„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/185” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Korrektúrázva) |
|||
| Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | {{raw:data:ai|3||{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|ESZTER}}}}| | + | {{raw:data:ai|3||{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|ESZTER}}}}|183}} |
{{raw:data:p|c|most ezekben az „utolsó napokban” teljesednek, Jehova irányítása alatt. | {{raw:data:p|c|most ezekben az „utolsó napokban” teljesednek, Jehova irányítása alatt. | ||
A könyv íróját illetően nézeteltérések vannak. Vannak tudósok, akik Ezsdrásnak tulajdonítják. A könyvet valószínűleg Ezsdrás magával vitte, amidőn Kr.e. 467-ben Babilonból Jeruzsálembe ment, és hozzácsatolta az akkor még mindig növekvő héber kánonhoz. Azonban sokkal valószínűbb, hogy Márdokeus írta a feljegyzést, mivel neki állott módjában ismerni az elbeszélésben megjelenő minden apró részletet, Márdokeus, Eszter és Hámán családja magán ügyeiről, és főleg a Susán palota belső körülményeiről. Továbbá, a király szolgálatában való felemelése idejében, ő hozzáférhetett az elbeszélésben megemlített hivatalos feljegyzésekhez.}} | A könyv íróját illetően nézeteltérések vannak. Vannak tudósok, akik Ezsdrásnak tulajdonítják. A könyvet valószínűleg Ezsdrás magával vitte, amidőn Kr.e. 467-ben Babilonból Jeruzsálembe ment, és hozzácsatolta az akkor még mindig növekvő héber kánonhoz. Azonban sokkal valószínűbb, hogy Márdokeus írta a feljegyzést, mivel neki állott módjában ismerni az elbeszélésben megjelenő minden apró részletet, Márdokeus, Eszter és Hámán családja magán ügyeiről, és főleg a Susán palota belső körülményeiről. Továbbá, a király szolgálatában való felemelése idejében, ő hozzáférhetett az elbeszélésben megemlített hivatalos feljegyzésekhez.}} | ||
{{raw:data:p|nq|Milyen időben történtek az elbeszélt események? Ez egy olyan idő volt, amikor a perzsa birodalom „Indiától, Szerecsen országig” terjedt. (1:1) Ez II. Dáriusra utal, mint a lehetséges legkorábbi ilyen hatalmú uralkodóra, míg a könyv nyelvezete és a bemutatott események valamint szokások, és a kánonban Ezsdrás által való foglalása, nem engedik meg, hogy az események III. Artaxerxes uralkodásán túl legyenek helyezve. Ezen két perzsa egyeduralkodó közt uralkodott Xerxes. Az Eszter könyvében megemlített Ahasvérus, e három uralkodó egyike kellett legyen. Ahasvérus, uralkodásának tizenkettedik évében nem ismerte túl jól a zsidókat és hitüket, és nem volt hajlandó kedvezni nekik, mivel elpusztításuk elrendelésére könnyen engedte befolyásolni magát Hámán által. II. Dáriust nehezen lehetett volna ilyesmire rávenni; ő jól ismerte a zsidókat és már uralkodása kezdetén, a tizenkettedik éve előtt kedvezet nekik. III. Artaxerxest sem lehetett, mivel ő különösen kedvezett a zsidóknak, először uralkodásának hetedik évében, majd uralkodásának huszadik esztendejében ismét. Az Eszter könyve beszámolójának Ahasvérusa Xerxes kell legyen. A kutatók többsége egyetért ezzel, míg az ''American Translation Biblia'' és ''Moffatt'' fordítása is a beszámolóban Ahasvérus nevét Xerxessel helyettesíti.}} | {{raw:data:p|nq|Milyen időben történtek az elbeszélt események? Ez egy olyan idő volt, amikor a perzsa birodalom „Indiától, Szerecsen országig” terjedt. (1:1) Ez II. Dáriusra utal, mint a lehetséges legkorábbi ilyen hatalmú uralkodóra, míg a könyv nyelvezete és a bemutatott események valamint szokások, és a kánonban Ezsdrás által való foglalása, nem engedik meg, hogy az események III. Artaxerxes uralkodásán túl legyenek helyezve. Ezen két perzsa egyeduralkodó közt uralkodott Xerxes. Az Eszter könyvében megemlített Ahasvérus, e három uralkodó egyike kellett legyen. Ahasvérus, uralkodásának tizenkettedik évében nem ismerte túl jól a zsidókat és hitüket, és nem volt hajlandó kedvezni nekik, mivel elpusztításuk elrendelésére könnyen engedte befolyásolni magát Hámán által. II. Dáriust nehezen lehetett volna ilyesmire rávenni; ő jól ismerte a zsidókat és már uralkodása kezdetén, a tizenkettedik éve előtt kedvezet nekik. III. Artaxerxest sem lehetett, mivel ő különösen kedvezett a zsidóknak, először uralkodásának hetedik évében, majd uralkodásának huszadik esztendejében ismét. Az Eszter könyve beszámolójának Ahasvérusa Xerxes kell legyen. A kutatók többsége egyetért ezzel, míg az ''American Translation Biblia'' és ''Moffatt'' fordítása is a beszámolóban Ahasvérus nevét Xerxessel helyettesíti.}} | ||
{{raw:data:p|nq|Mikor uralkodott tehát Xerxes?}} | {{raw:data:p|nq|Mikor uralkodott tehát Xerxes?}} | ||
A lap jelenlegi, 2021. április 20., 14:01-kori változata
A lap korrektúrázva van
ESZTER
183
most ezekben az „utolsó napokban” teljesednek, Jehova irányítása alatt.
A könyv íróját illetően nézeteltérések vannak. Vannak tudósok, akik Ezsdrásnak tulajdonítják. A könyvet valószínűleg Ezsdrás magával vitte, amidőn Kr.e. 467-ben Babilonból Jeruzsálembe ment, és hozzácsatolta az akkor még mindig növekvő héber kánonhoz. Azonban sokkal valószínűbb, hogy Márdokeus írta a feljegyzést, mivel neki állott módjában ismerni az elbeszélésben megjelenő minden apró részletet, Márdokeus, Eszter és Hámán családja magán ügyeiről, és főleg a Susán palota belső körülményeiről. Továbbá, a király szolgálatában való felemelése idejében, ő hozzáférhetett az elbeszélésben megemlített hivatalos feljegyzésekhez.
Milyen időben történtek az elbeszélt események? Ez egy olyan idő volt, amikor a perzsa birodalom „Indiától, Szerecsen országig” terjedt. (1:1) Ez II. Dáriusra utal, mint a lehetséges legkorábbi ilyen hatalmú uralkodóra, míg a könyv nyelvezete és a bemutatott események valamint szokások, és a kánonban Ezsdrás által való foglalása, nem engedik meg, hogy az események III. Artaxerxes uralkodásán túl legyenek helyezve. Ezen két perzsa egyeduralkodó közt uralkodott Xerxes. Az Eszter könyvében megemlített Ahasvérus, e három uralkodó egyike kellett legyen. Ahasvérus, uralkodásának tizenkettedik évében nem ismerte túl jól a zsidókat és hitüket, és nem volt hajlandó kedvezni nekik, mivel elpusztításuk elrendelésére könnyen engedte befolyásolni magát Hámán által. II. Dáriust nehezen lehetett volna ilyesmire rávenni; ő jól ismerte a zsidókat és már uralkodása kezdetén, a tizenkettedik éve előtt kedvezet nekik. III. Artaxerxest sem lehetett, mivel ő különösen kedvezett a zsidóknak, először uralkodásának hetedik évében, majd uralkodásának huszadik esztendejében ismét. Az Eszter könyve beszámolójának Ahasvérusa Xerxes kell legyen. A kutatók többsége egyetért ezzel, míg az American Translation Biblia és Moffatt fordítása is a beszámolóban Ahasvérus nevét Xerxessel helyettesíti.
Mikor uralkodott tehát Xerxes?
