Oldal:A bűnbak & Papok és léviták 1936.djvu/10

Papok és léviták

„És odaadták a lévitákat adományul Áronnak és az ö fiainak Izrael fiai közül, hogy Izrael fiainak tisztében járjanak a gyülekezet sátorában és hogy engesztelést végezzenek Izrael fiaiért." — Mózes IV. 8:19

¹ ÁRONT Jehova kiválasztotta, hogy Mózest elkísérje Egyiptomba, később pedig a főpapi hivatalra jelölte ki. Előbb a főpap választatott ki, azután az alpapok. Jehova a következőkre utasította Mózest: „Te pedig hívasd magadhoz a te atyádfiát, Áront, és az ő fiait ő vele az Izrael fiai közül, hogy papjaim legyenek: Áron, Nádáb, Abihu, Eleázár, Ithamár, Áronnak fiai... Az Áron fiainak is csinálj köntösöket és csinálj nekik öveket is, meg süvegeket is csinálj nekik, dicsőségükre és ékességükre. És öltöztesd fel azokba Áront, a te atyádfiát és az ő fiait vele együtt és kend fel őket, hogy papjaimmá legyenek". (Mózes II. 28:1, 40, 41) Áron lévita volt. — Mózes II. 4:14

² Lévi törzsét az Úr az elsőszülöttek helyére vette fel. (Mózes IV. 3:41) A főpap és az alpapok kiválasztása után a léviták a papok segítőiképpen rendeltettek. (Mózes IV. 8:19; 18:23) Abban az időben, amidőn a főpap és az alpapok Isten papiszolgálatára kiválasztattak, Lévi törzse még nem említtetett hivatalos törzsképpen, sem elismerve még nem volt. Később azonban a Lévi törzse hivatalos törzzsé lett és Jehovának, az Úrnak szolgálatára rendeltetett, ami Áronnak és fiainak a papi szolgálatra való kiválasztása után történt.

³ Amidőn Jákob pátriárka megáldotta 12 fiát, köztük Lévit is, Lévinek nem ígértetett, hogy papság fog származni az ö törzséből. (Mózes I. 49:5—7) Mózes atyja és anyja, inkább Jehova Istenben való hitük-, mintsem a Lévi törzséhez való tartozandóságuk útján tűnnek ki. (Mózes II. 2:1—10; 6:10—20) Jehovában való hitükért részesültek dicséretben. (Zsidók 11:23) Áron Mózes tolmácsa- vagy prófétájakép van említve, hogy vele együtt jelenjen meg Faraó előtt, mivel Mózes nem tudott folyékonyan beszélni. (Mózes II. 7:1, 2) Később szenteltettek meg Izrael elsőszülöttei. (Mózes II. 12:12; 13:1, 2) Jehova valamivel később az elsőszülötteket a Lévi törzsével pótolta. Áron az izraelitáknak Egyiptomból való kivonulása után is Mózes tolmácsaképpen működött. (Mózes II. 16:9,10) Áron azután a mannával teletöltött aranykorsó őrévé tétetett meg. (33, 34. vers) Még később pedig Áron egyedül kísérte el Mózest, amidőn Mózes a Sinai hegyre felment a törvényekért. — Mózes II. 19:24, 25

⁴ Amidőn Mózes és Áron a Sinai hegyen időztek, bizonyos papok szolgáltak Izraelben; de azokat nem Jehova nevezte ki papokká, amennyiben ez a feljegyzésből kitűnik. Ezeknek a papoknak nem volt szabad felmenniök a Sínai-hegyre. (Mózes II. 19:24) Valamivel később Áron a fiaival és Izrael közül hetven vénember (főnök) nyertek meghívást, hogy Jehovához a hegyre felmenjenek és őt távolról imádhassák. (Mózes II. 24:1—14) Ezek a történelmi események Áronnak és fiainak papsággá való kiválasztását megelőző időbe esnek. — Mózes II. 27:21; 28:1—4; 29:44

⁵ Kitűnik tehát, hogy Áron nemcsupán azért kapott meghívást a főpapságra és választatott ki, mivel lévita volt, hanem mivel Mózesnek volt a testvére, aki Jehova Istenben való hitét kifejezésre juttatta. Mózest Jehova Áronnál is nagyobb

papságra választotta ki. Ő is próféta volt, mégpedig a hite- és a hűsége miatt, nempedig amiatt, mivel a Lévi törzséhez tartozott. Mózes és Áron is hivatalos megbízatásuk teljesítésében Jézus Krisztust, Jehova nagy prófétáját és papját példázták.

Léviták

⁶ A papok Lévi törzséből választattak s a törzs férfi tagjai a papokon kívül szolgálattételre utasíttattak Izrael között s a papság szolgái voltak. Más szóval: a papságnak segítettek az Úr szolgálatában Izrael között. Egymástól különálló, szellemtől született osztályra mutat-é ez, nevezetesen: a „kicsiny seregre" (Lukács 12:32), amit a papok példáznak, s a kevésbé hívek osztályára, amelyet a „nyomorból jövő szenteknek", vagy a „nagysokaságnak" is szoktak nevezni, s amely osztályt a lévitákban véltek példázva látni? Ezt a következtetést a Szentirás nem támogatja. Úgy tűnik fel, mintha az írás egyáltalán nem támogatná azon következtetést, hogy Lévi törzse, illetve a papokon kívül a törzs tagjai ábrázolnák a Jelenések 7-ik részében leírt nagysokaságot. Itt a WT 1911 évfolyam (angol 21, 22 old)-ra való utalással néhány bizonyító idézetet közlünk. Hasznos lenne azonkívül, hogy megismerkedjünk a Lévi törzsének bibliai történetével is.

⁷ Mózes, akit szolgája, Józsué is elkísért, Jehova utasítására a hegyen tartózkodott 40 napon át és észrevette, hogy az izraeliták vétkeztek az Úr ellen és aranyborjút csináltak, amelyet bálványozni akartak. Mózes felismervén a borzasztó helyzetet, amelybe az izraeliták kerültek, előttük és hallomásukra rettenetes felhívást tett közzé: „Megálla Mózes a tábor kapujában és monda: Aki az Úré (Jehováé), ide hozzám! És gyűlének ő hozzá mind a Lévi fiai." — Mózes II. 32:26

⁸ Amidőn az összes léviták Mózes köré gyülekeztek. parancsolta Mózes: „Kössön mindenitek kardot az oldalára, menjetek által és vissza a táboron, egyik kaputól a másik kapuig és kiki ölje meg az atyjafiát, barátját és rokonságát." A léviták Mózes szavai értelmében cselekedtek s mintegy háromezer ember esett el azon a napon. „A Lévi fiai pedig a Mózes beszéde szerint cselekedének és elhulla azon a napon a népből úgymint háromezer férfiú. És monda Mózes: Ma szenteljétek kezeiteket az Úrnak, kiki az ő fia és atyjafia ellen, hogy áldása szálljon ma reátok". (Mózes II. 32:25—29) A Lévi törzse ezen alkalommal mutatta ki Jehova Istenben való hitét és hozzá való ragaszkodását. A léviták még ebben az időben sem voltak valamily külön szolgálatra szentelve a sátorral kapcsolatban. A sátor-szolgálat a lévitákkal kapcsolatban először Mózes II. 38:21-ben van említve. Még ez a szöveg sem jelzi különösképpen meg a Lévi törzsét, hanem kizárólag a papokról szól, akik Lévi törzséből vétettek. Mózes III-ik könyvében a Lévi törzse nincs is említve, a jóbelévek intézményét kivéve. — Mózes III. 25:32—34

⁹ Áron, aki lévita volt, a Júda törzséből házasodott, amely családra a királyság Izraelben kor¬