Oldal:Abdiás-3-4-rész-1936.djvu/12

200

a Dávid leomlott sátorát és kijavítom repedezéseit és felemelem omladékait és megépítem azt, mint volt hajdanán, hogy örökségképpen bírják (Krisztus) az Edom maradékát és mindama népeket, akik az én nevemről neveztetnek (t. i. a maradék) ezt mondja az Úr, aki megcselekszi ezt.” (Amos 9:11, 12) Ez a szöveg egy másik ford. szerint így hangzik: „Hogy azok, akikre nevemet helyeztem (Jehova szolga-osztálya, amelynek Jézus Krisztus a feje) Edom maradékát és minden más nemzetet birtokába vegyen (az Istennel és az ő országával ellenséges, nemzeteket), mondotta Jehova, aki ezt végre fogja hajtani.” — Rotherham angol-f.

^18. E prófécia teljesülésének ideje véglegesen meg van határozva és a bizonyítékból kitűnik, hogy Krisztus trónralépése és uralkodásának megkezdődése után fog teljesülni. Az apostol a jövendölést idézve, mondja, hogy „Isten meglátogatta előzőleg a pogányokat, hogy népet válasszon közülök a maga nevének”. Ez a munka, az ő neve érdekében egy nép kiválasztása az Úr Jézusnak templomához jövetelekor fog beteljesülni, amidőn hozzá gyűjtetnek azok, akikből a királyi ház állani fog. „És ezzel egyeznek a próféták mondásai, mint meg van írva: Ezek után megtérek és felépítem a Dávidnak leomlott sátorát; és annak omladékait helyreállítom és ismét felállítom azt.” — Apcsel. 15:14—16

^19. Edom birtokba vétele a mai edomiták, a r. kat. hierarchia s az azzal szövetséges papság kivetése akkor fog történni, amidőn az Úr ítéletet fog tartani a templomban és a templomi osztályt magához gyűjti. A mai edomiták birtokának Jézus Krisztus által való átvétele abban van példázva, amidőn Dávid leigázta az előképi edomitákat. Az edomitáknak és a többi nemzeteknek birtokbavétele a zsoltáros kijelentése szerint az ő pusztulásukat jelenti: „Kérjed tőlem és odaadom neked a pogányokat örökségül és birtokodul a föld határait. Összetöröd őket vasvesszővel; széjjelzúzod őket, mint cserépedényt”. (2. zsoltár 8, 9) A modern edomiták erőszakot gyakoroltak a világ sok népei felett; mindazáltal, akik elfordulnak ettől az elvetemült szervezettől, az Úrhoz fognak fordulni, igazságra és alázatosságra törekszenek és Isten országában Jézus Krisztus hatalma és befolyása alá kerülnek, aki nagyobb, mint volt Dávid, s azon áldások örökösei lesznek, amelyeket Jehova Ábrahám útján megígért.

^20. Minden nemzetnek meg kell hódolnia Krisztus előtt s alá kell rendelnie magát és csak az engedelmesek élhetnek. Emiatt mondja a próféta: „A völgyben lakók fogják a filiszteusokat (azok birtokát) birtokukba venni!” (Héberül: „sch'phelah”) Ezek a völgybenlakók a lelki izraeliták, Jákob fiai. A testi izraeliták birtoka a hajdankorban a filiszteusok birtokaival volt határos és Dávid által igáztatott le. (Sámuel II. 8:11, 12) Filisztea völgyei vagy partvidékei Északon a Sáron völgyében végződtek. Prófétailag Jákob lelki magváról szólva, mondja az Úr: „És nevelek Jákobból magot és Júdából, aki hegyeimnek örököse legyen és bírják azt választottaim és szolgáim lakjanak ott! És lesz Sáron nyájak legelőivé és Akhor völgye barmok fekvőhelyévé népem számára, amely engem keresett.” — Ésaiás 65:9, 10

^21. A filiszteusok az edomiták szövetségesei voltak s a próféciában ez a két nép példázza a r. kat. hierarchiát és a többi klérust, akik napjainkban közös munkát végeznek. Jehova prófétája útján tudatja, hogy elhatározta ezen ellenségek elpusz-

títását: „És az a vidék a Júda házának maradékáé lesz.” (Sofóniás 2:4—7) Így világosan kitűnik az Úr igéjéből, hogy a r. kat. hierarchia az egész szövetséges klérussal együtt, amely Isten népének üldözésében és elnyomásában hibás, teljesen kiűzetik birtokából. Ez fogja teljesíteni Isten ígéretét, amelyet Abrahámnak tett: „Megáldván megáldalak téged és bőségesen megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait és mint a fövenyt, mely a tenger partján van és a te magod örökség szerint fogja bírni az ö ellenségeinek kapuját.” — Mózes I. 22:17

^22. A királyi ház többi tagjairól mondja Abdiás: „És örökség szerint bírják (a maradék, Júda, a királyi ház maradéka) az Efraim- és a Szamária mezőit”. Az előképletben ez magában foglalja Izrael tíz törzsét, akik Salamon trónralépésekor elszakadtak Júdától. Ez azt jelenti, hogy az efrámiták és a szamaritánus keveréknép, akik később települtek arra a területre, elsöpörtetnek vagypedig engedelmesen alá kell vetniök magukat Isten országának, Jézus Krisztus, az ő királyi sarjadéka alatt. Az Ábrahámnak ígért egész terület a szövetség értelmében Jézus Krisztus fennhatósága alá kell hogy kerüljön. Ez a következő jövendölésből is kitűnik: „Hajtsátok ide füleiteket és jertek hozzám; hallgassatok, hogy éljen lelketek és szerzek veletek örök szövetséget, Dávid iránt való változhatatlan kegyelmességem szerint. Ímé, bizonyságul adtam őt népeknek, fejedelemül és parancsolóul népeknek. Ímé, nem ismert népet hívsz elő és a nép, amely téged nem ismert, hozzád siet az Úrért, Istenedért és Izrael Szentjéért, hogy téged megdicsőített.” — Ésaiás 55:3—5

^23. Abdiás próféta folytatólag így szól: „Benjámin pedig a Gileádot” fogja birtokába venni. Egyedül a Benjámin törzse tanúsított hűséget Júda, a királyi törzs iránt. Benjámin törzse a királyi törzzsel együtt került fogságba s azzal együtt is tért vissza Sionba. Benjámin törzse azokat példázza, akik, miként Júda törzse, magukat a királyság érdekeinek szentelik. Azokat a megbízhatókat példázzák, akik őszinték az Úr iránt és hívek maradnak iránta. „Gileád” neve erős sziklát jelent, illetve sok bizonyságtevőt. Ez a Jordántól keletre elterülő vidék volt, Rúben és Gád, valamint Manassé féltörzse lakott ott; az nagyon alkalmas volt az ő részükre, mint baromtenyésztők részére. (Mózes IV. 32:1—5; V. 3:12—16) A Benjámin törzse tehát fog ennek a területnek a birtokába kerülni s ez prófétailag azon áldásokat példázza, amelyekben Jehova azokat fogja részesíteni, akik hívek Isten országának érdekeihez s emiatt részük is lesz a „Dávidnak ígért kegyelmekben”.

^24. A prófétai képek úgylátszik világosan mutatják, hogy Jehova először a hasonmási edomitákat, a klérust fogja kiszolgáltatni a szégyennek s azután teljesen elűzi azon birtokból, amelyet oly sokáig birtokoltak, s azután fogja kiirtani Isten minden ellenségeit; azután pedig az egész földet és minden embert teljesen Krisztusnak, az ő királyi házának kormányzása alá fog rendelni. „Izrael fiainak ez a száműzött serege azokat, amelyek a kananeusoké mind Sarfátig: a jeruzsálemi száműzöttek pedig, akik Szefarádban vannak, elfoglalják mind a déli városokat.” — Abdiás 20

^25. Ez teljesen egyezik az ábrahámi szövetség e rendelkezésével: „A te magod fogja bírni ellenségeinek kapuit!” A kananeusok Isten ellenségei voltak. Sarepta föníciai helység volt Tirusz és Sidon között, arról volt nevezetes, hogy Illés a