rt az én mennyei Atyám előtt." — Máté 10 : 26,
3,33
•’Jehova meghatalmazott bizonyaágtevőit kül-
í az ország gyümölcseivel a néphez. A bizonyság¬
bök elmennek a parancs értelmében, mivel sze-
- tik Istent, s ebből az okból nem is félnek áz el-
■nségtöl. Inkább az Úrnak következő bibliai uta- itására hallgatnak: „Azzal lesz teljessé a szere¬ jt köztünk, hogy birodalmunk az ítélet napjához más ford. „bátrak vagyunk az ítélet napján"), lert amint ő van, mi is úgy vagyunk e világon. l szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szere- et kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel ár; aki pedig fél, nem lett teljes a szeretetben". János T. 4 :17,18) Egyetlen ember és csoport em tud most eredményesen az Űr útjába állani. s negakadályozni az Úr népének munkáját. A fel- tent maradék tökéletesen szereti Istent és telje- kh hűséges hozzá s az ő kegyelméből végre is fog¬ ja hajtani, amit az Úr neki parancsolt, az embe- •ek, vagy az ördögök ellenkező törekvései dacára s. " Józsué teljesen bízott az Úrban. Nem veszte¬ gette az időt, hanem azonnal elindította hadsere¬ gét. Éppen így most Isten népének sem szabad jlvesztegetnie az időt, hanem az Ür magasan len¬ getett zászlójával ki kell vonulnia s meg kell mu¬ tatnia a jóakaratúaknak az utat, amelyen járniok kell. (Ésaiás 62 :10) Józsué nem feküdt le, hogy előbb átaludja az éjszakát, „jobb időket" várva s csak másnap kelvén útra, hanem azonnal útra¬ kelt: „És rájuk tőre Józsué nagy hirtelen, miután egész-éjszaka ment vala Gilgáltól." — János 10:9 "Hadseregével együtt egész éjszaka menetelt és korábban érkezett, mintsem várták volna. Egy korábbi alkalommal egy csapat, ugyanezt az utat három nap alatt tette meg, amelyet Józsué most egy éjszaka tett meg. (Józsué 9 :16,17) Józsué felismerte, hogy gyorsan kell cselekednie s így a sziklás és emelkedő úton gvorsmenetben tette meg az utat. Emberei nyilván fáradtak voltak és majd¬ nem ki voltak merülve, mindazáltal kitartottak és hajnalra immár Gibeon alá érkeztek és meglepték az ellenséget. Ekkor az izraeliták nem dugták karba a kezüket. Hasonlóképpen kell most csele¬ kednie a maradéknak. is; meg kell látnia, hogy most elérkezett az Ür ideje, az evangéliummal elő¬ re kell vonulni. A maradék előljár, mitsem törő¬ dik beképzelt emberek lapos okoskodásaival, akik azt hiszik, hogy bizonyos „felismerés" birtokába jutottak, holott semmit sem tudnak. Jehova most előre értesíti a maradékot, hogy az ellenség meg ne lephesse és le ne gázolhassa. Aki kritikai és hibákat kereső érzülettel olvassa a folyóiratot, zúgolódik az úrtól nyújtott tánlálék ellen, nem értheti m.e? Isten szándékát. (Dániel 12 :10) Az ellenség énnen ilyeneket basznál fel Jehova bi- zonysáetevőinek félrevezetésére: a hű bizonyság- tevok ellenben, akik az úr igéjéből táplálkoznak s azáltal vezéreltetik magukat, tudják, amidőn va- úI+aj t2rof°ci.a magyarázatát olvassák, hogy az rtöl szarmazik-é az. vagy sem; s így nem támad- ak nehezsegeik a tekintetben, hogy beálljanak-e ^’lenseg ellen felvonulók közé. ylátszik Gibeont a szövetkezett ellenség toí » . i rom.és énnen döntő rohamra készül- arO3 ellen, amidőn Józsué haderejével meg¬ a csatatérén. Ez a pillanat nyilván az utol¬ nem só kétségbeesett védekezés óráji táknak, mert máskülönben nem . gyors segítséget Józsuától. Mivel . ként alárendelték magukat Józsué nak s á többi izraeliták szolgáivá 1 és az ő képviselőjében kellett bíznio. . ták és remélték, hogy Józsué megr. ellenségtől; mert ök megtartották a két, amit néhány nap előtt kötöttek az ő népével. A gibeoniták tudták, h. magukat a szövetkezett ellenségnek. . használnak rtiaguknak semmit sem, mert az Jo- zsué kezétől való pusztulásukat vonná maga után; hitték, hogy Józsuét Istene bízta meg Kanaan el¬ foglalásával, s hogy az sikerülni is fog neki. Tud¬ ták, ha most cserben hagyják az izraelitákat, az biztos pusztulást fog hozni reájuk, mert hiszen pusztulásra voltak szánva Józsuával kötött szö¬ vetségük előtt. (Józsué 9 :24) A képlet e részé teljesen egyezik azok helyzetével, akik most jóa¬ karatnak Isten iránt, akiit máris megtették az el¬ ső lépést az Isten szervezetével való egyesül03 e- kintetében. Ezeket immár nem szeretik a„Y'la" nemzetségei, hanem a világiak részéről gyűlölve vannak; mert azok a szövetkezett hatalmak Sᬠtán mellett kelnek síkra és mindazok ellen harcol¬ nak, akik Istennek és az ő országának pártolói. Sátán és hordái halálra szánták mindazokat, akik az Úrhoz tértek, s mivel ezek Istenre és Krisztus¬ ra tekintenek, tudják, hogy csak Isten mentheti meg őket Jézus Krisztus útján. ” Mindaz, .ami eleddig Józsué, a többi izraeliták és Gibeon népe között lejátszódott, a glbeom üt¬ közet előtt történt. Mivel láttuk, hogy a gibeoni¬ ták a nagysokaságot példázzák,, viszont ®z izraeli¬ ták Józsué vezérlete alatt Jehova választott né¬ pét, amely most Jézus Krisztus paranesnoksaga alatt áll, az eddigi események azt példázzák, amit Jehova tanúbizonyságainak az armageddoni ütkö¬ zet előtt kell tenniök. Jehova a próféciákban kü¬ lönböző képek megörökítését tartotta jónak, ame¬ lyek közvetlen Armageddoni megelőző eseménye¬ ket példáznak, valamint azt, hogy micsoda is lesz tulajdonképpen Armageddon. Ezek az Összes ke¬ pék azt mutatják, hogy amely munkát Jehova ta¬ núbizonyságainak kell elvégezniük, megelőzi a • mindenható Isten nagy napjának viadalát, eS sem¬ mi sem mutat arra a Szentírásban, hogy. a mara¬ dék az armageddoni ütközet után, — amit a gibe- oni ütközet példáz — fog bizonyságot tenni a nagysokaságnak. A folyóirat gyakran kiemelte azon pontot, s most ú jból kiemeli, hogy ania nagy cél, amit Isten szándékában szem előtt tart, az o nevének a tisztázása s ennek az érdekében tetet előzőleg bizonyságot az ő nevéről és Jé®”3 Krisz¬ tus alatt álló nagy szervezetéről azok előtt, akik nyitva tartják füleiket, s azután fogja kifejezés¬ re juttatni nagy hatalmát Sátánnak és minda¬ zoknak elpusztítása által, akik Sátán mellett ál¬ lanak. Semmi sem mutat arra az Írásban, hogy Isten valamely teremtményt akart volna felma¬ gasztalni éö naggyá tenni a nevét. És art sem mu¬ tatja, hogy Isten ezen a napon Armageddon előtt ki fog választani magának egy embert és „nagy munkát" fog végeztetni általa". Semmi °ha sin¬ csen annak, hogy miért kellene így tennie az Úr¬ nak, mikor tudjuk, hogy az emberek felmagasz- talása útálatos az Isten előtt. Ha most valamely
