A lap korrektúrázva van
219
bűne folytán az egész emberiség is átok alatt áll. (Róma 5:12) A gibeoniták megkíméltettek, mivel kijelentették, hogy elpártoltak és távol állanak az elvetemült kananeusoktól, akik szembeszálltak Isten jelképes országával, amelyet Palesztinában felépített. Hasonlóképpen most is csak olyanok részesülnek Jehova kegyelmében, akik az ő intézkedései szerint elszakadnak Sátán szervezetétől és kijelentik, hogy ők Istennek és az ő szervezetének az alattvalói s ezáltal kifejezik jóakaratukat Jehova iránt; csakis ezek az emberek bírják az ígéretet, hogy kíméletben részesülnek, amidőn a nagy ítéletvégrehajtó fegyvere kaszabolni fog.
23 Mivel Józsué csak ember volt, természetesen csalásnak fogta fel a gibeoniták állítását, de abból senkire nézve sem származott kár s így nem is volt csalás. A gibeoniták őszintén azt kívánták, értsék meg, hogy ők teljesen szakítottak a kananeusokkal s annak megfelelően bánjanak velük, jóllehet ezáltal az izraeliták rabszolgáivá lettek. Hasonlóképpen kell távozniok Sátán szervezetéből azoknak is, akik kíméletben kívánnak részesülni, és önként az Úr Jézus Krisztus rabszolgáivá kell lenniük és az ő felkentjeinek szolgálnak. A kananeusok közül csupán a gibeoniták bíztak Józsuéban és Józsué Istenében: „Nem volt város, amely békességre lépett volna Izrael fiaival, kivéve a Gibeonban lakó khivveusokat; haddal vették (foglalták el) a többieket mind.” — Józsué 11:19
24 Nem arra mutat-é ez, hogy Armageddonkor csak azok kíméltetnek meg az ítéletvégrehajtó fegyverétől, akik immár azelőtt elszakadtak Sátán szervezetétől és az Isten szerv. mellett foglaltak állást, s ebben az állapotukban híven kitartanak és igazságra és alázatosságra törekesznek?
25
A gibeonitákat kötelezte az Izrael fiaival kötött szövetség; ami azt példázza, hogy a nagysokaság tagjai is kötelezve vannak szövetségük által, hogy Jehovának és az ő felkent királyának szolgái legyenek: „Most azért átkozottak legyetek és ne fogyjon ki közületek a szolga, a favágó, és a vízhordó az én Istenemnek házában” (háza részére). — Józsué 9:23
26 A gibeoniták nem amiatt lettek átkozottak, mivel Józsuét rászedték, hanem, mivel khivveusok, illetve Kanaán, Kám átkozott fiának az ivadékai voltak. (Mózes I. 9:24, 25) Józsué szavai csupán arra emlékeztették őket, hogy Kám elátkozott kananeus ivadékaiból valók. Hogy valamily feltételek alapján egyáltalán megmenekültek, nagy kegyelem volt részükre, mert hiszen a halállal néztek szembe. Egyszóval, életről és halálról volt szó. Eredetileg a nagysokaság tagjai is átok alatt voltak és nagy kegyelem az ő részükre a megváltás és az élet megnyerése valamily feltételek alapján. A gibeoniták arra voltak utasítva, hogy nem lehetnek függetlenek és nem mentesíthetik magukat Isten házának szolgálatától. Azáltal, hogy Józsué megkímélte az életüket, a szabadítójuk lett, mégpedig kettős értelemben; amint a feljegyzés mutatja, később a gibeoni ütközetkor. (Józsué 10:6-12) Így lesz a nagyobb Józsué is a nagysokaság szabadítója és kíméli meg őket a hasonmási gibeoni ütközetben, Armageddonkor. Azok a gibeoniták megjelöltettek hom-
lokaikon, miképpen a nagysokaságnak a jelen időben meg kell jelöltetnie homlokán, mégpedig annak előfeltételeképpen, hogy az armageddoni csatában megmeneküljön. (Ezékiel 9:4—6) A gibeoniták életbenmaradásuk miatt Józsué Istenének házában Isten szolgáivá kellett legyenek. Hasonlóképpen a nagysokaság tagjai is csak, úgy maradhatnak életben, ha Jézus Krisztus házában, illetve Isten templomának szolgái lesznek. A gibeonitáknak össze kellett törniük bálványaikat, képeiket és mindenüket, ami az ördög szervezetéhez való tartozandóságukra mutatott, főképpen attól kezdve, hogy Gibeon az Úr papi városává neveztetett ki. (Józsué 21:13-19) A gibeonitákban példázottak, a nagysokaság is hasonlóképpen minden bálványt és bálványképet, minden formaságot és az ördög szervezetének valamely részéhez való tartozás jelét el kell távolítsa magától és csak teljesen Jehovának és Jézus Krisztusnak kell hódolnia és szolgálnia, akitől az üdvössége származik. Ez azt jelenti, hogy a nagysokaság látni fogja, hogy Isten törvényének megsértését jelentené, ha valamely képet, lobogót, tárgyat vagy teremtményt imádna.
27 Természetesen a gibeonitáknak körül kellett metéltetniök Istenhez való ragaszkodásuk kifejezéseképpen. (Mózes II. 12:48, 49) Ezt az idegenekre vonatkozó törvényszabály követelte, amiről a sátoros ünneppel kapcsolatban is szó van: „A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyűjtőd a termést a te szérűdről és sajtódról. És örvendezz a te ünnepeden, te és a te fiad, a te leányod, szolgád és szolgálóleányod, a lévita, a jövevény, az árva, az özvegy, akik belül vannak a te kapuidon.” (Mózes V. 16:13, 14) Ezek az igazságok továbbá annak kimutatására is szolgálnak, hogy a gibeoniták a nagysokaságot példázták, amely most a hasonmási lelki Izraellel együtt ünnepli a hasonmási sátorok ünnepet. Ezek „Isten előtt állnak és szolgálnak neki éjjel és nappal”, illetve állandóan és nem hagynak fel szolgálatukkal. Amint azt a gibeoniták országának fekvése és életviszonyaik mutatják, favágásra és vízhordásra alkalmas nép voltak, tehát nagyon alkalmasak voltak a szolgálatra; ugyanazt mutatja a jonadábok, illetve a nagysokaság helyzete és lelkiállapota, hogy nagyon alkalmas a földön az Úr örökkévaló szolgálatára.
28
A gibeoniták nem voltak teljesen tudatlanok Isten felől; mert értesültek azon csodálatos dolgokról, amit Isten cselekedett s aminek cselekvésére Mózest utasította. Hasonlóképpen értesült a nagysokaság is Isten- és Jézus Krisztus felől és istenfélő volt, immár Krisztushoz menetele előtt is; ez ki is van mutatva ebben a prófétai képben: „Azok pedig felelének Józsuénak és mondának: Mivelhogy nyilván tudtokra esett a te szolgáidnak az, amit az Úr, a ti Istenetek parancsolt vala Mózesnek, az ő szolgájának, hogy nektek adja ezt az egész földet és hogy kiirtja előletek e földnek minden lakosait: igen féltettük tőletek a mi életünket, ezért cselekedtük ezt a dolgot.” — Józsué 9:24.
29 A gibeoniták e beszédében semmi gúny sem volt. Nem gyűlölték és nem vetették meg Isten igéjét, hanem kellő Isten-félelmet fejeztek ki, ami őket jóakaratúlag indította Isten szolgálatára.
