„212 - A sziklamenedék.” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
(Új oldal, tartalma: „= A sziklamenedék. ={{raw:data:ta|r|}} 1. Ó, néha az út oly sötét és messze vetődik a cél,<br> Ha hozva a kétely ködét szívünkbe’ bú fellege kél!<br>…”)
 
(Nincs különbség)

A lap jelenlegi, 2021. november 4., 09:56-kori változata

A sziklamenedék.

1. Ó, néha az út oly sötét és messze vetődik a cél,
Ha hozva a kétely ködét szívünkbe’ bú fellege kél!

Kar:
|: Ilyenkor a szikla nekem (énnekem)
Menedékem sziklája legyen! :|

2. Ha hosszak a vándornapok s már lábam nem bírja a kínt,
Megint csak reményre kapok, a szikla ha kedvesen int.

3. Jó-rosszban ó, engedd, Uram, a sziklát hajolni fölém,
Vezessen akárhol utam, hegyháton vagy völgyek ölén!