Oldal:Malakiás-rész-1-1937.djvu/16

37

nak és Jehova Istennek nem fogunk tetszeni és így mindent el fogunk veszíteni? (Máté 10:28—33) A hasonmási léviták áldozata kedves kell hogy legyen az Úr előtt, mint a „régi napokban volt", amidőn Dávid király uralkodott Jeruzsálemben. Most az Isten újból felépítette „Dávid házát", illetve főszervezetét a nagyobb Dávid, Jézus Krisztus alatt és nevének és országának hirdetésére küldte bizonyságtevőit: „Azon a napon felemelem a Dávid leomlott sátorát és kijavítom repedezéseit és felemelem omladakáit és megépítem azt, mint volt hajdanán. Hogy örökségképpen bírják az Edom maradékát és mindama népeket, akik az én nevemről neveztetnek, ezt mondja az Úr, aki megcselekszi ezt." — Ámos 9:11, 12

⁴² Az apostol a fenti próféciát a következőképpen alkalmazta: „Hogy megkeresse az embereknek többi része az Urat és a pogányok mindnyájan, akik az én nevemről neveztetnek. Ezt mondja az Úr, aki mindezeket megcselekszi." (Apcsel. 15:17) Amidőn Jézus testileg a földön volt és az apostolok körülötte voltak, sem ő, sem az apostolok nem tartózkodtak az igazság nyílt megvallásától, Jehovába vetett bizodalommal. Amint hajdan volt, most is úgy kell lennie! Jehova nevének meg kell ismertetnie, s az ő tanúbizonyságai, a mostani léviták küldettek annak ismertetésére Isten akarata szerint.

Krisztus a hadvezér

⁴³

A bizonyságtevés munkájának az Úr Jézus Krisztus a korlátlan hadvezére a földön. Neki adatott minden hatalom a mennyekben és a földön, ő lett megbízva az ítélkezéssel és az ítéletek végrehajtásával. (Máté 28:18; János 5:22, 27) Az Úr felkente szolga-osztályát és képviseletére küldte; s mivel maga az Úr Jézus a vezér, egyetlen szolgájának sem kell attól tartania, hogy mit árthatnak neki az emberek, sem pedig nem szabad beképzelteknek lenniök az ő szolgáinak a betöltött tisztségükre. A bizonyságtevők nyugodtan és józanul fognak szolgálatba menni, de bátran is, úgy ahogyan az a király képviselőihez illik. „Mert ítéletre indulok hozzátok és gyors tanú leszek a szemfényvesztők ellen, a paráznák és a hamisan esküvők ellen és azok ellen, akik megrövidítik a munkásnak bérét, az özvegyet és az árvát, és akik nyomorgatják az idegent és nem félnek engem, azt mondja a Seregeknek Ura." — Malakiás 3:5

⁴⁴ A híveket az Úr Jézus gyűjtötte templomába. Szent templomában közel van azokhoz, akik őt szeretik és neki szolgálnak. Ítéleteit gyorsan meghozza a templomban és mindazokon gyorsan végrehajtja, akik azt állítják, hogy az Úréi, holott nem az övéi. A Szentírás könyveit a templomban levő Úr nyitja fel, illetve a most teljesülőfélben levő próféciák értelmét és a próféciák megértésével és jelentőségük értékelésével ajándékozza meg azokat, akik őt szeretik. Viszont nem részesíti megértésben és értékelésben azokat, akik önzőek és a saját felmagasztalásukra törekesznek vagy megkárosítani akarják Isten szervezetének valamely részét. Jehova az Úr Jézus Krisztus útján ajándékoz meg próféciáinak feltárásával; mert Jehova és Jézus Krisztus a tanítók, s a próféciák magyarázói. Az Úr a próféciák érteimét és feltárását hű és igaz tanúbizonyságaihoz

juttatja, hogy azok elmenvén, valóban bizonyságot tegyenek arról. Erről íratta meg az Úr: „Nézém, míg királyi székek tételének (1014-ben, Jehova napjának kezdetén) és az öreg korú leüle, ruhája hófehér és fejének haja mint ,a „tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz. „Tűzfolyam foly és jő vala ki az ő színe elől; ezerszer ezeren szolgálnak neki és tízezerszer tíz ezren állának előtte; ítélők ülnek le és könyvek nyittatának meg.“ — Dániel 7:9, 10

⁴⁵ Az Úr ezen próféciái „gyors tanú a varázslók ellen", illetve mindazok ellen, akik mágiával foglalkoznak. Az ilyenek varázslók: "Mert mint a varázslásnak bűne, olyan az engedetlenség; és bálványozás és bálványimádás az ellenszegülés. Mivel te megvetetted az Úrnak beszédét, ő is megvetett téged, hogy ne légy király." — Sámuel I. 15:23

⁴⁶ Akik magukat az ördögnek eladták, Isten népét is el akarnák varázsolni, ha lehetséges lenne. Gyalázzák a nagy prófétának, Jézus, Krisztusnak kijelentéseit s az igazi bizonyságtevőket, akik azokat hirdetik. (Mózes V. 18:10; Jeremiás 27:9, 10) A varázslók ezen osztályához, tartoznak azok is, akik fel akarják tartóztatni az Úr bizonyságtevő munkáját, azok pld., akik a munkások figyelmét magukra akarják terelni és így akarják zavarni Isten népének egységben való szolgálatát. Jehova „gyors tanú" mindazok ellen, akik valamiképpen akadályozni törekesznek az ő munkájának haladását: Jézus Krisztus, a templom nagy helytartója fellép az ily rendbontókkal szemben és angyalait küldi a varázslók összeszedésére és az ő országából, illetve a templomból való eltávolítására. (Máté 13:41; Jelenések 21:8; 22:15

⁴⁷ Amidőn megbízást kapott valaki az Úr szolgálatára az ő nevében és ha hűséges, csak egyet fog szeme előtt tartani, t. i. Jehova névének a dicsőítését, s nem fog hibákat keresni s nem fogja akadályozni Isten szervezetének munkáját. Ellenkezőleg teljesen hinni és bízni fog az Úrban, hogy az Úr nagyon jól tudja kezelni a maga ügyét s azt is hinni fogja, hogy sem az Isten, sem az Úr Jézus nem tűrnek meg közbeavatkozást. A hívek jól tudják, hogy az Úr mindazokat eltávolítja, akik szakadatlanul zavarják az ő munkáját és különválasztja a hívektől és az igazaktól. Aki szőrszálhasogatással akadályozza valamiképpen Isten országának bizonyságtevő munkáját, azt fejezi ki, hogy sötétségbe megy és mihamar nagy sötétségben lesz és nem fogja érteni a próféciákat, melyeket most tár fel az Úr. Malakiás prf. az Úr szavaival azt mondja, hogy „ellene, van a paráznáknak". Izraelben a paráznaság más embernek a feleségével való meg nem engedett viszonyt fejezett ki. Istennek „Sion" az asszonya, az szüli Isten fiait, ez az Isten szervezete. Sátánnak az „asszonya" Babilon, ez szüli a Kígyó magvát, a gonosz szolgát. Ha Istennek valamely gyermeke a Sátán feleségével, illetve szervezetével kikezd, az írás értelmében szellemi (lelki) paráznaságot cselekszik. Aki így vétkezik, az önzése és önző vágyainak kielégítése által ragadtatja el magát. Erről áll megírva az írásban: „Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól, kéritek, hogy gerjedelmetekre költsétek azt. Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? Aki azért

---

38

e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz." - Jakab 1:3, 4

⁴⁸ Aki az ördög szervezetétől önző vágyból kifolyólag valamily kegyet óhajt a maga részére, amint látszik, nyilván "paráználkodik" a fenti szöveg értelmében. "Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? Vagy mi közössége Krisztusnak Béliállal? Vagy mi köze hívőnek hitetlenekhez?" - Kor. II. 6:14-16.

⁴⁹ Jehova hű tanúbizonyságainak teljesen külön kell állaniok Sátán szervezetétől s nem szabad e tisztátalan dolgokhoz nyúlniok. (Kor. II. 6:17, 18) Mindaz, aki az Isten szervezetében marad, teljesen ragaszkodni tartozik Jehovához és az ő országához és minden cselekedetéből világosan és kétértelmüség nélkül kifejezésre kell jutania az Úrhoz való ragaszkodásának olyannyira, hogy a legkisebb kétségének sem szabad fennállania eziránt.

⁵⁰ Azonkívül prófétája útján az Úr itt azt is kijelenti, hogy a "hamisan esküvők" ellen van. Amidőn valaki magát Isten akaratának cselekvésére szentek, szövetséget köt arra nézve, hogy hűséges lesz az Istenhez; de ha azután vonakodik vagy felhagy szövetségi fogadalmának teljesítésével, hamisan esküvő (esküszegő) lesz. (78. zsoltár 10) Ezek veszik hiába fel az Isten nevét. (Mózes II. 20:7) Jehova nem szereti az ilyeneket és átkával sújtja az ilyeneket. (Zakariás 5:3, 4) Az ily esküszegőkről áll megírva, hogy "felfuvalkodottak, dicsekvők, önzőek, gonosz (másokra káros) dolgok kitalálói", "szüleik (Jehova és az ő szerv. törvényei) iránt engedetlenek, értelem nélkül valók, szövetségszegők, akiket Isten elítél halálraméltókká ítélvén őket." - Tim. II. 3:1-5; Róma 1:30-32

⁵¹ Isten ugyanitt a következőket is mondja prófétája útján, hogy "azok ellen megy, akik a munkások bérét visszatartják és sanyargatják". Az Úr küldte a szőlőbe a munkásokat és tőle 10 pénzt (illetve új nevet kaptak, amelyet Jehova szája határoz meg. (Máté 20:2-15; Ésaiás 62:1-3) Aki tehát ezeknek a szőlőmunkásoknak akadályozni akarja a munkájukat, ellenség. Ezek az ellenségek akarják feltartóztatni a híveket pénzük felhasználásban Jehova tanúbizonyságaiképpen. Sőt a mostani előrehaladott időben is a szerződtetett munkások közül egyesek panaszkodnak az újonnan felvett munkásoknak adott teljes jutalom miatt. Viszont azok, akik tényleg hűségesek Istenhez, és az ő országához, csak örvendeni tudnak, amidőn azt látják, hogyan dolgoznak derekasan együtt a munkások és mindent megtesznek Jehova neve dicsőítésére. A hívek nem fognak szembeszállni a munkával és nem is igyekeznek akadályozni, hanem sokkal inkább részt fognak venni testvéreikkel a munkában és örömmel fogják viselni mindazt a szenvedést (gyalázatot), ami az Úr Jézus Krisztusra következett, mégpedig Atyjához való hűsége miatt.

⁵² Ugyancsak Malikás prf. útján küldi az Úr, hogy "azok ellen van, akik az özvegyet és az árvát elnyomják". Most nagyon sok jóakaratú ember él a földön, akik szeretik az Istent, az Életadót; de mivel nem hallottak az igazságról és nem volt alkalmuk az elfogadására, s hogy Jehova mellé álljanak, tényleg "árvák". Az özvegy (szer-

vezetet példáz) olyan, akinek nincsen férje. Jehova férje az ő szervezetének vagy asszonyának. (Ésaiás 54:1-10) Sok oly szervezet van, amelynek sok tagja, amint látszik, szívesen szolgálna az Úrnak, de akadályozva van abban Sátán képviselőitől; az ily szervezetek tényleg "özvegyek", mert habár azt állítják, Isten a férjük, Isten elveti őket. Írva van: "Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet; az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban és szeplő nélkül megtartani magát e világtól." - Jakab 1:27

⁵³ Az Úr ezáltal magyarázza meg apostolai útján az igaz "istentisztelet" mibenlétét. Azok a tiszteletek, amelyeket az ördög felügyelete alatt álló szervezetek végeznek, oly külsőségekből és ceremóniákból állnak, amelyek Istent és Krisztust meggyalázzák. Jézus Krisztus igazi követői, Jehova felkent tanúbizonyságai a Jakab apostol által megmagyarázott igazi istentiszteletet gyakorolják, mégpedig azáltal, hogy rendesen és szigorúan maguk elé tűzték (azon szervezetek meglátogatását, amelyek Istenről és az ő országáról felvilágosítást óhajtanak) és az "özvegyek" "árvák" (azon emberek meglátogatását, akik panaszkodnak az emberek között előforduló szörnyűségek láttán és az igazság után kívánkoznak) meglátogatását. A hívek tartoznak meglátogatni és vigasztalni az ilyeneket, rámutatva előttük az igazságra. Jehova tanúbizonyságai most éppen ezt teszik. Minden más külsőséges munka, mégha az Úr nevében is végzik, téves vallásgyakorlat. Az apostol az "igaz istentisztelet" szóval itt nyilván Jézus Krisztus követőinek igazi munkáját akarja megkülönböztetni a látszatkereszténység formalizmusától, amit sok szervezet az Úr nevében gyakorol, tényleg azonban csak ördögi külsőségek. Sokan támadják Jehova bizonyságtevőinek a munkáját, amit pedig tisztán Isten iránti engedelmességből végeznek; ezek, az ilyen ellenségek, nyomják el az "özvegyeket" és az "árvákat"; azaz, amidőn az ellenség észreveszi, hogy egyesek keresik az igazságot, akadályozni igyekeznek őket az igazság megtalálásában. Az ilyen ellenségek azokat is magukban foglalják, akik, habár Isten szolgáinak is vallják magukat, tényleg azonban, amennyiben csak tehetik, tartóztatni törekszenek Isten tanúbizonyságait a vigaszüzenetének a jonadábokhoz, a "más juhokhoz" való vitelében, akikből rövidesen a nagysokaság fog kialakulni. Jehova tanúbizonyságainak mostani munkája egy részét képezi az igazságnak a nagysokasághoz való elvitele. A prófétától említett ezen elnyomók és ellenségek azok, akik nem tartják meg "szeplőtlenül magukat a világtól", ahogyan Jakab ap. írja; hanem összekeverednek a sátáni szervezettel, és kiegyezés vagy egyéb eszközökkel igyekeznek megnyerni kegyeit. A hasonmási léviták tartoznak megtísztulásuk után elmenni a nép közzé és "megvigasztalni a gyászolókat" és elpecsételni, Isten szándékának értelmes megismeréshez juttatva őket. (Ésaiás 61:2; Ezékiel 9:4) Sionban magában is vannak olyanok, akik vigasztalásra szorulnak, mások viszont, akik a Sionban vezető utat keresik, vigasztalásra vágyakoznak és a hű bizonyságtevők vigaszt is fognak vinni hozzájuk. Amiket itt mondunk nem ellenkezik az 1932-ben (május vagy jún.) közöltekkel, sőt inkább annak kiegészítését képezi.