„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/125” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Korrektúrázva) |
|||
| Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
{{raw:data:p|c|valamint a pusztában eltöltött negyven éves történelem áttekintése vagy ismétlése miatt, a rabbik ''Mishnéh Hattóráh''-nak nevezi, amelynek jelentése: „a törvény ismétlése, másolata vagy megduplázása”. Gyakran egyszerűen ''Mishnéh''-nek (ismétlés; másolat, megduplázás) nevezik. Úgy tűnik, hogy e jelentőségteljes nevet, a 17. Fejezet 18. verséből a rabbik és a ''Septuaginta'' fordítói is elfogadták, amely versben a királynak meg van parancsolva, hogy a törvény másolatával vagy másodpéldányával kell rendelkezzen: „És mikor az országnak királyi székére ül, írja le magának könyvbe, E TÖRVÉNYNEK MÁSÁT [héberül ''mishneh hattorah''; a görög Septuagintában: ''Deuteronómion'') a Lévita papokéból”. Ez nem jelenti a "Talmudot".}} | {{raw:data:p|c|valamint a pusztában eltöltött negyven éves történelem áttekintése vagy ismétlése miatt, a rabbik ''Mishnéh Hattóráh''-nak nevezi, amelynek jelentése: „a törvény ismétlése, másolata vagy megduplázása”. Gyakran egyszerűen ''Mishnéh''-nek (ismétlés; másolat, megduplázás) nevezik. Úgy tűnik, hogy e jelentőségteljes nevet, a 17. Fejezet 18. verséből a rabbik és a ''Septuaginta'' fordítói is elfogadták, amely versben a királynak meg van parancsolva, hogy a törvény másolatával vagy másodpéldányával kell rendelkezzen: „És mikor az országnak királyi székére ül, írja le magának könyvbe, E TÖRVÉNYNEK MÁSÁT [héberül ''mishneh hattorah''; a görög Septuagintában: ''Deuteronómion'') a Lévita papokéból”. Ez nem jelenti a "Talmudot".}} | ||
{{raw:data:p|nq|A könyv írója természetesen Mózes, ugyanazon okokból, amelyeket az előző négy könyv írójának meghatározásához már bemutattunk, mivel a Biblia első öt könyve, eredetileg egy kötet vagy tekercs volt, amit törvénynek neveztek. Maga ez a könyv is Mózest írójaként azonosítja a 31:9,22,24–26-ban. Az utolsó fejezettel valószínűleg Józsué, vagy a főpap, Eleázár egészítette ki, akiknek őrizetére bízta Mózes a Pentateuchot.}} | {{raw:data:p|nq|A könyv írója természetesen Mózes, ugyanazon okokból, amelyeket az előző négy könyv írójának meghatározásához már bemutattunk, mivel a Biblia első öt könyve, eredetileg egy kötet vagy tekercs volt, amit törvénynek neveztek. Maga ez a könyv is Mózest írójaként azonosítja a 31:9,22,24–26-ban. Az utolsó fejezettel valószínűleg Józsué, vagy a főpap, Eleázár egészítette ki, akiknek őrizetére bízta Mózes a Pentateuchot.}} | ||
| − | {{raw:data:p|nq|Az elbeszélt események, a kivonulás utáni negyvenedik év tizenegyedik hónapjának első | + | {{raw:data:p|nq|Az elbeszélt események, a kivonulás utáni negyvenedik év tizenegyedik hónapjának első napján kezdődnek. (1:3) Úgy tűnik, Józsué könyve a negyvenegyedik év első hónapjának hetedik napjától kezdődően folytatja az elbeszélést. (Józs. 1:11; 3:2, 3; 4:19) Így, fennmarad egy, két hónapos és egy hetes időszak, a Mózes ötödik könyvében leírt események kezdetétől, a Józsué könyvében feljegyzett történések kezdetéig. Ezen kilenc hetes időszaknak azonban harminc napja Mózes halálának siratásával telt el (34:8), amely arra mutat, hogy Mózes ötödik könyvének gyakorlatilag minden eseménye, a negyvenedik év tizenegyedik hónapjában történt, valamint, hogy azon hónap végéig, a könyv írása gyakorlatilag be volt fejezve, ugyanis Mózes halála a negyvenedik év, vagyis a Krisztus előtti 1474. év tizenkettedik hónapjának elején következett be (Általában úgy vélik, hogy Józsué könyve második fejezetének eseményei, valamikor a harminc napos gyászidőszakban történtek).}} |
A lap jelenlegi, 2021. április 17., 05:31-kori változata
A lap korrektúrázva van
MÓZES ÖTÖDIK KÖNYVE
123
valamint a pusztában eltöltött negyven éves történelem áttekintése vagy ismétlése miatt, a rabbik Mishnéh Hattóráh-nak nevezi, amelynek jelentése: „a törvény ismétlése, másolata vagy megduplázása”. Gyakran egyszerűen Mishnéh-nek (ismétlés; másolat, megduplázás) nevezik. Úgy tűnik, hogy e jelentőségteljes nevet, a 17. Fejezet 18. verséből a rabbik és a Septuaginta fordítói is elfogadták, amely versben a királynak meg van parancsolva, hogy a törvény másolatával vagy másodpéldányával kell rendelkezzen: „És mikor az országnak királyi székére ül, írja le magának könyvbe, E TÖRVÉNYNEK MÁSÁT [héberül mishneh hattorah; a görög Septuagintában: Deuteronómion) a Lévita papokéból”. Ez nem jelenti a "Talmudot".
A könyv írója természetesen Mózes, ugyanazon okokból, amelyeket az előző négy könyv írójának meghatározásához már bemutattunk, mivel a Biblia első öt könyve, eredetileg egy kötet vagy tekercs volt, amit törvénynek neveztek. Maga ez a könyv is Mózest írójaként azonosítja a 31:9,22,24–26-ban. Az utolsó fejezettel valószínűleg Józsué, vagy a főpap, Eleázár egészítette ki, akiknek őrizetére bízta Mózes a Pentateuchot.
Az elbeszélt események, a kivonulás utáni negyvenedik év tizenegyedik hónapjának első napján kezdődnek. (1:3) Úgy tűnik, Józsué könyve a negyvenegyedik év első hónapjának hetedik napjától kezdődően folytatja az elbeszélést. (Józs. 1:11; 3:2, 3; 4:19) Így, fennmarad egy, két hónapos és egy hetes időszak, a Mózes ötödik könyvében leírt események kezdetétől, a Józsué könyvében feljegyzett történések kezdetéig. Ezen kilenc hetes időszaknak azonban harminc napja Mózes halálának siratásával telt el (34:8), amely arra mutat, hogy Mózes ötödik könyvének gyakorlatilag minden eseménye, a negyvenedik év tizenegyedik hónapjában történt, valamint, hogy azon hónap végéig, a könyv írása gyakorlatilag be volt fejezve, ugyanis Mózes halála a negyvenedik év, vagyis a Krisztus előtti 1474. év tizenkettedik hónapjának elején következett be (Általában úgy vélik, hogy Józsué könyve második fejezetének eseményei, valamikor a harminc napos gyászidőszakban történtek).
