„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/156” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
(Korrektúrázva)
 
 
Oldal (be lesz illesztve):Oldal (be lesz illesztve):
1. sor: 1. sor:
 
{{raw:data:ai|3|154|{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”}}}}|}}
 
{{raw:data:ai|3|154|{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”}}}}|}}
{{raw:data:p|c|királyságának jelképe lett, és Jeruzsálem vetélytársaként állott. Akháb, Omri fia, gonoszságban felülmúlt minden előbbi királyt. Ő feleségül vette a pogány Jézabelt és Izráelben megalapította a Baál-imádatott; Illés három és fél éves aszályt jövendöl; Illés kihívja Baál 450 papját; ezeknek nem sikerül választ kapjanak Baáltól, míg Jehova csodálatos módon megemészti Illés áldozatát, és a nép megölve Baál 450 prófétáját Jehovát ismeri el Istenként; Illés Hóreb hegyére menekül Jézabel fenyegetései elől, majd Jehova visszaküldi Elizeus felkenéséért, hogy ő vegye át Illés palástját; a szíriaiak megostromolják Samáriát és vereséget szenvednek; Jézabel összeesküvést sző Nábót megölésére, hogy Akháb megszerezhesse ennek szőlőjét, míg Illés bejelenti Jehova ítéletét Akháb és Jézabel háza felett. (17:1-21:29) Az Első Királyok utolsó fejezete bemutatja Akháb király halálát abban az ütközetben, amelyet ő Jósafáttal közösen Rámóth Gileád ellen vívott, és azt hogy Izráel trónjára Akháb fia, Akházia, míg Júda trónjára Jósafát fia, Jórám ült. Ezáltal körülbelül 125 évnyi zsidó történelem van bemutatva.}}{{raw:data:cc|80|{{raw:data:s-01|2}}}}
+
{{raw:data:p|c|királyságának jelképe lett, és Jeruzsálem vetélytársaként állott. Akháb, Omri fia, gonoszságban felülmúlt minden előbbi királyt. Ő feleségül vette a pogány Jézabelt és Izráelben megalapította a Baál-imádatott; Illés három és fél éves aszályt jövendöl; Illés kihívja Baál 450 papját; ezeknek nem sikerül választ kapjanak Baáltól, míg Jehova csodálatos módon megemészti Illés áldozatát, és a nép megölve Baál 450 prófétáját Jehovát ismeri el Istenként; Illés Hóreb hegyére menekül Jézabel fenyegetései elől, majd Jehova visszaküldi Elizeus felkenéséért, hogy ő vegye át Illés palástját; a szíriaiak megostromolják Samáriát és vereséget szenvednek; Jézabel összeesküvést sző Nábót megölésére, hogy Akháb megszerezhesse ennek szőlőjét, míg Illés bejelenti Jehova ítéletét Akháb és Jézabel háza felett. (17:1-21:29) Az Első Királyok utolsó fejezete bemutatja Akháb király halálát abban az ütközetben, amelyet ő Jósafáttal közösen Rámóth Gileád ellen vívott, és azt hogy Izráel trónjára Akháb fia, Akházia, míg Júda trónjára Jósafát fia, Jórám ült. Ezáltal körülbelül 125 évnyi zsidó történelem van bemutatva.}}{{raw:data:cc|80|{{raw:data:s-01|2}}}}{{raw:data:s|13.7|{{raw:data:p|c|{{raw:data:cap|16px|K|ÉRDÉSEK:}} 1. A forrásokra-, szerkesztésre- valamint az íróra vonatkozó megjegyzéseket, miért lehet a Királyok mindkét könyvére alkalmazni? 2. Milyen időszakra vonatkozik a Királyok két könyve? 3. Milyen forrásokból lett összeszerkesztve a Királyok két könyve? 4. Milyen további megjegyzések vannak téve e forrásokra vonatkozólag? 5. Ki a két leggyakrabban említett a könyv szerkesztőjeként? Közülük melyik nem lehet ennek szerkesztője? 6. Mely bizonyítékok igazolják, hogy a másik megemlített az író? 7. Milyen eseményeket tárgyal az első tizenegy fejezet? 8. Ezután milyen felosztásra kerül sor? 9. Mitől függ mindenegyes király uralmának sikere vagy kudarca, és a Bibliának ebben a könyvében megemlített királyok hogyan teljesítik ezt a követelményt? 10. Hogyan volt Izráelnek egy rossz kezdete? 11. Akháb hogyan múlta felül mindnyájukat a gonoszságban? 12. Melyek Illés tevékenységei, Akháb uralkodása idején?}}}}<br>
{{raw:data:p|c|KÉRDÉSEK: 1. A forrásokra-, szerkesztésre- valamint az íróra vonatkozó megjegyzéseket, miért lehet a Királyok mindkét könyvére alkalmazni? 2. Milyen időszakra vonatkozik a Királyok két könyve? 3. Milyen forrásokból lett összeszerkesztve a Királyok két könyve? 4. Milyen további megjegyzések vannak téve e forrásokra vonatkozólag? 5. Ki a két leggyakrabban említett a könyv szerkesztőjeként? Közülük melyik nem lehet ennek szerkesztője? 6. Mely bizonyítékok igazolják, hogy a másik megemlített az író? 7. Milyen eseményeket tárgyal az első tizenegy fejezet? 8. Ezután milyen felosztásra kerül sor? 9. Mitől függ mindenegyes király uralmának sikere vagy kudarca, és a Bibliának ebben a könyvében megemlített királyok hogyan teljesítik ezt a követelményt? 10. Hogyan volt Izráelnek egy rossz kezdete? 11. Akháb hogyan múlta felül mindnyájukat a gonoszságban? 12. Melyek Illés tevékenységei, Akháb uralkodása idején?}}<br>
 
 
{{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:id|lesson-32|{{raw:data:m|0|8|{{raw:data:s|bold|16|32. Lecke}}}}}}}}
 
{{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:id|lesson-32|{{raw:data:m|0|8|{{raw:data:s|bold|16|32. Lecke}}}}}}}}
 
{{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:m|0|10|{{raw:data:s|bold|16|KIRÁLYOK MÁSODIK KÖNYVE}}}}}}
 
{{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:m|0|10|{{raw:data:s|bold|16|KIRÁLYOK MÁSODIK KÖNYVE}}}}}}
 
{{raw:data:p|nq|Az Első Királyok könyvének befejezésével, még körülbelül 306 év marad fedezetlenül a zsidó királyok történelméből.}}
 
{{raw:data:p|nq|Az Első Királyok könyvének befejezésével, még körülbelül 306 év marad fedezetlenül a zsidó királyok történelméből.}}

A lap jelenlegi, 2021. április 19., 14:22-kori változata

A lap korrektúrázva van


154
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
királyságának jelképe lett, és Jeruzsálem vetélytársaként állott. Akháb, Omri fia, gonoszságban felülmúlt minden előbbi királyt. Ő feleségül vette a pogány Jézabelt és Izráelben megalapította a Baál-imádatott; Illés három és fél éves aszályt jövendöl; Illés kihívja Baál 450 papját; ezeknek nem sikerül választ kapjanak Baáltól, míg Jehova csodálatos módon megemészti Illés áldozatát, és a nép megölve Baál 450 prófétáját Jehovát ismeri el Istenként; Illés Hóreb hegyére menekül Jézabel fenyegetései elől, majd Jehova visszaküldi Elizeus felkenéséért, hogy ő vegye át Illés palástját; a szíriaiak megostromolják Samáriát és vereséget szenvednek; Jézabel összeesküvést sző Nábót megölésére, hogy Akháb megszerezhesse ennek szőlőjét, míg Illés bejelenti Jehova ítéletét Akháb és Jézabel háza felett. (17:1-21:29) Az Első Királyok utolsó fejezete bemutatja Akháb király halálát abban az ütközetben, amelyet ő Jósafáttal közösen Rámóth Gileád ellen vívott, és azt hogy Izráel trónjára Akháb fia, Akházia, míg Júda trónjára Jósafát fia, Jórám ült. Ezáltal körülbelül 125 évnyi zsidó történelem van bemutatva.

KÉRDÉSEK: 1. A forrásokra-, szerkesztésre- valamint az íróra vonatkozó megjegyzéseket, miért lehet a Királyok mindkét könyvére alkalmazni? 2. Milyen időszakra vonatkozik a Királyok két könyve? 3. Milyen forrásokból lett összeszerkesztve a Királyok két könyve? 4. Milyen további megjegyzések vannak téve e forrásokra vonatkozólag? 5. Ki a két leggyakrabban említett a könyv szerkesztőjeként? Közülük melyik nem lehet ennek szerkesztője? 6. Mely bizonyítékok igazolják, hogy a másik megemlített az író? 7. Milyen eseményeket tárgyal az első tizenegy fejezet? 8. Ezután milyen felosztásra kerül sor? 9. Mitől függ mindenegyes király uralmának sikere vagy kudarca, és a Bibliának ebben a könyvében megemlített királyok hogyan teljesítik ezt a követelményt? 10. Hogyan volt Izráelnek egy rossz kezdete? 11. Akháb hogyan múlta felül mindnyájukat a gonoszságban? 12. Melyek Illés tevékenységei, Akháb uralkodása idején?


32. Lecke
KIRÁLYOK MÁSODIK KÖNYVE
Az Első Királyok könyvének befejezésével, még körülbelül 306 év marad fedezetlenül a zsidó királyok történelméből.