3 315
szerkesztés
„Oldal:Hiszékenykerítők-rész-2-Társak-Az-Ő-müve-és-cselekedete-rész-1-1937.djvu/10” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:m|0|0|0|15|{{raw:data:ai|2|10|}}}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c| a jóakarata emberekről, akik a nagysokaságol fogják alkotni a földön, ’megragadják…”
(→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:m|0|0|0|15|{{raw:data:ai|2|10|}}}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c| a jóakarata emberekről, akik a nagysokaságol fogják alkotni a földön, ’megragadják…”) |
(Nincs különbség)
|
A lap 2023. május 17., 09:02-kori változata
A lap nincsen korrektúrázva
10
a jóakarata emberekről, akik a nagysokaságol fogják alkotni a földön, ’megragadják egy zsidó férfiú ruhája í szélét1, illetve Jézus Krisztust, s amennyiben a ruhának széle a lábakhoz közel esik, a „zsidó itt a maradékot, Krisztus testének hűséges tagjait is példázza, és ezek a Jóuknnitú emberek Így szólnak hozzájuk: „Veletek akarunk menni, mivel hallottuk, hogy Isten veletek van". Nyíltan bizonyítják, hogy Isten, az ő királya és királysága mellett foglaltak állást. Az Úr Jézus Krisz¬ tus előtt leborulnak és magasztalják nevét. Megragad¬ ják az Urat és kimutatják Isten és Jézus Krisztus iránti szívállapotukat. Nem szégyenük nyíltan bevallani Krisz¬ tushoz a királyhoz, és Jehovához az örökkévalóság nagy királyához való tartozandóságukat. Nem vonakszanak, hanem örvendenek, hogy Jehova nevéről és királyságᬠról szóló bizonyság hordozásában a maradékkal egybe¬ fűzve lehetnek és együtt viselhetik azon gyalázásokát, melyekben mindazoknak részük lesz, akik az Isten és Krisztus iránti buzgalmukat és fogadalmukat kinyilvᬠnítják. Ebben a prófétai képben a maradéknak vezető szerepe van, amelyhez a tizes számban példázott jona- dábok vagy a nagysokaság tagjai is csatlakoznak és vele együtt a helyes úton haladnak. Az áldozati ajándé¬ kot magukkal viszik a szolgálatba, azaz dicsérettel és teljes odaadással áldoznak, feláldozzák idejüket, erejü¬ ket és pénzüket, hogy azáltal a királyság ügyét Jehova
és az ő királya magasztalására előmozdítsák. „Sok népek"
39 Jehova prófétája a „sok népekhez" tartozókat úgy
ecseteli, mint akik Isten szervezetéhez húzódnak, hogy azok útján, akik az Ür házát alkotják, Jehova és az ö királysága felöl felvilágosításban és tanításban része¬ süljenek. Itt a maradék ismét a nagysokaság segítőtár¬ saképpen van bemutatva. A próféta így szól: „És eljön¬ nek a sok népek, mondván (egymásnak és ismerőseik¬ nek); Jertek menjünk fel Jehova (királyságának) he¬ gyére, Jákób Istenének házához (ami az Őr szellemi ju- hait, a királyiház tagjait jelenti), hogy megtanítson minket az 0 útaira, és mi járjunk az ö ösvényein, mert tanítás (a cselekedetek és helyénvaló dolgok előírása) Sionból (a templomból, Isten lakhelyéből) jő, és Jeru¬ zsálemből (azaz az Ür szervezetéből, Isten tanúinak lak¬ helyéből) Jehovának beszéde (a királyságról szóló való¬
di és mértékadó üzenet)." — Ésaiás 2 :3.40 A földön élő jóakaratú emberek látni fogják a
„pusztító útálatosságot", azaz a vallászervezeteket, me- i lyek magukról azt képzelik, hogy a föld feletti uralom¬ ra ők vannak hivatva; ezek a jóhiszemű emberek a Sátán vallásszerveztéből kimenekülnek és gyorsan Krisz¬ tus királyságához fordulnak. (Máté 24:15)Ott tanításban részesülnek és a maradékkal együtt résztvesznek az Ür szolgálatában, miáltal a két osztály, úgy a szellemi, mint á földi, társak lesznek és közös szolgálatot vé¬
geznek. A juhok kinyilvánulása
41 Egy idő óta az Ür „más juhai" szintén ismeretessé
lettek, melyeknek cselekedete a fentiekben vázolt pon¬ tok megvizsgálására irányuló szentirati szövegekre tᬠmaszkodik. Jézus Krisztus a nagy Bíró a templomban tartózkodik s a nemzetek Ítéletre gyülekeznek eléje; ez az ítélet azon bizonyítékra támaszkodik, amit ma a nemzetek egymás ellen hoznak fel. (Máté 23:31, 32) Ezen bizonyíték Jehova tanúival szemben való viselke¬ désükben nyilvánul meg, miáltal az Ür és az ő királysᬠga iránti szivállapotukat bebizonyítják. Jehova tanúi,
a maradék tagjai felvonulnak és Isten parancsolata iránt való engedelmességből. Jézus Krisztus vezetése
alatt, hirdetik a királyság evangéliumát. A rosszindula¬ tú emberek, különösen a vallásiaskodók, gonosz és rend¬ kívül önző szívvel rendelkeznek, és üldözik Jehova ta¬ núit, amiért az Ür „kecskebakok**-hoz hasonlítja őket, miáltal a kegyetlenek, akik Jehova tanúival gonoszul cselekszenek, saját maguk ellen tanúskodnak és magukat ítélik el. A másik oldalon a jóakaratú emberek nyilvánul¬ nak meg, akik látják a „kecskebak"-osztály vallásiasko- dóinak kegyetlen és igazságtalan magatartását Jehova tanúival szemben, s látják, mennyire használják ezen hűségeseket Isten és Jézus Krisztus nevét gyalázó ter¬ hek hordozására, és világosan felismerik, hogy Jehova tanúi az Ür szolgái, mig a vallásiaskodók az ördög szol¬ gálatában állanak. A jóakaratú emberek tudják, hogy a vallásiaskodók Isten gyermekeinek és szolgáinak üldö¬ zése miatt az ö kegyében nem részesülnek. Elismerik, hogy a maradék viselkedése nemcsak helyes, hanem igazságos is és az Ür nevéért a szolgálatban szenved¬ nie kell. Mivel jóakaratunk, felkeresik a maradékot, se¬ gítik és gyámolítják, s kijelentik, hogy ezeket az Isten¬ nek szolgáló tanukat támogatásban részesítik. Nyíltan kijelentik, hogy a maradékot támogatják, miáltal Isten és az ő királysága mellett foglalnak állást, a maradék¬ hoz csatlakoznak és társaik lesznek a szolgálatban. Fel¬ ismerik Jézus Krisztus elismerését, mely a következő szavakban nyilvánul meg: „Jertek Atyámnak áldottai, örököljétek a földet, mely nektek készíttetett a világ alkotásától fogva". Ezáltal az Ür ismét azt bizonyítja, hogy ez az osztály vagy csoport ugyan az ő gondvise¬ lésének első megnyilvánulása, de szándékainak megva¬ lósításánál utolsónak lesz előhozva, amit Jézus szavai támogatnak, amennyiben 'az elsők utolsók és az utol¬ sók elsők lesznek*. Ezáltal az Ür megmásithatatlanul bizonyítja, hogy a jóakaratú emberek az ö „más juhai", akik az elsőnek kiválasztott juhok társai lesznek, miál¬ tal mint társak, Jehova, az ö királya és királysága szol¬
gálatában közös szolgálatot végeznek. Az egybegyűjtés ünnepe
42 A sátoros ünnepet, melyet „az egybegyűjtés ünne¬
pének" is neveztek, Isten szövetséges népének évente egyszer meg kellett ünnepelnie, úgy amint megparancsol¬ ta, s azon az izraeliták, asszonyok, gyermekek és a ’te ka¬ puidban álló jövevények!* is résztvettek. Minden hete¬ dik év végén ezen az ünnepen az egybegyűltek előtt fel kellett olvasni Isten jelen törvényét. Ez nyilván a szel lemi-osztály kiválasztását példázza, ami már megtör¬ tént, s most következik a „jövevények" a „nagysoka¬ ság" egybegyűjtése. Ebből kitűnik, hogy a szellemi ma¬ radék és a földi nagysokaság az Úr örömének ünnepén társak lesznek, „És megparancsolá nékik Mózes, mond¬ ván: A hetedik esztendő végén, az elengedés esztende¬ jének idejében, a sátorok ünnepén... Gyújtsd egybe a népet, a férfiakat, az. asszonyokat, a kicsinyeket és a te jövevényedet, aki a te kapuidon belül van, hogy hall¬ ják és tanuljanak, és féljék Jehovát, a ti Isteneteket, és tartsák meg és teljesítsék e törvénynek minden igé¬
jét." - Mózes V. 31 :10—12.43 Ez a maradék és a jóakaratú emberek egybegyűjté¬
sére vall, akik a nagysokaságot alkotják, amit az Ür utasítása szerint végezni kell, s ennek az egybegyűjtés¬ nek még Armageddon előtt kell megtörténnie. Ebből a szellemi-osztálynak a „más juhokkal" szembeni helyze¬
te tűnik ki.44 Ma mindazok, akik Jehovának szentelték magukat,
örvendenek, mivel hitük által látják, hogy a szabadulás
és Jehova neve igazolásának napja közel van. A mara-