„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/14” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Korrektúrázva) |
|||
| Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | {{raw:data:ai|3||{{raw:data:s| | + | {{raw:data:ai|3||{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|BIBLIAI NYELVEK: HÉBER}}}}|15}} |
{{raw:data:p|c|egy későbbi időből származik). Ez a héber Pentateuch (jelentése „öt könyv vagy kötet”) szövegének átírása, samaritánus betűtípussal írva és néhány samáritánus kifejezéssel gazdagítva. Ezért a „Samaritánus Pentateuch” eredete, minden más bibliaszövegénél messzebbre nyúlik vissza, a héber kivételével. Lényegében néhány kisebb különbség kivételével ezen másolat megegyezik a zsidók szövegeivel.}} | {{raw:data:p|c|egy későbbi időből származik). Ez a héber Pentateuch (jelentése „öt könyv vagy kötet”) szövegének átírása, samaritánus betűtípussal írva és néhány samáritánus kifejezéssel gazdagítva. Ezért a „Samaritánus Pentateuch” eredete, minden más bibliaszövegénél messzebbre nyúlik vissza, a héber kivételével. Lényegében néhány kisebb különbség kivételével ezen másolat megegyezik a zsidók szövegeivel.}} | ||
{{raw:data:p|nq| Kr.e. 280 körül, a Héber Iratokat Egyiptomban elkezdték lefordítani görög nyelvre. Ez a görög változat Septuagintának volt nevezve. E fordításnak nagyszámú másolata készült és terjedt el az ókori világban. Ennek megvolt a maga fontossága az Isten Igéje megőrzésében, alapul szolgálva a más nyelvekre való fordításban. | {{raw:data:p|nq| Kr.e. 280 körül, a Héber Iratokat Egyiptomban elkezdték lefordítani görög nyelvre. Ez a görög változat Septuagintának volt nevezve. E fordításnak nagyszámú másolata készült és terjedt el az ókori világban. Ennek megvolt a maga fontossága az Isten Igéje megőrzésében, alapul szolgálva a más nyelvekre való fordításban. | ||
Ami a Keresztény Görög Iratokat illeti, ezek eredeti szövege fennmaradt nemcsak a Sinai és a Vatikáni 1209-es kéziratokban, hanem a több mint négyezer görög nyelvű kézirat mellett, még majdnem kilencezer más nyelvű ókori változat kéziratában is. A Görög Iratok már szerkesztésük évétől sok vitának voltak a témái, így az apostolok ideje utáni gazdag irodalomban oly sok az idézet az Írásokból, hogy a Görög Iratoknak majdnem a teljes szövege összeállítható ezen idézetekből.}} | Ami a Keresztény Görög Iratokat illeti, ezek eredeti szövege fennmaradt nemcsak a Sinai és a Vatikáni 1209-es kéziratokban, hanem a több mint négyezer görög nyelvű kézirat mellett, még majdnem kilencezer más nyelvű ókori változat kéziratában is. A Görög Iratok már szerkesztésük évétől sok vitának voltak a témái, így az apostolok ideje utáni gazdag irodalomban oly sok az idézet az Írásokból, hogy a Görög Iratoknak majdnem a teljes szövege összeállítható ezen idézetekből.}} | ||
{{raw:data:p|nq|Mindezen évszázadok során, a világon egyetlen könyv sem részesült oly tiszteletteljes és különleges figyelmű bánásmódban, mint a Biblia. Olyan írnokok másolták, akik szent félelemmel rendelkeztek a tévedések elkövetésével szemben. Isten Igéjének ismertté tevése érdekében, ennek másolói és fordítói pontos munkájuk mellett gyakran feláldozták saját életüket is. Az ókori görög másolók, a fordítás hatékony ellenőrizése érdekében, megszámolták a leírt szavakat. A hivatásos héber írnokok pontosan megszámolták nemcsak a szavakat, hanem a betűket is. Krisztus után több évszázadig, az írott héber csak mássalhangzókból állott, és egyetlen betű kihagyása vagy hozzáadása a szavat gyakran egy másik szóra változtatta. Ha egy legkisebb tévedést is találtak, egyetlen tévesen írott betűt,}} | {{raw:data:p|nq|Mindezen évszázadok során, a világon egyetlen könyv sem részesült oly tiszteletteljes és különleges figyelmű bánásmódban, mint a Biblia. Olyan írnokok másolták, akik szent félelemmel rendelkeztek a tévedések elkövetésével szemben. Isten Igéjének ismertté tevése érdekében, ennek másolói és fordítói pontos munkájuk mellett gyakran feláldozták saját életüket is. Az ókori görög másolók, a fordítás hatékony ellenőrizése érdekében, megszámolták a leírt szavakat. A hivatásos héber írnokok pontosan megszámolták nemcsak a szavakat, hanem a betűket is. Krisztus után több évszázadig, az írott héber csak mássalhangzókból állott, és egyetlen betű kihagyása vagy hozzáadása a szavat gyakran egy másik szóra változtatta. Ha egy legkisebb tévedést is találtak, egyetlen tévesen írott betűt,}} | ||
A lap 2021. április 13., 09:42-kori változata
A lap korrektúrázva van
BIBLIAI NYELVEK: HÉBER
15
egy későbbi időből származik). Ez a héber Pentateuch (jelentése „öt könyv vagy kötet”) szövegének átírása, samaritánus betűtípussal írva és néhány samáritánus kifejezéssel gazdagítva. Ezért a „Samaritánus Pentateuch” eredete, minden más bibliaszövegénél messzebbre nyúlik vissza, a héber kivételével. Lényegében néhány kisebb különbség kivételével ezen másolat megegyezik a zsidók szövegeivel.
Kr.e. 280 körül, a Héber Iratokat Egyiptomban elkezdték lefordítani görög nyelvre. Ez a görög változat Septuagintának volt nevezve. E fordításnak nagyszámú másolata készült és terjedt el az ókori világban. Ennek megvolt a maga fontossága az Isten Igéje megőrzésében, alapul szolgálva a más nyelvekre való fordításban.
Ami a Keresztény Görög Iratokat illeti, ezek eredeti szövege fennmaradt nemcsak a Sinai és a Vatikáni 1209-es kéziratokban, hanem a több mint négyezer görög nyelvű kézirat mellett, még majdnem kilencezer más nyelvű ókori változat kéziratában is. A Görög Iratok már szerkesztésük évétől sok vitának voltak a témái, így az apostolok ideje utáni gazdag irodalomban oly sok az idézet az Írásokból, hogy a Görög Iratoknak majdnem a teljes szövege összeállítható ezen idézetekből.
Mindezen évszázadok során, a világon egyetlen könyv sem részesült oly tiszteletteljes és különleges figyelmű bánásmódban, mint a Biblia. Olyan írnokok másolták, akik szent félelemmel rendelkeztek a tévedések elkövetésével szemben. Isten Igéjének ismertté tevése érdekében, ennek másolói és fordítói pontos munkájuk mellett gyakran feláldozták saját életüket is. Az ókori görög másolók, a fordítás hatékony ellenőrizése érdekében, megszámolták a leírt szavakat. A hivatásos héber írnokok pontosan megszámolták nemcsak a szavakat, hanem a betűket is. Krisztus után több évszázadig, az írott héber csak mássalhangzókból állott, és egyetlen betű kihagyása vagy hozzáadása a szavat gyakran egy másik szóra változtatta. Ha egy legkisebb tévedést is találtak, egyetlen tévesen írott betűt,
