor az ilyen törvénynek betöltése nem lehet a szeretet.
31 Isten minden törvényének azonban betöltése a szeretet vagy a teljes önzetlenség, mivel Istennek minden törvénye helyes. A keresztyén minden nemzet mindazon törvényének, amely Isten törvényével összhangban van, készörömest engedelmeskedik, legyen az illető annak a nemzetnek polgára vagy nem. Amikor azonban a nemzet vagy kormányzat törvénye ellentmond Isten törvényének, akkor a keresztyén számára nincs megalkuvásnak helye: Isten törvényének kell engedelmeskednie. Hogyha pedig Isten törvényének engedelmeskedik, nem tesz gonoszat vagy jogtalanságot.
Háború.

32 Mi akkor Isten felkent fiainak helyes magatartása a háborúban való részvétel tekintetében, ahol az a cél, hogy embereket öljenek? A Róma 13-at és Péter apostol szavait (1. Péter 2:13,17) újból és újból felhozták annak bizonyítására, hogy a keresztyéneknek az öldöklő háborúkban részt kell venniök, mivel az ország törvénye ezt így mondja. Az írás ilyetén alkalmazása teljesen helytelen. De ezek az írásversek, amint az előbb-közölt bizonyítás eldönti, egyáltalában nem is vonatkoznak a nemzetek törvényeire. Ezek az íráshelyek az Úr szervezetének kormányzatára, rendjére és fegyelmére vonatkoznak. Ezen szavaknak a földi kormányzatokra való alkalmazása, amennyiben a keresztyéneket illeti, félrevezető és hamis volt. Istennek igéje világosan megmondja az ő népének: "Ne ölj!" Az a keresztyén, aki a háborúban embert öl, nemcsakhogy megszegi Isten kifejezett parancsát, hanem Isten örök szövetségét is megtöri és Isten helyeslésétől elesik valamint a királyságban való részvételből kirekesztetik. — 1. Mózes 9 : 5, 7; 2. Mózes 20:13; Máté 5:21; Ésaiás 24:5; 1. János 3: 15.
33 Azoknak, akik a "Társulatot" alkotják a fogalomnak itten adott meghatározása szerint és akik ezért Istennek felkentjei a földön, és amely csoportjáról a keresztyéneknek másképen mint a Nemzetközi Bibliakutatókról is beszélnek, amíg a földön a testben vannak, Isten törvénye által kell vezéreltetniök. Az ő igéjében kifejezett törvényei tehát a Bibiliakutatók szabályai. Ezek a szabályok pedig teljesen megtiltják ezeknek a felkenteknek, hogy testi fegyverekkel a háborúba menjenek. Ezért értik félre a bibliakutatókat e világ uralkodó hatalmai. A bibliakutatók nem akarnak beleavatkozni a világi kormányzatok dolgaiba, de viszont nem szeghetik meg készakarva Istennek törvényét sem. A bibliakutatónak mint keresztyénnek nem áll jogában azt mondani a nemzeteknek és a föld népeinek, hogy ne menjenek háborúba. Ez nem az ő ügyük. Helytelen dolog volna, hogyha meg akarnák a nemzeteket akadályozni abban, hogy a háborúba menjenek és hogy katonákat sorozzanak. A keresztyénnek nincs joga abba beleavatkozni, hogy egy nemzet hadsereget sorozzon vagy képezzen ki. Ez egy olyan dolog, amit a nemzetnek magának kell eldöntenie.

34 Egy valóban felszentelt keresztyén sem mehet szószerinti háborúba anélkül, hogy Isten előtt való állását ne veszélyeztetné. Az ő kötelessége az, hogy magát tartsa az egymás között háborúskodó nemzetek ügyeitől távol, és hogy magát az Úrnak szentelje és parancsainak engedelmeskedjen. Hogyha az uralkodó hatalmak azt parancsolják neki, hogy a háborúba menjen és ott embert öljön, meg kell tagadnia a háborúba való menetelt, hogy Isten parancsolatához hű maradhasson. Ez minden bizonnyal a keresztyénre fogja zúdítani annak a kormányzatnak haragját, amely megparancsolta ne-