3 315
szerkesztés
„Oldal:Hiszékenykerítők-rész-2-Társak-Az-Ő-müve-és-cselekedete-rész-1-1937.djvu/4” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:m|0|0|0|15|{{raw:data:ai|2|4|}}}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c| váltságul sokakért." (Máté 20 : 28) Jézus azokért ál¬ dozta fel életét, akik benn…”
(→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:m|0|0|0|15|{{raw:data:ai|2|4|}}}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c| váltságul sokakért." (Máté 20 : 28) Jézus azokért ál¬ dozta fel életét, akik benn…”) |
(Nincs különbség)
|
A lap 2023. április 25., 12:52-kori változata
A lap nincsen korrektúrázva
4
váltságul sokakért." (Máté 20 : 28) Jézus azokért ál¬ dozta fel életét, akik benne hisznek és neki Isten paran¬ csolatai iránti tiszteletből engedelmeskednek. Jézus ki- oinlott vére az emberi nem közül csupán azoknak szol¬ gál váltságdíjul, akik benne hisznek, neki engedelmes- keilnok, és senki másnak, A szándékos bűnösnek a vált¬ ságdíj áldozata semmi hasznot nem nyújt. Adára szán¬ dékosan vétkezett, mivel Isten törvényének és enge¬ detlensége következményének teljes tudatában volt. Azért áll megírva: „Ádám nem csalattatott meg, hanem az asszony megcsalattatván, bűnbe esett." (Timóth. I. 2:14) Nincsen'semmi bizonyíték, miszerint el lehetne hinni, hogy a váltságdíj-áldozat Adám javára szolgált volna, hanem abból Adám azon leszármazottainak volt és van hasznuk, akik Jézus Krisztusban hisznek és neki engedelmeskednek. Jézusról szólva. Keresztelő János, ezeket mondotta: „Aki az ő bizonyságtételét befogad¬ ja, az megpecsételte, hogy az Isten igaz. Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket. Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent. Aki hisz a Fiúban, örök élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta." — János
3 :33—30.4 Emberek tanítása a „világegyetem megmentéséről1’,
miszerint Isten végezetül mindenkit oltalomban része¬ sít, homlokegyenest ellenkezik az írással, és teljes dőre¬ ség. A Szentirás valamennyi szövege teljesen egyezik abban, miszerint az, akik oltalomban részesül, Istenben ■ és Jézus Krisztusban kell hogy higyjen és nekik enge¬ delmeskedjen. A szabadulás Istentől jön Jézus Krisztus által, és csak azok részesülnek benne, akik Istenben és Jézus Krisztusban hisznek és nekik engedelmeskednek: „Mert a bűn zsoldja halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Jézus Krisztusban." (Róma 0 :23) „És tökéletességre jutván, örök idvesség szer¬ zője lett (Jézus Krisztus) mindazokra nézve, akik neki engedelmeskednek." (Zsidók 5 :9) „Mert itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán; hapedig először mi rajtunk kezdődik, mi lesz azoknak a végök, akik nem engedelmeskednek az Isten evangéliumának? És ha az igaz is alig tartatik meg, hová lesz az istente¬ len és bűnös"? (Péter I. 4 :17, 18) Az Isten iránt enge detlenekröl meg van írva: „Tűznek lángjában, ki bosz- szút áll azokon, akik nem ismerik az Istent, és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangé¬ liumának; akik meg fognak lakolni örök veszedelemmel az Úr ábrázatától, és az ő hatalmának dicsőségétől." —
Thess. II. 1 :8, 9.5 Mely két csoport példázza tehát a kétféle juhokat
és részesül Jehova áldásában? Ezeket az írás „kicsiny nyájnak11 nevezi, amely mindazokat magábanfoglalja, akik Jézus Krisztus királyságában fognak egyesülni, (Luk. 12:32) és a „nagysokaság11, amely mindörökké Jehova Istennek fog szolgálni a földön. Elsősorban a kicsiny nyáj részesül elhívatásban, míg a „más juhok", illetve a nagysokaság tagjai utoljára lesznek kiválaszt¬ va. Azért mondotta Jézus a két osztályról vagy cso¬ portról: „Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéi¬ met, és engem is ismernek az enyéim... Más juhai m is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók; azokat is elő kell hoznem, és hallgatnak majd az én szómra, és lészen egy akol és e g y pásztor." — János
10 :14, 16.6 Ma feltétlenül szükséges, hogy mindazok, akik ma¬
gukat Isten és Jézus Krisztus szolgálatóra kötelezték, az Úr juhainak mimikét osztályát felismerjék és róla értesüljenek, továbbá a két csoport kötelességéről, fel¬
adatáról és egymás iránti kötelezetségeiröl tudomást szerezzenek. Amint látszik, a „kicsiny nyáj1 tagjai kö¬
zül egyesek még a földön tartózkodnak, és ezekkel van¬ nak kapcsolatban azok a mások, akik kétségnélkül a nagysokaságot alkotják. A két osztály tagjai közül egyesek mintha nem lennének tisztában az egymás irán¬ ti kölcsönös helyzet felől. Értesültünk, hogy azok kö¬ zött, akik magukat az egyik vagy másik csoport tag¬ jainak tartják, súrlódás és szóharc is előfordul. Tény¬ leges ok az ilyen vitatkozásra bizonyára nincsen, minek- folytán ott, ahol civakodás fordul elő, az indíték félreér¬ tésen alapszik, vagypedig egyesekben megnyilvánuló ferde érzület következménye. Ha a két csoport egymás¬ iránti kölcsönös helyzetét a Szentirás helyes megvilágí¬ tásában felismerjük, akkor a világi csoportoknak — s bizonyára a többinek sem — nem fog helyzetük felis¬ merése nehézségekbe ütközni, miszerint örömmel és hű¬
ségesen töltenék be a részükre kiutóit tisztséget.7 Már az Űr Jézus eljövetele előtt is voltak hűséges
emberek, akik Istennek teljesítettek szolgálatot, habár annakidején még semmi intézkedés nem történt örök életük elnyerése érdekében. Az Űr Jézus halálával és feltámadásával nyitotta meg Isten először a szellemi¬ osztály kiválasztásának útját; és ennek a szellemi-osz¬ tálynak kiválasztása utón nyílott meg az út a földi cso¬ port részére, hogy magát felismertesse és az Űr köré gyülekezzen. Ezáltal nem akarunk a váltságdíj áldoza¬ tónak mélyebb megvitatásába bocsátkozni, hanem in¬ . kább a szellemi és földi csoport közötti helyes és írás¬ szerű kapcsolatra utalni, szemünk előtt tartva azon kö¬ rülményt, hogy a váltságdíj áldozata mindkét csoport javára fog szolgálni; mert más út az üdvözülésre nin¬
csen. — Apcsel. 4 :12. Jéhu és Jonadáb
8 Mindazon események, melyek Izraelen és a hozzájuk
csatlakozottakon bekövetkeztek és az írásban feljegyez tettek ;,példaképül“ szolgálnak mindazok felvilágo¬ sítására, akik a világ végezetén, azaz ma, a földön él¬ nek. (Kor. I. 10:11) Az Úr ezen bejelentett szabálya szerint a felszenteltek ezeknek az előképeknek tanul¬ mányozása által a „kicsiny nyáj" és a „nagysokaság’1 valódi helyzetébe helyes belepillantást nyerhetnek. Az írás figyelmezteti a két osztályt: „A bölcseség kezdete: szerezz bölcseséget." Eszerint legfontosabb az, hogy Jehovával és Jézus Krisztussal kapcsolatos és kölcsönös helyzetünket helyesen értékeljük. Isten tetszését a két csoport egyazon forrásból eredő cselekvési ösztön által nyerheti el. Az indítóoknak önzetlenségből kell fakadnia, miszerint a teremtmény, szeretet és önzetlenség által vezetteti magát Isten és Krisztus szolgálatára. Miután Jehova Jéhura vonatkozó szavainak értelmét övéinek kinyilatkoztatta, földön elő népével megismertette a „nagysokaság11 szó mivoltát. Isten népe azután értelmet kezdett szerezni a két csoportról, melyet Jehova a vált¬
ságdíjból eredő üdvözülésben és örökéletbcn részesít.9 Amennyiben az előképek a mi javunkra lettek ala¬
kítva, szolgáljanak mindenkor útmutatóul a helyes magyarázatban való részesülésnél. Jéhu Izrael tisztvi¬ selője volt és Jehova, az ördögi vallásiaskodók felett kimondott Ítéletének végrehajtása őt illette meg. Fel- kenetett, illetve kötelezve lett ennek a munkának el¬ végzésére, és azon volt, hogy azt Isten parancsolata szerint teljesítse. Jéhu elsősorban Jézus Krisztust, Je¬ hova akaratának hatalmas végrehajtóját példázta, aki betölti Jehova bosszúját az ördög és szervezete fellett. Az ördög szervezetének fő alkotóeleme a vallás. Jéhu példázza Krisztus hűséges testtagjait is, a már említett
szellemi-osztályt, mely az előképben szintén bennfoglal-