Oldal:23-24-Hiszékenykerítők-1-2-rész-1937.djvu/7

191

berek az egyházhoz csatlakozzanak. Amidőn a kereszténység az udvar és előkelő osztályok vallása lett, minden baj orvoslására használták, habár kezdetben maguk is tiltakoztak ellene. Az egyház nemcsak a pogány filozófusok tévedéseitől volt telve, hanem számtalan keleti ima (ördögimádat) ceremóniáit is átvette. A tiszteletrevágyó és világias papság rangok és kitüntetések elnyerésére törekedett... Tétlenné, elbizakodottá és függetlenné lett. A népet kizárták az egyház vezetéséből. A püspök kiemelkedő személyiség lett; ő nevezte ki papjait és uralkodott felettük. Az (igazi) egyház feladata az állammal felvett lealacsonyító kapcsolat miatt feledésbe ment.“

Egy ravasz terv

¹⁴ Isten a következő szavakkal figyelmeztette az emberiséget: „Az emberektől való félelem tőrt vet; de aki bízik Jehovában, kiemeltetik". (Példab. 29:25) Aki fél, veszíthet valamit becsületéből, vagy valami más és előtte kedves dolgokból, s ha megalkuvásra nem törekszik, minden bizonnyal a Sátán csapdájába jut. Dicsőségre vágyó emberek könnyen a Sátán csapdájába esnek. A katolikus egyház alatt ismert szervezet első vezetői kétségnélkül őszinte emberek voltak, de egyesek közülök, akik különösen emberek tiszteletére törekedtek és féltek, könnyen elveszíthették amijük volt és hirtelenül az ördögi hízelgés befolyása alá kerültek, aki arra törekedett, hogy avval bőven elhalmozza őket. Körülbelül 400 évre rá Péter apostol halála után létesült a római katolikus „hierarchia jurisdiktiója". Néhány további évszázad után, amidőn a népet tudatlanságban tartották az igazság felől, nem volt nehéz elhitetni abban az időben élő emberekkel, hogy az az ember, akiről azt tanulták, hogy ő a pápa és a hierarchia feje, Péter apostol utóda. Így lett az emberiség tévútra vezetve, hogy ezt a nagy és károsan befolyásoló hazugságot elhigyje. Nincsen arra semmi ok sem, valamit arról a férfiről mondani, aki pápai tisztséget tölt be, s azért az itt említettekből semmi sem vonatkozik egy bizonyos személyre, hanem az itt mondottak, maga a betöltött tisztség ellen szólnak. Egy ilyen pápai-tisztség az apostolok idejében nem volt. Ezt emberek létesítették sátáni befolyás alatt, s ezen tisztség betöltésére 440-ben K.u. választották meg az első embert. A katolikus egyház csak hosszú évszázadok múlva létesült Jézus Krisztus tanítványainak ideje utón, mindamellett ez a szervezet még ma is azon a nézeten van, hogy ő Krisztus igazi egyháza, amely hazugságnak az őszinte emberek milliói hisznek. Sem Krisztusnak, sem pedig valamelyik tanítványának nem volt része a katolikus szervezet alkotásában. Csak az ördögtől származhatott az az eszme, hogy egy nagy vallásszervezetet létesítsen és az „keresztény egyháznak" minősítse; nevéhez hűen célja az volt, hogy az emberiséget eltérítse, és az Úr egyházával kapcsolatos igazság felől tudatlanságban tartsa. Az Úr egyháza vagy gyülekezete, melynek Jézus Krisztus a feje, az egyedüli igazi egyház, és azoknak nevei, akik ahhoz tartoznak, nem a földön, hanem a mennyekben vannak beírva. (Zsidók 12:23) Amennyiben az említett vallásszervezet Krisztus nevével visszaél s rejtett módon és fokozatosan a maga téves tanításait hirdeti, a legmesszebbre elágazó és legveszedelmesebb hiszékenykeritéssé lett, amely valaha is volt, amely az embereket nagyon megkárosítja és Isten névének gyalázására készteti. Tevékenysége a tények elferdítéséből és tévtanokból áll.

Ámítás

¹⁵ Az ámítás, bizonyos dolognak jogtalan igénylését, vagypedig oly tanok vagy dogmák magyarázatát jelenti,

melyek az ilyen ámításokkal összhangban levő cselekedetekre késztetnek. Az általában „katolikus egyháznak" nevezett katolikus szervezet tagjai a pápa, püspökök, bírbornokok, papok és mások, akiket „lelkészeknek“ neveznek. Ennek a szervezetnek a támogatói és hozzátartozói mint „katolikus nép" ismeretesek, amely azonban nem számít az egyház tagjainak. A katolikus szervezetben magasabb és alacsonyabb tisztséget betöltő papok foglalnak helyet, azaz a tekintélyes hierarchia, amely magas tisztségeket betöltő férfiakból és a papságnak alárendelt személyekből áll, akik a magasabb tisztséget betöltő egyének parancsait teljesítik. A katolikus szervezet már régóta bizonyos felfogásokkal állott elő és az embereknek bizonyos tanokat prédikált nyilván azon célból, hogy a népet ennek a szervezetnek hozzátartozóiul vagy „gyermekeiül" tegye, s ezt cselekszi még ma is. Az ekképpen tanított és magyarázott tantételhez tartozik az a felfogás is, hogy a római katolikus egyház az egyedüli igazi egyház. A következő idézet egy jólismert katolikus tekintélytől származik: „Az igazi egyháznak apostoli egyháznak kell lennie. Azért találjuk a 325-ben, az első níceai zsinaton fogalmazott hitvallásban a következő szavakat: 'Hiszek az Egyedüli, Szent, Katolikus és Apostoli egyházban'." (Gibhons: „The Faith of Our Fathers" [Atyáink hite] 38—42. old.)

¹⁶ Hiszékeny emberek, akik hallják az ilyen állítást és elhiszik, ennek megfelelő cselekedetre lesznek kényszerülve, s azért lettek az őszinte emberek milliói elltévelyítve, hogy elhigyjék, hogy a római katolikus szervezet az Isten egyháza, s ebből kifolyólag vetették magukat alá a hierarchia által uralt szervezetnek. Ha a katolikus szervezet állításai és követelései tévesek, akkor hozzáfűzni szükséges, hogy ezáltal a nép megkárosult, s azért az ilyen kívánságokért és követelésekért felelős egyének hiszékenykerítők. Miképpen lehet megállapítani, hogy az ilyen állítások helyesek vagy tévesek? Az őszinte ember, aki hisz Istenben és Krisztusban és az Isten iránt jóakaratú, erre a kérdésre a következőképpen válaszol: „Isten igéje az egyedüli biztos vezető, melynek alapján megállapítható, hogy ezek az állítások mennyiben helyesek vagy tévesek."

¹⁷ A római katolikus vallásszervezet az élő Isten igazi egyháza? A felelet: semmiképpen. Keressük csak ki azon Írásszövegeket, melyek a következőket bizonyítják: Hogy az igazi egyház Jehova Isten szervezete vagy temploma; hogy annak igazi szegletköve vagy sziklája az Úr Jézus Krisztus, mint az egyház feje vagy ura, hogy mindazok, akik a templomban vagy egyházban tartózkodnak az ő testének tagjai, akik az Úr Jézus Krisztussal egyazon hasonlatosságra jutnak és hűségesen kell őt követniük nyomdokain, s amennyiben ezek Jehova Isten tanúi, kötelességük, hogy bizonyságot tegyenek az ő nevéről. Ha összeegyeztetjük a Jézus Krisztus vezetése alatt álló egyház tisztségét és küldetését a római katolikus szervezettel, megállapíthatjuk, hogy mindkettő egymással teljesen ellenkező úton halad. A római katolikus szervezet már évszázadok óta vallással, politikával és kereskedelemmel foglalkozott nyerészkedési szempontból — s még ma is így cselekszik — s azért az Isten és emberek ellensége. Az írásban a „fa“ a teremtményt vagy a teremtményekből alakult szervezetet jelképezi és ennek a fának a gyümölcse pedig azt szimbolizálja, amit a teremtmények vagy szervezetek az embereknek, fenntartásuk s növekedésük végett, szellemi táplálékul nyújtanak. Ebből kifolyólag mondotta Jézus: „Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt, romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt. .. Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket. Nem minden, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram; megyen be a mennyek