„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/46” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|3||{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|A HÉBER IRATOK KÉZIRATAI}}}}|47}} {{raw:data:p|nq| this, read in The New World, page 274, paragraph 1, concerning…”) |
|||
Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{raw:data:ai|3||{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|A HÉBER IRATOK KÉZIRATAI}}}}|47}} | {{raw:data:ai|3||{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|A HÉBER IRATOK KÉZIRATAI}}}}|47}} | ||
− | {{raw:data:p| | + | {{raw:data:p|c|az ''Új világ'' angol könyv 274. oldalán lévő első paragrafust a Jób 32:3-ra vonatkozólag. A Maszora egy fontos kódexre hivatkozva felsorol 32 szakaszt, amelyek az olvasásban eltérőek, és amelyeket ''Severin''-neknek neveztek. Ebben az esetben is egyesek e fordításokból csak olyan jelentéktelen dolgokat befolyásolnak, mint a helyesírás, azonban mások megjelölik az írnokok azon pontjait, ahol a Szentírás verseinek értelmezéséről van szó.}} |
− | + | {{raw:data:p|nq|A ''szoferimek'' valamint a Héber Iratokban való sok módosításaik periódusa után, valószínű, hogy a mássalhangzós Héber kéziratok, Krisztus után a második században meg voltak határozva. A meglevő kéziratokból valamint a Héber Biblia nyomtatott kiadványaiból most ismert héber szöveg, tulajdonképpen az úgynevezett „Maszoréta szöveg”. Kialakulását általában a Krisztus utáni hatodik és nyolcadik század közzé helyezik. Ezen szöveg nem változtatta meg a mássalhangzós héber szöveget, de minden bizonnyal felbecsülhetetlenül hozzájárult a mássalhangzós szöveg világossá tevéséhez.}} | |
− | + | {{raw:data:p|nq|A maszoréta szöveg egy csoport képzett és tudós zsidó műve volt, akiket "Maszoréták"-nak neveztek, vagy ''Baalei Ha-maszorah'' vagyis a „hagyomány urai”. A maszoréta szöveg előtt a Héber Bibliában nem voltak magánhangzókat jelző magánhangzó pontok vagy jelek. Az eredeti héber szöveg, természetesen csupán mássalhangzókból állott, míg a magánhangzó hangokat, a nyelvet jól ismerő olvasók könnyűszerrel hozzáadták. A „Maszoréták” kidolgozták a magánhangzó pontoknak nevezett jelölési rendszert, és ezek a magánhangzó pontok jelölték a szájhagyomány által továbbított magánhangzó hangokat. Továbbá a hangsúlyjel rendszer biztosította a helyes kiejtést. Ezen magánhangzó pontok bevezetésének pontos időpontja ismeretlen. Valószínű a hetedik század a tibériai vagy nyugati rendszert illetőleg és a hatodik század a babiloni vagy keleti rendszert illetőleg. A nyugati rendszer a magánhangzó pontokat a héber sor alá tette, ahogy az ma megtalálható a Héber Biblia valamennyi nyomtatott kiadványaiban. A babiloni rendszer viszont e pontokat a sor fölé tette.}} | |
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− |
A lap 2021. április 13., 19:07-kori változata
A lap nincsen korrektúrázva
A HÉBER IRATOK KÉZIRATAI
47
az Új világ angol könyv 274. oldalán lévő első paragrafust a Jób 32:3-ra vonatkozólag. A Maszora egy fontos kódexre hivatkozva felsorol 32 szakaszt, amelyek az olvasásban eltérőek, és amelyeket Severin-neknek neveztek. Ebben az esetben is egyesek e fordításokból csak olyan jelentéktelen dolgokat befolyásolnak, mint a helyesírás, azonban mások megjelölik az írnokok azon pontjait, ahol a Szentírás verseinek értelmezéséről van szó.
A szoferimek valamint a Héber Iratokban való sok módosításaik periódusa után, valószínű, hogy a mássalhangzós Héber kéziratok, Krisztus után a második században meg voltak határozva. A meglevő kéziratokból valamint a Héber Biblia nyomtatott kiadványaiból most ismert héber szöveg, tulajdonképpen az úgynevezett „Maszoréta szöveg”. Kialakulását általában a Krisztus utáni hatodik és nyolcadik század közzé helyezik. Ezen szöveg nem változtatta meg a mássalhangzós héber szöveget, de minden bizonnyal felbecsülhetetlenül hozzájárult a mássalhangzós szöveg világossá tevéséhez.
A maszoréta szöveg egy csoport képzett és tudós zsidó műve volt, akiket "Maszoréták"-nak neveztek, vagy Baalei Ha-maszorah vagyis a „hagyomány urai”. A maszoréta szöveg előtt a Héber Bibliában nem voltak magánhangzókat jelző magánhangzó pontok vagy jelek. Az eredeti héber szöveg, természetesen csupán mássalhangzókból állott, míg a magánhangzó hangokat, a nyelvet jól ismerő olvasók könnyűszerrel hozzáadták. A „Maszoréták” kidolgozták a magánhangzó pontoknak nevezett jelölési rendszert, és ezek a magánhangzó pontok jelölték a szájhagyomány által továbbított magánhangzó hangokat. Továbbá a hangsúlyjel rendszer biztosította a helyes kiejtést. Ezen magánhangzó pontok bevezetésének pontos időpontja ismeretlen. Valószínű a hetedik század a tibériai vagy nyugati rendszert illetőleg és a hatodik század a babiloni vagy keleti rendszert illetőleg. A nyugati rendszer a magánhangzó pontokat a héber sor alá tette, ahogy az ma megtalálható a Héber Biblia valamennyi nyomtatott kiadványaiban. A babiloni rendszer viszont e pontokat a sor fölé tette.