„Oldal:HU W1936.06.djvu/8” változatai közötti eltérés
(→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „108 {{raw:data:p|c|csak „haszontalan szolgája az Úrnak". Istennek senki sem hajthat hasznot. Az ő „hatalmának napja" itt van s mielőtt hatalmát Isten a gonosz…”) |
|||
Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
1. sor: | 1. sor: | ||
108 | 108 | ||
− | {{raw:data:p|c|csak „haszontalan szolgája az Úrnak". Istennek senki sem hajthat hasznot. Az ő „hatalmának napja" itt van s mielőtt hatalmát Isten a gonosz elpusztítására fel akarja használni, figyelmeztetést kíván közzétenni, hogy mindenki maga viselje a felelősséget. Izrael azokat példázza, akik Istennek szolgálni kívánnak és Isten | + | {{raw:data:p|c|csak „haszontalan szolgája az Úrnak". Istennek senki sem hajthat hasznot. Az ő „hatalmának napja" itt van s mielőtt hatalmát Isten a gonosz elpusztítására fel akarja használni, figyelmeztetést kíván közzétenni, hogy mindenki maga viselje a felelősséget. Izrael azokat példázza, akik Istennek szolgálni kívánnak és Isten szolgálatába is lépnek. Isten azt akarja, hogy ezek ismeretekben részesüljenek. Az őr vigyáz a reábízott érdekekre. Isten hozzákezdett hatalmának gyakorlásához a földön Jézus Krisztus útján és vigyázót rendelt a földön az ő országának érdekei felett. Ez a vigyázó (őr) nem egy ember, hanem a „hű- és bölcsszolga-osztály", akire Isten országának érdekei a földön most rábízattak. Az Úr napjának ítélete most bekövetkezett és rohamosan közeledik az óta, amidőn ki fogja veszteni a gonoszban veszteglő gonoszokat. Az Úr ezért mondja hű szolga osztályának: „örállóul rendeltelek Izrael házában; halld meg az én számból származó beszédemet és figyelmeztesd őket!" (Ezékiel 3:17—20) Az Úr beszéde itt világosan mutatja, hogy a szolga-osztálynak a kötelessége, hogy figyelmeztessen és felvilágosítson másokat, s hogy e kötelesség tekintetében felelősségre vonja tanúbizonyságait és teljes, maradéktalan kötelességteljesítést kíván szolgájától és másokra is felelősséget hárít, akik arról tudomást szereznek. Itt arról az utolsó bizonyságtevésről van szó, amelynek az Úr és a Sátán közötti végső ütközet előtt kell elhangzania.}} |
− | |||
− | |||
− | érdekekre. Isten hozzákezdett hatalmának | ||
− | |||
− | |||
− | felett. Ez a vigyázó (őr) nem egy ember, hanem | ||
− | a „hű- és bölcsszolga-osztály", akire Isten | ||
− | |||
− | napjának ítélete most bekövetkezett és | ||
− | |||
− | gonoszban veszteglő gonoszokat. Az | ||
− | mondja hű szolga osztályának: „örállóul | ||
− | |||
− | származó beszédemet és figyelmeztesd őket!" | ||
− | (Ezékiel 3 :17—20) Az | ||
− | mutatja, hogy a szolga-osztálynak a kötelessége, | ||
− | hogy figyelmeztessen és felvilágosítson másokat, | ||
− | s hogy e kötelesség tekintetében felelősségre | ||
− | vonja tanúbizonyságait és teljes, maradéktalan | ||
− | kötelességteljesítést kíván szolgájától és | ||
− | |||
− | |||
− | szó, amelynek az | ||
− | |||
’* Most az Ür Jézus az ítélőszékbe ült és gyako¬ | ’* Most az Ür Jézus az ítélőszékbe ült és gyako¬ | ||
rolja az Istentől kezeire bízott hatalmat, még- | rolja az Istentől kezeire bízott hatalmat, még- |
A lap 2020. augusztus 26., 09:15-kori változata
108
’* Most az Ür Jézus az ítélőszékbe ült és gyako¬ rolja az Istentől kezeire bízott hatalmat, még- pedig mint bitó és ítéletének végrehajtója is. Előtte jelennek meg a föld minden nemzetei. Most alkalmat nyújt nekik a döntésre, hogy ki¬ nek akarnak szolgálni: és azért tétet bizonyságot a nemzetek füle hallatára, hogy választani tud¬ janak, hogy az Ür mellé akarnak-e állani és élni kívánnak-e vagypedig az ördög mellett maradnak és el akarnak pusztulni. E bizonyság hirdetése tehát az emberek hasznára történik és minden¬ kinek alkalmat nyújt, aki Isten mellett kíván ál¬ lást foglalni és közre akar működni az ö nevének igazolásában. Jehova bizonyságtevői csak úgy lehetnek hívek, ha Isten parancsának szótfogad- va végzik a bizonyságtevést és az ország gond¬ jukra bízott érdekeit képviselik. Jó akarat
- 'Isten a gyermek. Jézus születésekor angya¬
lai útján közöltette az ott összegyűlt tanúbizony¬ ságok előtt, hogy Jézus az emberiség megváltó¬ ja s akkor nyomban elhangzott az égi prófétai ének Isten dicsőítésére: „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és béke e földön a jóa- karatú emberek között!" (Lukács 2 : 14, Rother- ham ar.gol-f. szerint) Nem ez az üzenet képezte | Isten jó akaratának kezdetét az emberek iránt, mert Isten mindenkor jó volt. Ez csupán azt je¬ lentette, hogy a földön azoknak az embereknek, akik jóakarattal viseltetnek Isten iránt, békéjük lesz az Istennel. Ezek Jézus Krisztusnak az ember megváltásáért kifolyt vére útján jöhetnek Isten¬ hez és békülhetnek ki vele Jézus vére nem folyt általánosan és különbségnélkül minden ember üd- vözítésére, hanem csakis a jóakaratúak érdeké¬ ben, akik ezen jóakaratukat azáltal fejezik ki, hogy Istennek és Jézus Krisztusnak szolgálnak. Mindazok, akik nem teszik meg önként ezt a lé¬ pést, szükségképpen el fognak pusztulni. Ezt vég¬ legesen bizonyítja a következő feljegyzés: „Aki hiszen a Fiúban, örök élete van annak: de aki nem hiszen benne (vagy engedelmeskedik neki) nem látja meg az életet, hanem Isten haragja ma¬ rad rajta." — János 3.36 ” Amidőn az igazságról tudomást szerez, azál¬ tal az igazságnak hinni és engedelmeskedni tar¬ tozik. Ha vonakodik hallgatni és hinni az igazság¬ nak, Isten haragja marad rajta s nem távozik el tőle. Az átok csak azoktól távozik el, akik tudo¬ mást szereznek és hisznek s az Isten és az ő or¬ szága mellé állanak. Miután az Ür mellett fog¬ laltak állást, felelősek és híven szolgálni tartoz¬ nak Istennek és Krisztusnak. A felelősség azon időtől kezdődik, amidőn tudomást kezdenek sze¬ rezni Jehováról és az ő szándékáról, amint írva van: „Amint hall a fülök, engedelmeskednek és idegenek is hízelegnek nekem." — 18. zsoltár 45 ” Jéhu jelképesen Jézus Krisztust és a „hű- s bölcsszolga-osztályt" példázta, a királyiház tag¬ jait. Majdnem Izrael egész nemzete megvetette szövetségét és ördögimádásra tért át. Jéhu az ör¬ dögimádók elpusztítására küldetett. Abban az az országban élt egy Jonadáb nevű ember; nem volt ^izraelita, de mindazáltal jóindulatú ember volt és igazságosan kívánt élni és Istennek óhaj¬ tott szolgálni. Jonadáb a hű, felkent szolga-osz¬ tálytól különböző oly emberekből álló osztályt pédázott, amely szolgálni kíván az Ümak. Ami¬ dőn Jéhu találkozott Jonadábbal, így szólt. Jona- dábhoz: „Olyan a te szíved én irántam, mint az enyém te irántad? És monda Jonadáb: Olyan!" Azután mintegy a következőket mondta Jéhu Jo- nadábnak: „Bizonyítsd be ezt előttem azzal, hogy kezet nyújtasz, mellém ülsz a kocsimba és velem jössz az úrhoz való buzgóságom szemtanúja¬ képpen. (Kir. II. 10 : 15, 16) Isten akkor egy pró¬ fétai képet alakíttatott, amiben oly emberekből álló osztály van példázva, amely az Ür Jézus, a nagyobb Jéhu templomához étkezése óta talál¬ kozott össze a „hű-és a bölcsszolga-osztályal"; ezek a jóindulatú emberek szolgálni kívánnak Istennek s most lesznek felszólítva Isten iránti jóakaratuk és igazságra való törekvésük beiga- zolására. amennyiben hozzácsatlakoznak az Ür szervezetéhez s vele akarnak tartani; mert Jéhu kocsija ezt a szervezetet példázta. ” Az Ür Jézus hűszolga-osztályáról mint „juhai- ról" is beszél. Jonadáb úgylátszik egy osztálynak a kezdetét jelenti, amelyre Jézus „más juhaim" szavaival utalt, mondván: „Én vagyok a jó pász¬ tor: ismerem az enyéimet és ők is ismernek en¬ gem, amiképpen az Atya ismer engem és én is¬ merem az Atyát; és az én életem adom a juhokért; de más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók; ezeket is elő kell hoznom és meghallják az én szómat és leszen egy akol és egy pásztor." (János 10 ; 14—16) Ezek a „más juhok" nyilván azon jóindulatú emberek, akik az Ür Jézus templomhoz jövetele és a templomi se-