2 Ez ünnepnek az ókorban előképe is volt Az első va¬ csora a keresztény korszak előtti tizenhatodik században, illetve ezelőtt 3458 évvel volt megtartva, azonban az abban rejlő csodálatos prófétai tanítás különösen a jelen időre érvényes. Pál apostol részben idézett fenti szavai ez egy¬ kori ünnepre hívják fel a figyelmet s megmagyarázzák annak mély értelmét: „Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, amint hogy ti kávásatoknak vagytok. Mert a mi páskabárányunk is meg van ölve már: a Krisztus. Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, se rossza¬ ság és gonoszság kovászával, hanem tisztaság és igazság kovásztalanságával." (L Kor. 5:7, 8) Az egészen világos, hogy az apostol itt nem arra hivatkozik, amit később „az Ür emlékvacsorájának" nevez, mégha helyes is ezt az em¬ lékvacsorát minden évben az eredeti páskavacsora évfor¬ dulóján megünnepelni. Az Úr vacsorája a Krisztus halála emlékünnepe Jehova neve igazolására. Jehova tanúi pon¬ tosan ragaszkodnak az írás szabályaihoz s így ezt ebben az évben kedden este, április ló^án ünnepük meg. Ez nem¬ csak annak a napnak az évfordulója, melyen Jézus beve¬ zette az emlékünnepet, hanem még annak a napnak is, amelyen az első páskát ünnepelték Egyiptomban, ugyanis Abib (vagy nizán) hó 14-ik napjának, amely hónap Jehova rendelkezése szerint aziév első hónapjai. 3 Az az ünnep, amelyhek a megtartására Pál apostol fel¬ szólította testvéreit, olyasvalamit jelent, amit az év min¬ den napján meg kell ünnepelni. Hogyan? Az életben a helyes, alkalmas utat választva azon tényre tekintve, hogy Krisztus Jézus, Isten Fia mint Páskabárány meghalt. Az apostal fontos utasításai szerint a valódi Páskabárány, „aki elveszi a világ bűneit", halálának az észszerű, logikus kö¬ vetkezményeként a szabadság cselekvési mód'ját kell kö¬ vetni. Az „ünnep" kifejezéssel az apostol nem a páskava- csorára hivatkozik, melyet az izraeliták lent Egyiptomban ünnepeltek. Ha nem erre a vacsorára hivatkozik és arra sem, hogy keresztények résztvesznek áz „Isten Báránya", Krisztus Jézus áldozatában, miért jelöli akkor a kereszté¬ nyek életében elfoglalt cselekvési pályát „ünnepnek"? Mivel a nizán hó tizennegyedik napján megünnepelt haj¬ dani páskaünnep után egy hétnapos ünnep következett, a „kovásztalan kenyerek ünnepe". Ez az ünnep a páska következménye volt és azáltal lett megjelölve, hogy a .Jehova akaratával összhangban meghatározott cselekvési szabályokat követték. Ez az egyhetes ünnep fontos, hisz az számunkra előkép. 4 A tárgyra való emlékezésünk felfrissítése végett idéz¬ zük itt Isten törvényét az ünnepet illetőleg, amelyből a páskavacsora evésével való összefüggés kitűnik. A II. Mó¬ zes 12. fejezetéből olvassuk: „így fogyasszátok azt el: Dere¬ kaitok legyen felövezve, saruitok a lábaitokon, bototok a kezetekben és sietve egyétek azt, mert Jehova páskája az. Meri átvonulok Egyiptom földjén ezen az éjszakán és meg¬ ölök minden elsőszülöttet Egyiptom földjén az embertől kezdve a baromig és Egyiptom minden istene felett ítéletet tartok én, Jehova. Es a vér [a bárány vére, amit az izráelita házak ajtaja félfájára és felsőküszöbére hintettek] jelül lesz nektek a házakon, amelyekben lesztek. Ha meglátom a vért, elkerüllek titeket, hogy ne legyen rajtatok a pusztító csa¬ pás, mikor megverem Egyiptom földjét. Szolgáljon nektek e nap emlékezetül, ünnepnek szenteljétek azt Jehova szᬠmára nemzedékről-nemzedékre, örök rendtartás szerint ünnepeljétek azt. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret, még az első napon takarítsátok el a kovászt házaitokból, mert ha valaki kovászost eszik az első naptól a hetedik napig, az ilyen lélek irtassák ki (angol B.: vágassák le) íz ráolből. Az első napon pedig szent gyüléstek legyen és a hetedik napon is szent gyűlés legyen nálatok, semmiféle munkát n® végezzetek azokon a napokon, csak ami min¬ den ember ételéül szükséges, azt lehet elkészítenetek." 5 „Tartsátok meg a kovásztalan kenyerek ünnepét, mert azon a napon hoztam ki seregeiteket Egyiptom földjéről, tartsátok hát meg e napot nemzedékről-nemzedékre, örök rendtartás szerint. Az első [nizán vagy abib] hónapban, a hónap tizennegyedik napjának [a páskanapnak] estéjétől a hónap huszonegyedik napjának estéjéig egyetek kovász- ialan kenyere! Hét napon át [vagy a tizenötödik naptol a huszonegyedikig] ne lehessen kovászt találni házaitokban, mert aki kovászt eszik, az a lélek kiírtatik (angol B.: kivá- gatik) Izráel gyülekezetéből, akár idegen, akár az ország szülötte legyen. Semmi kovászost ne egyetek, minden lakó helyeteken kovásztalan kenyeret egyetek." - II. Mózes 12:11-20. 0 Pál apostol azt mutatja, hogy ez a hétnapos ünnep az, melyet ő kép gyanánt felhasznál, hisz a Páskabárány he¬ lyett különösen a kovásztalan kenyeret emeli ki. Termesze