„Oldal:W1935.01.djvu/16” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
 
Oldal (be lesz illesztve):Oldal (be lesz illesztve):
23. sor: 23. sor:
 
meg az ellentétet!}}
 
meg az ellentétet!}}
 
{{raw:data:q|32| Mily gondolatot támaszt Dániel 10:1. a maradék tekintetében, Armageddon előtt és után?}}
 
{{raw:data:q|32| Mily gondolatot támaszt Dániel 10:1. a maradék tekintetében, Armageddon előtt és után?}}
{{raw:data:p|nq|1934. nov. 15.}}}}
+
{{raw:data:ta|r|1934. nov. 15.}}}}
Csehszlovákiában felelős: K. J. Kopetzky, Praha-Smíchov, U Nikolajky 15.
+
{{raw:data:ta|c|Csehszlovákiában felelős: K. J. Kopetzky, Praha-Smíchov, U Nikolajky 15.}}
Tynus nyomda. Praha
+
{{raw:data:ta|c|Tynus nyomda. Praha}}

A lap jelenlegi, 2020. október 25., 18:08-kori változata

A lap korrektúrázva van


16
nak mdnkáját, aki a Sátán szervezetére vonatkozó előre megírott isteni ítéletet végre fogja hajtani. Armageddonban mindazok megszűnnek, akik régtől fogva gonoszul elnyomták az emberiséget és Isten szent nevét és országát meggyalázták. A gonosztevők elpusztítását (megszüntetését) Jézus Krisztus fogja végezni.
30 Babilon a világtörténelem ezen időpontjában megszűnt világhatalom lenni, amennyiben a prófécia érinti és a méd-perzsák világhatalma kezdődött: »És a méd Dáriusz foglaló el az országot mintegy hatvankétesztendős korában.« (Dán. 5:31.) »Dáriusz« neve »kényszerítőt« (»győzőt«) és »megtartót« is jelent. Dáriusz tényleg teljesen legyőzte Babilont és megtartotta Dánielt, Jehova hű prófétáját és szolgáját. Amint mondják, Dáriusz a perzsa Cirusz rokona, illetve nagybátyja volt valószínűleg Cirusz örökölte a méd Dáriusz trónját. Mintha ez arra mutatna, hogy Dáriusz a legfelsőbb hatalmat, Jehova Istent példázza. Dáriusz Babilon bukásakor kezdte meg uralkodását mint világhatalom. Babilon bukása Sátán szervezetének bukását mutatja s Dáriusz itt Jehovát példázza, aki természetesen a világegyetem legfőbb és legelső uralkodója. Cirusz, a második uralkodó Jézus Krisztust, Jehova, illetve »mindenek örökösét« példázza, akinek Jehova (Isten) adta át az országot és a világ minden nemzeteit. (2. zsoltár 8.) Ő az, akivel karöltve Jehova szétzúzza a sátáni szervezetet. Ama körülmény, hogy az írás feljegyzi, hogy Dáriusz hatvankétéves korában lett a világbirodalom első uralkodója, ugyancsak arra mutat, hogy Jehovát, »az öregkorút« példázza. (Dán. 7:9.)
31 Babilon elfoglalásakor a méd Dáriusz magaslik ki s nem a perzsa Cirusz, ami valószínűleg arra mutat, ..hogy az armageddoni ütközetben Jehovát, a legfelsőbb és legnagyobb uralkodót minden élő teremtmény megismeri és teljesen igazolódni fog az ő neve: valamint azt is meglátják, hogy mindenkinél, még saját, szeretett fiánál, Jézus Krisztusnál, a világ királyánál is dicsőségesebb. A világi történetírók nehézségekbe ütköznek, amidőn a méd. Dáriusz személyazonosságát megállapítani akarják s őt nem nevezik meg, hanem a perzsa Ciruszt helyezik előtérbe. A Biblia azonban Dáriuszt nevén említi s ez ama további ténynek felel meg, hogy e világ tényezői nem ismerik Jehova Istent s csak fitymálólag említik nevét, egyúttal azonban Jézus Krisztus nevét előtérbe helyezik, mégha önző indítóokokból is. Armageddon után azonban mindenki ismerni fogja Jehova Istent.
32 Jehova azáltal, hogy a jelen időben megajándékozza népét a prófécia bizonyos megértésével, szeretetét fejezi ki felkentjei iránt s ezáltal felfrissíti és megerősíti őket; teljesen úgy, amint Igéjében megígérte. (Róma 15:4.) Ama körülmény, hogy Dániel átélte Babilon bukását, sőt a perzsa Cirusz uralkodásának harmadik esztendejéig élt. (Dán. 10:1.), valószínűleg arra mutat, hogy a Dáriusznál nagyobb, Jehova, a megtartó, a maradék (Isten hű népe) egy részét , az armageddoni ütközet alatt is életben fogja tartani s azután bizonyos teendőt jelöl ki részére a földön, amit Jehova nevének dicsőségére és tiszteletére el fog végezni. Nagy az Úr (Jehova) és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges
hegyén. Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felő, a nagy királynak városa. Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.« (48. zsoltár 2—4.)
Kérdések.
1934. nov. 15.
Csehszlovákiában felelős: K. J. Kopetzky, Praha-Smíchov, U Nikolajky 15.
Tynus nyomda. Praha