A lap korrektúrázva van
46
zi az ő dicső feltámadásában való részesülést: „Mert arra hivattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek." (Péter I. 2:21) „Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tűztől, amely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek; sőt amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendhessetek; boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek lelke, amit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt.“ - Péter 1.4:12-14.
42 Azok a felszenteltek és Szellemtől-szülöttek, akik résztvesznek Krisztus szenvedéseiben, lesznek hasonlók az ő halálához; s ha így mint Krisztus hű vitézei mindhalálig kitartanak, részesedni fognak feltámadásában; hozzájuk fordulva, erről mondotta Jézus: "Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját." - Jelenések 2:10.
„A test megkülönböztetése"
43 Akik Krisztus Jézusban vannak, különbséget fognak tenni és kell is tenniök, Krisztus testében; illetve,
világosan különbséget fognak tenni az emberi test és a KRISZTUS teste között. „Mert amiképen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai noha sokan vannak, mind egy test, azonképen a Krisztus is. Mert a test sem egy tag, hanem sok." (Kor. I. 12:12, 14) Csak olyanok vesznek részt méltóképpen az Úrvacsora jegyeiben. A méltatlan evés és ivás belőle, illetlenül való résztvételt jelent. „Azért aki méltatlanul eszi e kenyeret vagy issza az Úrnak poharát vétkezik az Úr teste és vére ellen. Próbálja meg azért az ember magát és úgy egyék abból a kenyérből és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét. Ezért van tiköztetek sok erőtlen és beteg (a lelki életben) és alusznak sokan. Mert ha mi ítélnők meg magunkat, nem itéltetnénk el." - Kor I. 11:27-31.
44 Az apostol mondja: "Krisztus, ami pászkabárányunk megáldoztatott. Azért szenteljük meg az ünnepet! "Ezalatt azokat érti, akik ugyanazon osztályból valók, amelyhez őmaga is tartozott, tehát a szellemi-osztályt érti. Ha valaki jonadáb, az illető nincsen a Krisztusban, részt sem vehet Krisztus halálában és feltámadásában. Részéről tehát helytelenség volna résztvenni az Úrvacsora jegyeiből.
"Amíg eljövend"
45 Az ihletett apostol tovább oktatja keresztény társait az Úrtól nyert igékre, mondván: "Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövénd!" (Kor. I. 11:26) Aki illetékesen Krisztus testét megkülönböztetve, vesz részt az Úrvacsorában, kimutatja, hogy felismerte, Jézus Krisztus halálának redeltetését s látja, hogy neki is kiváltságában áll, vele szenvedmi és meghalni, hogy vele élhessen és részesülhessen dicsőségében és uralkodásában. Most Jézus Krisztus a templomához jött; de még vannak olyanok is a (földi) testben, akik jogosan ünneplik meg az Úrvacsorát azt meg kell ünnepelniök mindaddig, amig elváltozásuk (elköltözésük) eljön, amidőn egy pillanat alatt elváltoznak, emberi testüket letéve és az Úrtól szellemi testet nyervén. Az ő feladatuk az Úrvacsora megtartása,hogy így bízonyságot tegyenek Istennel és Jézus Krisztussal való kapcsola-
tukról s borzasztó hanyagságra vallana, ha elmulasztanák megtartani az Úrvacsorát. "Amíg eljövend!", úgy értelmezzük, hogy míg az utolsó tag is befejezi földi futását és emberiből szellemi teremtményé lesz.
A királyság szövetsége
46 Miután Jézus az Úrvacsorát beiktatta és a hű tanítványok ettek belőle s azzal kifejezték azon szilárd elhatározásukat, hogy híven követik Mesterüket nyomdokain, Jézus meghívta, vegyenek részt vele a királyságában is s ezért mondta nekik: "Ti vagytok pedig azok, akik megmaradtatok velem az én kisérteteimben. Én azért adok néktek, amiképen az én Atyám adott nékem országot,hogy egyetek és igyatok az én asztalamon az én országomban és üljetek királyi székeken, ítélvén az Izrael tizenkét nemzetségét" (Lukács 22:28-30) Csak akik ily viszonyban állanak az Úrral, amilyenben az apostolok állottak, vehetők fel a királyság szövetségben. Emiatt csak akik a Krisztusban vannak és részt vesznek az ő halálában, vesznek részt az ő királyságában is. Mindenki ki van zárva tehát belőle a felkenteken és Szellemtől-szülötteken kívül, tehát csak ezek vehetnek részt jogosan és illetékesen az Úrvacsora jegyeiből.
Örömmel
47 1918-ban az Úr Jézus ítélet tételre jelent meg templomában és hozzáfogott a felkentek vagy szellemiszülöttek megítéléséhez. Akik ezen az ítéleten híveknek bizonyultak, felvétettek a templomba. Azóta Krisztus követői nem gyászolnak, hanem örömmel vesznek részt az Úrvacsorában, mivel az Úr, a ház feje, velük van. Ez egyezik is Krisztus Jézus szavaival: "Mondom pedig néktek, hogy mostantól fogva nem iszom a szőlőtőkének e terméséből mind ama napig, amikor ujan iszom azt veletek az én Atyámnak országában." - Máté 26:29.
48 A szőlő termése a bor, s ez nem csupán Jézus Krisztus kiomlott vérét példázza, hanem az Úr visszatérése után az Úr örömét is jelképezi. "hogy a bor megvidámítsa az ember szívét; s hogy az arca ragyogjon az örömolajától." (104. zsoltár 15) Jézus Krisztus, Jehova felkent és megdicsőített királya, templomában tartózkodik s azokat gyűjtötte maga köré, akik a próbán híven megállottak. Jehova ezeket kente fel s most mindnyájan vidámak és örvendenek az Úrban. Jézus Krisztus Jehova nagy igazolója s legfőbb öröme Atyja nevének igazolásából áll, amely célból jött volt. Meghívja templomba gyűjtött hű követőit, vegyenek részt az örömében s így szól: "kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; eredj be a te Urad örömébe!" (Máté 25:23) Most mindenki, aki a templomi sereghez tartozik, örvend az Úrban, amit a borból való új ivás példázz ővele és a templomban Jehovának, Atyjuknak dicséretét hirdetvén. "Az ő templomában mindenki az ő dicsőségéről beszél." - 29. zsoltár 9.
49 Ezek az újszövetség rendelkezései által Jehova nevének népéül választattak s mindnyájan bizonyságot tenni tartoznak Jehova nevéről és országáról. (Máté 21:14) Isten ezen hű szellemi és felkent fiai állandóan az igazság áldozatát mutatják be Istennek, mivel Jézus Krisztussal, fejükkel a templomban tartózkodnak. (Malakiás 3:4) A țemplomban, illetve az Úr rejtekében az Úr tanítja felkentjeit a próféciák jelentősége felől, amelyek most teljesülnek s ők az Úr akarata szerint „kimennek a táboron kívül" és a királyság híreit hirdetik s így veszik magukra azon gyalázásokat amelyek Jehovát és Jézus Krisztust érték. (Zsidók 13:13—15) Örvendenek ennek és méltányolni tudják ama tényt,
