„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/53” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|3|50|{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”}}}}|}} {{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:s|bold|10|11. LECKE}}}} {{raw:data:ai…”) |
|||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| Oldal állapota | Oldal állapota | ||
| - | + | Korrektúrázva | |
| Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | {{raw:data:ai|3| | + | {{raw:data:ai|3|54|{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”}}}}|}} |
| − | {{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:s|bold| | + | {{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:id|lesson-11|{{raw:data:m|0|8|{{raw:data:s|bold|16|11. Lecke}}}}}}}} |
| − | {{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:s|bold| | + | {{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:m|0|10|{{raw:data:s|bold|16|A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI}}}}}} |
{{raw:data:p|nq|Jelenleg a Görög Iratok kéziratainak legalább 12.000 meglevő vagy létező másolata ismert. Ebből körülbelül négyezer az eredeti görög nyelven az úgynevezett „Új Testamentumról”. A latin változatból mintegy nyolcezer kézirat van, és még körülbelül 1000 kézirat változat a görögön és latinon kívül más nyelveken. Ezek a kéziratok katalogizáltak és a szimbólumok egy nemzetközi kódja által elismertek. Most összpontosítsuk figyelmünket a görög nyelvű kéziratokra, s főleg a papiruszra rögzítettekre korlátozódjunk.}} | {{raw:data:p|nq|Jelenleg a Görög Iratok kéziratainak legalább 12.000 meglevő vagy létező másolata ismert. Ebből körülbelül négyezer az eredeti görög nyelven az úgynevezett „Új Testamentumról”. A latin változatból mintegy nyolcezer kézirat van, és még körülbelül 1000 kézirat változat a görögön és latinon kívül más nyelveken. Ezek a kéziratok katalogizáltak és a szimbólumok egy nemzetközi kódja által elismertek. Most összpontosítsuk figyelmünket a görög nyelvű kéziratokra, s főleg a papiruszra rögzítettekre korlátozódjunk.}} | ||
{{raw:data:p|nq|A Görög Iratok első kéziratai papiruszra voltak írva, amely anyagot, lapokra vágott és tekercsekbe foglalt ugyanezt a nevet viselő egyiptomi vízinövényből nyerték. Az ilyen papirusz anyagok már Krisztus előtt ötszáz évvel léteztek. Ezt tovább használták a Szent Biblia kéziratainak írására egészen Krisztus után háromszázig. Amidőn a Biblia írói leveleiket a keresztény gyülekezetekhez küldték, a papiruszt használták. Krisztus után a negyedik századtól egy tartósabb anyagot kezdtek használni a kéziratoknak, éspedig a pergament, amely kiváló minőségű borjúbőrből készült.}} | {{raw:data:p|nq|A Görög Iratok első kéziratai papiruszra voltak írva, amely anyagot, lapokra vágott és tekercsekbe foglalt ugyanezt a nevet viselő egyiptomi vízinövényből nyerték. Az ilyen papirusz anyagok már Krisztus előtt ötszáz évvel léteztek. Ezt tovább használták a Szent Biblia kéziratainak írására egészen Krisztus után háromszázig. Amidőn a Biblia írói leveleiket a keresztény gyülekezetekhez küldték, a papiruszt használták. Krisztus után a negyedik századtól egy tartósabb anyagot kezdtek használni a kéziratoknak, éspedig a pergament, amely kiváló minőségű borjúbőrből készült.}} | ||
{{raw:data:p|nq|Nagy mennyiségű papirusz írásokat találtak az Egyiptomi Fayum tartományában. Az első papiruszokat 1778-ban találták. A legrégibb a „Prisse” papirusz, a Krisztus előtti évszázadokból. 1891-ben az Egyiptomi Fayumba egy angol sok papirusz birtokába került, és ugyanebben az évben a Brit Múzeumtól Dr. F. G. Kenyon, kiadott egy felvilágosító könyvet, ''Klasszikus Papirusz Szövegek'' címmel. Fayumtól délre vannak más felfedezési helyek is, mint például Oxyrhynchus. E helységek görög elnevezései arra mutatnak, hogy Egyiptomban több görög gyarmat volt; ahol görög keresztények is voltak, akik a Görög Iratok másolataival rendelkeztek.}} | {{raw:data:p|nq|Nagy mennyiségű papirusz írásokat találtak az Egyiptomi Fayum tartományában. Az első papiruszokat 1778-ban találták. A legrégibb a „Prisse” papirusz, a Krisztus előtti évszázadokból. 1891-ben az Egyiptomi Fayumba egy angol sok papirusz birtokába került, és ugyanebben az évben a Brit Múzeumtól Dr. F. G. Kenyon, kiadott egy felvilágosító könyvet, ''Klasszikus Papirusz Szövegek'' címmel. Fayumtól délre vannak más felfedezési helyek is, mint például Oxyrhynchus. E helységek görög elnevezései arra mutatnak, hogy Egyiptomban több görög gyarmat volt; ahol görög keresztények is voltak, akik a Görög Iratok másolataival rendelkeztek.}} | ||
{{raw:data:p|nq|Miután 1859-ben, Tischendorf felfedezte a „Sinai” (א) pergamen kéziratot, a legfontosabb}} | {{raw:data:p|nq|Miután 1859-ben, Tischendorf felfedezte a „Sinai” (א) pergamen kéziratot, a legfontosabb}} | ||
A lap jelenlegi, 2021. április 16., 08:25-kori változata
A lap korrektúrázva van
54
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
11. Lecke
A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI
Jelenleg a Görög Iratok kéziratainak legalább 12.000 meglevő vagy létező másolata ismert. Ebből körülbelül négyezer az eredeti görög nyelven az úgynevezett „Új Testamentumról”. A latin változatból mintegy nyolcezer kézirat van, és még körülbelül 1000 kézirat változat a görögön és latinon kívül más nyelveken. Ezek a kéziratok katalogizáltak és a szimbólumok egy nemzetközi kódja által elismertek. Most összpontosítsuk figyelmünket a görög nyelvű kéziratokra, s főleg a papiruszra rögzítettekre korlátozódjunk.
A Görög Iratok első kéziratai papiruszra voltak írva, amely anyagot, lapokra vágott és tekercsekbe foglalt ugyanezt a nevet viselő egyiptomi vízinövényből nyerték. Az ilyen papirusz anyagok már Krisztus előtt ötszáz évvel léteztek. Ezt tovább használták a Szent Biblia kéziratainak írására egészen Krisztus után háromszázig. Amidőn a Biblia írói leveleiket a keresztény gyülekezetekhez küldték, a papiruszt használták. Krisztus után a negyedik századtól egy tartósabb anyagot kezdtek használni a kéziratoknak, éspedig a pergament, amely kiváló minőségű borjúbőrből készült.
Nagy mennyiségű papirusz írásokat találtak az Egyiptomi Fayum tartományában. Az első papiruszokat 1778-ban találták. A legrégibb a „Prisse” papirusz, a Krisztus előtti évszázadokból. 1891-ben az Egyiptomi Fayumba egy angol sok papirusz birtokába került, és ugyanebben az évben a Brit Múzeumtól Dr. F. G. Kenyon, kiadott egy felvilágosító könyvet, Klasszikus Papirusz Szövegek címmel. Fayumtól délre vannak más felfedezési helyek is, mint például Oxyrhynchus. E helységek görög elnevezései arra mutatnak, hogy Egyiptomban több görög gyarmat volt; ahol görög keresztények is voltak, akik a Görög Iratok másolataival rendelkeztek.
Miután 1859-ben, Tischendorf felfedezte a „Sinai” (א) pergamen kéziratot, a legfontosabb
